0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 20.

Az „elfelejtett” naspolya jövője Magyarországon

A naspolya, Mespilus germanica L. méltatlanul elfelejtett gyümölcsfaj. Kisázsiából a kelták hozták Európába, elsőként a La Tene- és a Halstatt-kultúra területére. A kelták hódításaival Itáliába, majd Pannóniába is eljutott. A térkép jelezte kelta birodalom számos településekről ismertek magleletek, a Dunántúlról is. A VIII. század táján már termeszteni kezdték Nyugat-Európában. A fogyasztásra alkalmas (szotyós, fonnyadt) gyümölcsök szimbolikus tartalma különböző népeknél ellentérő jelentésű. A fogyasztása ezért sem népszerű sokfelé.

Monotipikus faj, általában birsre vagy saját magoncára szemezik, így ha a nemes lepusztult róla, a magoncból a faj genetikai változatossága növekedhetett. Angol, francia, holland és német fajták terjedtek el Európában. Nálunk is ezek utódai, esetleges mutánsai adják a naspolya kultúrflóráját. Elég könnyen elvadul, főleg a Dunántúlon és az Alföldön belső kertekben, erdőben találkozhatunk egészen lapos változatokkal is („Lasponya”). A termesztése ma sem számottevő, az utolsó kataszteri felmérését 1935-ben végezték el. Furcsa ellentmondás ugyan hazánkban, hogy a kultúrtörténete, nyelvészeti adatai gazdagnak mondhatók. A naspolyatermesztés fellendülésének feladatait a szerző a következőkben látja:
1. tájfajtakutatás és a honosítás élénkítése
2. alanyhatás-vizsgálatok
3. a baktériumos tűzelhalás és a farontók elleni hatékony védekezés
4. naspolya gyümölcs és -termékek piacának kialakítása
5. naspolyával kapcsolatos ismeretek közreadása. (…)

Irodalomjegyzék:

1. ANGYAL D. (1925): Gyümölcstermesztés II. köt. Pátria Nyomda, Budapest 186-187.
2. APÁCZAI CSERE J. (1653): Magyar encyclopaedia. Off. J. Waesberge, Utrecht.
3. BÉL M. 1984): Magyarország népének élete 1730 táján. szerk. Wellmann I. Gondolat Kiadó, Budapest
4. BÍRÓ GY. – LINDNER K. (1988): Tápanyagtáblázat (Tápanyagszükséglet és tápanyag-összetétel). Medicina, Budapest
5. BODOR P. (1812): Eladó válogatott gyümöltsfa-oltoványok laistroma. Kolozsvár.
6. BORDEIANU, T. et al. (red.) (1964): Importanta culturii si aria de raspindire. in: Pomologia RP Rom. III. Parul – Gutniul – Musmonul –
Scorusul. Ed. Acad. Rep. Popul. Rom., Bucuresti. 715–725.
7. BRÓZIK S. (1993): Gyümölcsfajták. Magyar Mezőgazdaság Kiadó, Budapest
8. CATO, M. P. (1966): A földművelésről. ford. Kun J., Akadémiai Kiadó, Budapest
9. DIÓSZEGI S., FAZEKAS M. (1807): Magyar füvész könyv. Csáthy György Nyomda, Debrecen.
10. GÉCZI J. (2003): Természet-kép. Művelődéstörténeti tanulmányok. Krónika Nova, Budapest.
11. G. TÓTH M. (1997): Gyümölcsészet. Primom Alapítvány, Nyíregyháza.
12. GYURÓ F. (szerk.) (1974): A gyümölcstermesztés technológiája. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
13. HEGI, G. (1924): Illustrierte Flora von Mittel-Europa. Vol. IV. 2: 743–754. Wien.
14. HEHN, N. V. (1911): Kulturpflanzen und Haustiere ihren Übergang aus Asien nach Griechenland and Italien sowie in des übrige Europa.
Gebrüd. Bornträger, Berlin.
15. KRÜSSMANN, G. (1977): Handbuch der Laubgehölze. Vol. II. 319-320. Paul Parey Verlag, Berlin-Hamburg
16. KSH (1937):Magyarország állatállománya, gazdasági gépfelszerelése és gyümölcsfaállománya az 1935. évben. Magyar Stat. Közlem. 100. köt.
17. LÁSZLÓ GY. (1985): Recensions. D. Surányi: The amazement of a passionate gardner. Acta Agron. Hung. 34. (3-4.): 423–425.
18. LINNÉ, K. (1753): Species plantarum. L. Salvius, Stockholm.
19. LIPPAY J. (1661): Calendarium oeconomicum perpetuum. Pozsony.
20. LIPPAY J. (1667): Gyümölcsös kert. Cosmerovius Máté, Bécs.
21. MELIUS JUHÁSZ P. (1578): Az faknac fvveknec nevekröl…Heltai Gáspárné, Kolozsvár.
22. MOHÁCSY M. (1946): A gyümölcstermesztés kézikönyve. Pátria Nyomda, Budapest
23. MOHÁCSY M. (1948): A naspolya. in: A növény a gyakorlatban szerk. Boros Á. Új Idők Irodalmi Társ., Budapest, 18.
24. NADÁNYI J. (1669): Kerti dolgok leírása. Veresegyházi Szentyel Mihány, Kolozsvár.
25. OKÁLYI I. (1954): Gyümölcstermesztés. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest
26. PAPP J. (szerk.) (2004): 2. A gyümölcsök termesztése. Mezőgazda Kiadó, Budapest
27. PHIPPS, J. B. (1990): Mespilus canescens Phipps, a new rosaceous endemic from Arkansas. System. Bot. 15: 26-32.
28. PLINIUS, C. S. (1967): Natural History VIII-XIX. trans. Rackham, H. Academic Press, London.
29. RAPAICS R. (1940): A magyar gyümölcs. Kir. Magy. Term. tud. Társ, Budapest.
30. ROACH, F. A. (1985): Cultivated fruits of Britain. Their origin and history. B. Blackwill Inc., New York-London.
31. RUDINAI MOLNÁR I. (1908): A fatenyésztés, különös tekintettel a községi faiskolákra és befásításokra. 6. bőv. kiad. Pallas Rt., Budapest.
32. SURÁNYI D. (1985): Kerti növények regénye. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest
33. SURÁNYI D. (2002): Gyümölcsöző sokféleség. Akcident Nyomda, Cegléd.
34. SURÁNYI D. (2009): Az “elfelejtett” naspolya a magyar művelődéstörténetben. LOV Napok/Kertészet (összefoglaló) 222-223.
35. SZABÓ M. (1971): A kelták nyomában Magyarországon. Corvina, Budapest.
36. SZABÓ T. (1998): Naspolya. in: Soltész M. (szerk.): Gyümölcsfajta-ismeret és-használat. Mezőgazda Kiadó, Budapest 196-199.
37. THEOPHRASZTOSZ (1968): Enquiry into plants I and II. trans. Hort, L. A. Academic Press, London.
38. TÓTH E. (1975): A naspolya termékenyülési viszonyai. in: Brózik S. – Nyéki J. (szerk.): Gyümölcstermő növények termékenyülése. Mezőgazdasági
Kiadó, Budapest
39. TÓTH T. (1990): Naspolya. in: Gyuró F. (szerk.): Gyümölcstermesztés. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 535-536.
40. UNGHVÁRY J. (1930/31): Faiskolája. Árjegyzék, Cegléd-Budapest
41. UNGHVÁRY L. (1925/26): Árjegyzék. Faiskolai, szőlő-és borgazdasági Rt., Cegléd.

Forrás: