Víziszárnyas keltetése: új lehetőségek
A víziszárnyas-tojások keltetésére a tyúktojásoknál bevált keltetéstechnológia nem alkalmazható, a faji adottságokból eredő számos különbség miatt. Ezért éri kritika a legtöbb keltetőgépgyártó céget (köztük a legismertebb Petersime belga vállalatot is). A tyúktojásokra kifejlesztett gépeiket ajánlják a víziszárnyasok keltetésére is. A Kaposvári Egyetemen az 1990- es években végzett kísérletek alapján az EMKA belga cég létrehozta a víziszárnyasok, továbbá a korszerű brojlerek és pulyka konstrukciók keltetésére specializált géptípusát jelentős újdonságokkal, többek között a gépen belüli hűtés lehetőségével.
A gépen belüli hűtést az EMKA cég fejlesztő mérnökei úgy oldották meg, hogy a kaposvári kísérletek alapján egy szokványos keltetőszekrényt módosítottak. Oly módon, hogy abba friss, a teremben előkondicionált levegőt áramoltatnak. Nagy kapacitású ventilátor nyomja a gépbe a friss, hideg levegőt, az elhasznált pedig a gép mennyezetén elhelyezett nyílásokon keresztül jut egy elkülönített térbe. Emellett duplájára növelték a belső hűtő felületet is.
A másik jelentős újítás, hogy a keltetőgép minden forgatás alkalmával előre programozható időtartammal (néhány percre) vízszintes pozícióban megáll, elegendő időt adva arra, hogy a tálcák közötti légréteg kicserélődjön. További jelentős változtatás a vízhűtés kiegészítése levegőhűtéssel, amit igény szerint variálni lehet (a vízhűtés és levegőhűtés sorrendjének felcserélése, illetve egyedül vagy kombinált használata). Ezen változtatások jelentősen javítják a folyamatos hűtés hatékonyságát, így felvetődik a kérdés, hogy milyen mértékű periodikus hűtésre van szükség kiegészítésképpen?
Víziszárnyas keltetése: kísérletek az új géppel a hűtés optimalizálására
A hűtés módjának a lúdtojások keltethetőségére gyakorolt hatását 2008-ban és 2009-ben az ANABEST Kft. boldogasszonyfai keltetőjében vizsgáltuk. A fentiek szerint kifejlesztett EMKA gépekben (1. kép).
A képen látható géptípus a hűtést levegővel és a gép hűtőberendezésében cirkuláltatott vízzel, a beprogramozott paraméterek szerint végzi. A kísérleteket az indokolta, hogy az első keltetéseket a hagyományos (2. táblázat) technológia szerint végezve a hűtés túlzottnak bizonyult. Mert időben elnyújtottá tette a kelést, növelte a gyenge vitalitású, kikelésre képtelen állatok számát, melyek tipikusan a túlhűtés tüneteit mutatták.
A végleges hűtési technológia kialakítását célzó vizsgálatokat 2008-ban 7 gépindítás során, 2009-ben pedig további 7, illetve 5 indítás alkalmával végeztük. A gépbe berakott összes tojásszám 2008-ban mintegy 33 ezer, 2009-ben pedig csaknem 61 ezer volt. Az ANABEST Kft. májtípusú lúd szülőpárjaitól származó tojások keltetése során vizsgáltuk az első hűtési időpont későbbre tolásának hatásait és a kelés idejének, lefolyásának tapasztalatai szerint módosítottuk a hűtési technológiát.
A keltetéstechnológia főbb paramétereit a 4. táblázat tartalmazza.
A vizsgálataink során elemeztük a kelés eredményeit (kelési % berakott és termékeny tojásra vetítve), a kelési intenzitást, valamint a tojások lehűlésének mértékét a kocsikon való elhelyezkedésük függvényében, továbbá a permetezés hatására. A tojások hőmérsékletét egy-egy keltetőkocsi 18 pontján, a tojások hegyes végén infravörös hőmérővel mértük, továbbá feljegyeztük a keltetőgépek hűtést követő felfűtésének idejét is.
Megfigyeléseink szerint az előkeltetés viszonylag korai szakaszában megkezdett, naponta egyszeri hűtés megnövelte a ki nem kelt. De elő embriót tartalmazó tojások számát, a tojásokban az embriók a túlhűtés tipikus tüneteit mutatták: nyaködéma, a sziktömlő hiányos záródása, esetenként gyenge fejlettség (2. kép). A kelési eredmények, az első és az utolsó leszedés közötti különbség eredményei alapján az első hűtés időpontját addig toltuk későbbi időpontra, amikor már nem tapasztaltuk az előbb leírt jelenséget.
Víziszárnyas keltetése: folyamatos hűtés kiegészítése
Vizsgálataink alapján azt a következtetést vontuk le, hogy az első hűtés időpontját célszerű későbbre halasztani. Mind a keltethetőség, mind a kelési intenzitás szempontjából a legkedvezőbb eredményt a 12. napon elkezdett hűtés esetében kaptuk. Az ennél korábban, illetve később elkezdett hűtés negatív hatású volt a kelés egységességére nézve. A vizsgálatok arra hívják fel a figyelmet, hogy a folyamatos hűtés kiegészítése a tojások közötti levegőréteg cseréjével és a hatékony léghűtéssel jelentősen csökkenti a periodikus hűtés iránti igényt. A technológia pontosítása természetesen további kísérleteket kíván, különös tekintettel arra, hogy az fajtól és fajtától is jelentősen függ. Előfordulhat, hogy a tyúk- vagy pulykafajban egyáltalán nincs szükség periodikus hűtésre, és a kacsafajban is csak kisebb mértékben.
A gépen belüli hűtésnél megfigyelhető volt, hogy a ventilátorhoz közelebb lévő előkeltetői kocsikon a tojások hőmérséklete nagyobb mértékben csökkent, mint a ventilátortól távolabbi kocsikon elhelyezetteké. Ezért a folyamatos hűtés során az előkeltetői kocsik ventilátorhoz viszonyított pozíciójának változtatása szükséges.
