Egy átlagkocára 22,3 db/év a hízóértékesítés, a 3,0 kg-os telepi fajlagos takarmány felhasználás még a legnehezebb időszakban is eredményes gazdálkodást biztosított.
Annak ellenére, hogy az állomány nem törzstenyészet, az OMMI és az MFSE tenyésztési programját 1993 óta alkalmazzuk a saját állomány genetikai fejlesztése érdekében. Gyűjtöttük a SZFTV-, ÜSTV-, ÜITV adatokat, s azokat folyamatosan beépítettük a tenyésztői munkába, a párosítási tervbe. A genetika az országos megmérettetésben – a végtermék tesztekben – kiválóan teljesített.
Jelenleg 800–830 tenyészkoca termel a Goldfood Kft, Szarvas, Mezőberényi úti szakosított sertéstelepén.
Tenyésztés
Csóka Lajossal, az ISV tenyésztési igazgatójával együtt álmodtunk meg egy tenyészetet. Olyat, amely jó is legyen, szép is legyen. A termelési színvonalban, a szaporaságban, a választott malacok számában, a felnevelés hatékonyságában nyugat-európai színvonalon álljon, kiválogatva azokat az egyedeket, vonalakat, amelyek a kontinentális klímán is jól teljesítenek, és konstitúcióban megfelelnek tradicionálisan a magyar igényeknek. Hosszú feszes hátvonal, erős lábszár, a testtömeghez és a hosszú törzshöz megfelelő, inkább vastag szárkörmérettel, rövid, meredek csűddel. A törzshosszúság két dolog miatt fontos. A legértékesebb hús a karaj, a szaporaság és a felnevelés szempontjából döntő a csecsek száma. A mi esetünkben ez átlagosan 8-8, de sok előhasi kocánk már 9–9 csecsszámmal bír.
A nyugat-európai tenyésztés az elmúlt húsz évben elhanyagolta a küllemi bírálatot és a szervezeti szilárdságra történő szelektálást. Ennek néha látjuk a következményét a külföldi tenyészállat árveréseken.
Mi a szaporasági, növekedési tulajdonságok és vágóérték mellett a konstitúcióra is szeretnénk koncentrálni, hogy a jó termelés hosszú életteljesítményben realizálódjon.
Az elmúlt öt évben jelentős lökést adott a tenyésztői munkánknak a 2004-ben Finnországból importált 8 db nagyfehér és lapály kan, amelyekkel a szaporasági és felnevelési teljesítményben is előre léptünk. 2005 óta a konstitúciót és a szervezeti szilárdság javítását helyeztük előtérbe, erre a legmegfelelőbb egyedeket Ausztriában találtuk meg.
Szarvason nagy hagyománya van a törzstenyészet szintű sertéstenyésztésnek, hiszen 1960-ban már a galambosi sertéstelepen törzstenyészet volt.
Én álmodtam meg a mentesítési programokat. Az volt a cél, hogy 15 év alatt teljesen mentesítsük a telepet.
Mindegyik mentesítési program egy-egy történet.
Általában az a jellemző, hogy évek alatt a telepek elveszítik az egyes betegségektől való mentességüket, ahogyan fogalmaz a szakma „elfárad a telep” és romlik az állategészségügyi helyzet. Mi az ellenkező utat jártuk be a mentesítéssekkel, a technológia pontos betartásával, a szigorú higiéniai munkával, az egyes mentesítési programhoz kapcsolódó bio-security stratégia megtartásával.
Minden egyes mentesítés jövedelemjavulást eredményezett, amelynek egy részét az újabb mentesítésre fordítottunk.
A következő betegségektől mentesítettük a telepet:
➢ Sertés dizentéria, nem csak a Brachyspira hyodysenteriae-tól, hanem a B.pilosicoli- tól is mentes a telep
➢ Sertés torzító orrgyulladás
➢ TGE
➢ Salmonella, choleraesuis, S.typhimurium S.typhisuis és egyéb salmonella sp.-től is mentes Ez a státusz egyre értékesebb lesz a közeljövőben, figyelve a baromfinál zajló EU-s szigorításokat
➢ Orsóféreg
➢ Sertés rüh
➢ Chlamydiosis
➢ Actinobacillus pleunopneumoniae (1,2,9,11 serotipus)
Termelési eredmények
Úgy gondoljuk, hogy nagyon jó genetika van a kezünkben, amely úgynevezett „hight health status,” (magas állategészségügyi státus)-szal párosulva magas szinten kiszolgálva kiváló eredményt produkált. A 3 kg alatti telepi fajlagos takarmány felhasználásunkra vagyunk a legbüszkébbek, és arra hogy 2,35 kg a fajlagos takarmány felhasználás a felnevelés alatt. Amikor sikerült hibátlanul kiszolgálni a tenyészállatokat akkor egy átlagkocára 25 fölötti éves választott malac jutott. A 21 napos malac átlag testtömeg 6,7 kg.
Ezt akkor tudjuk elérni, ha nincs szükség a fiaztatóban a kokcidiózis elleni kezelésre, nincs steptoccusos meningitis, és nincs kenőcsös bőrgyulladás sem.
A malacok töretlenül fejlődnek.
A kocák tejtermelése jó, és a magas csecsszám miatt (min 7–7, többsége 8–8, esetenként 9–9) a „kiszolgálás is” egyenletes. Az állományszintű egy életnapra jutó tömeggyarapodás 630–640 g. A telepen nincs cirkovírusos kártétel, valamint a patogén kórokozók száma is alacsony.
Kicsit félve mondja az ember, hogy a 2007 évi EUROP szerinti minősítés MNF és MNF x ML állományban 59,3 % a színhús arány, ennek 93,7 %-a S és E kategória.
A kérdés ilyenkor: „no és az anyai tulajdonságok?” Az anyai tulajdonságokat már előbb leírtam. A EUROP szerinti 59,3 %-ot a jó fehérje beépülés és a töretlen intenzív fejlődés hozza. Az immunrendszer nem áll állandóan „harcban” a mentességi státusz miatt a patogén kórokozókkal, nem emészti fel a legértékesebb aminosavakat.
Az állategészségügyi helyzet és hatása a termelésre
Sajnos koncepcionális problémával találkozunk a sertés egészségügyben.
Nem jó az a stratégia, hogy nem baj, ha van a telepen pl. APP, majd vakcinával megoldjuk. Sajnos ez nem mindig sikerül. Néha túl korán még a maternális ellenanyagba oltunk, néha pedig későn, mert előbb alakul ki fertőzés. Ha sikerül is optimális időben adni, akkor 6–9 hónap múlva eltolódik az immunizálás optimális időpontja, és újra nem működik a vakcinázás.
Az mindenképpen igaz, hogy az előhasi kocák és az „öreg kocák” malacainak más a maternális ellenanyag szintje, akkor tulajdonképpen nincs optimális vakcinázási idő az állomány egészére vonatkozóan. Ne legyen APP, a telepet ettől lehet mentesíteni. Ekkor egy „ellenséggel” kevesebb ellen kell harcolni, egy kórokozóval kevesebb köti le az immunrendszert.
Több éve nincs a telepen aktinobacillusos klinikai tünet. 2007-ben állományszintű szerológiai felmérés során egy pozitív egyedet találtunk. 2009-ben a Magyarországon előforduló négy patogén APP szerotípustól mentes a sertéstelepünk.
Sajnálatos tény, hogy Magyarországon nincs meg a mentesítési státuszok dekralálásának az állategészségügyi módszere, valamint a folyamatos kontroll szabálya.
Az APP mentességünk ellenőrzését mi a következő korcsoportokból vett mintavételezéssel vizsgáltuk.
➢ 30 db 135–150 napos hízó, 4 szerotípus negatív
➢ 30 db 150–165 napos hízó, 4 szerotípus negatív
➢ 15 db 180–220 napos kocasüldő, 4 szerotípus negatív
Összesen: 75 db, 75 db negatív
A sertés dizentériával terhelt állományban 0,4– 0,5 kg/kg-mal magasabb a telepi fajlagos takarmány felhasználás, ez most 25–30 Ft/kg önköltség többletet jelent. Úgy gondolom, hogy a jelenlegi és a várható közgazdasági helyzetben nem szabad dizentériával terhelt állománnyal termelni.
Egy átlag kocára jutó PRRS kártételből adódó termelési hátrány 30 000 Ft/év.
A cirkovírusos hátrány egy átlagos állategészségügyi státuszú telepen egy magas állategészségügyi státuszú telephez képest 15 000 Ft/év/átlagkoca.
A cirkovirózis és a PRRS hasonló módon írja felül az eredményességet.
Az MFSE elnökségi üléseken a fő probléma, hogy miért nem megy a tenyészállat forgalmazás.
A kollégáknak végig kellene gondolni, meggyőzni a tulajdonosokat. Cseréljék le a drágán, rossz hatékonysággal termelő állományukat, vegyenek ellenőrzött jó genetikát. Az állategészségügyi mentesség kontrollálására szánjanak pénzt, győződjenek meg arról, hogy valóban dizentéria mentes vagy torzító orrgyulladás mentes-e a betelepítendő telep. Az elfáradt, genetikailag és állategészségügyi szempontból is amortizálódott állományukat all-in allout módon cseréljék le. Ne az legyen az a szempont, hogy a hízóár + 30 % áron telepítsük be a telepet. Azért csak kommersz állatot lehet elvárni.
Ha a tisztelt kollégák kiszámolják a genetika leromlása és az állategészségügyi státusz együttes hatásaként elszenvedett veszteséget, akkor az átlagkocánként évente akár 50–70 000 Ft eredményről is lemondanak.
Előzetes egyeztetés alapján értékesítünk magyar nagyfehér tenyész kansüldőt és tenyész kocasüldőt, valamint magyar nagyfehér és magyar lapály F1-es tenyész kocasüldőt.
Magyarországon több helyen, de Oroszországban a Volgográdi régióban, Michailovka területen is termel 220 kocánk, őket tavasszal visszatérő vevőként üdvözölhetjük majd.
Mester Károly
termelési igazgató
A cikket a TÁM 2009/3. számában olvashatja.
