Laskagombát az ötvenes években kezdtek termeszteni Magyarországon, az első hibridfajták Gyurkó Pálnak köszönhetően, a hetvenes években jelentek meg. Az első igazán bevált HK 35 hibrid a mai napig Európa vezető laskafajtája – mondta Erdei Balázs, a Sylvan Hungária Zrt. ügyvezetője.
A magyar nemesítés előkelő helyet kapott tehát a világ laskagomba-térképén. A piaci igények azonban folyamatosan változnak, mindig új tulajdonságok kellenek az eladáshoz, miközben a termesztési tulajdonságokat is tökéletesíteni kell.
Az ideális fajta sötét és nagy kalapú, vastag húsú és hosszan tárolható, magas széndioxidszint mellett is termeszthető (kevesebb friss levegővel dolgozva könnyebb a felsorolt tulajdonságokat is beállítani). Sajnos ettől a céltól még messze jár a nemesítés, de ezen, illetve a betegség-ellenállóságon dolgoznak – mondta az előadó.
Spórától a nagyüzemig
A nemesítés három fő szakaszra tagolható. Az első a megfelelő, előnyös tulajdonságú fajták kiválasztása külső megfigyelés alapján, azokból spórafelvétel steril körülmények között, majd micéliumtenyészet létrehozása. Gombánként milliónyi spórából igen hosszadalmas, aprólékos munkával veszik ki azokat, amelyekkel tovább dolgoznak. A spórákból kihajtó micéliumból létrehozott monospor micéliumtenyészetből tudnak továbblépni.
A második lépés lényegében a keresztezés. A monospor micéliumtenyészetek egymással vagy összekapcsolódnak, vagy nem. Amikor két fajta egyáltalán nem képes egymással összenőni, azok alkalmatlanok a további munkára. Csak a teljesen kompatibilis, azaz teljesen összeszövődött két monospor micéliumtenyészetből tudnak új fajtát továbbvinni.
A harmadik lépésben pedig meg kell nézni, hogy a létrehozott fajták alkalmasak-e a továbblépésre.
Az alkalmasnak vélt fajtákkal először laborkörülmények között kisüveges, majd kis-és nagyüzemi vizsgálatokat végeznek. A Sylvan Zrt. szakemberei két helyszínen nemesítenek, Franciaországban, illetve Sopronban. Franciaországban és Olaszországban végzik a kisüzemi és nagyüzemi vizsgálatokat. Ahogy Erdei Balázs elmondta, évenként 1200 keresztezésből tíztizenöt fajta kerül a kisüzemi tesztbe, egy-kettőt vizsgálnak nagyüzemben is, de nem mindből lesz értékesített fajta.
Spóramentes
A laskanemesítés legfontosabb célkitűzései a gomba minősége; a tárolhatóság; a szélsőséges termesztési körülményekkel – szélsőséges hőmérséklet, széndioxid-és páratartalom – szembeni ellenálló képesség; a betegségekkel szembeni rezisztencia; valamint az alacsony spóraszám vagy spóramentesség.
A minőség tekintetében a sötét szín, a nagyobb kalapméret, valamint a vastag hús az elvárás, a tárolhatóság pedig a szállítás miatt lényeges, foglalta össze Erdei Balázs.
A termesztési körülmények közül a széndioxid-koncentráció elviselése kulcskérdés, a betegségekkel szembeni ellenállás alatt pedig főleg a zöldpenésszel szembeni rezisztenciát értjük – mondta. Ez roppant lényeges, hiszen a laskatermesztésben nincs engedélyezett növényvédő szer.
Az alacsony spóraszámot pedig, bár egészségi szempontból sem elhanyagolható, valójában azért várja el a holland gombatermesztő ipar, mert a laskatermesztésre átállt régi csiperketermesztő helyiségekben a spóra eltömi a légberendezéseket. Erőteljesen nő a laskatermesztés Hollandiában, és a spóramentes fajták nemesítésének az a fő oka, hogy ezeket a régi helyiségeket is lehessen használni.
Téli, nyári, átmeneti
A közelmúltban bemutatott három újdonság a Fotios®, az Ikaros® és a Helios®. Az volt a cél, hogy a téli, nyári, és az átmenő időszakra való fajtát is tartalmazó fajtasort kínáljanak – mondta Erdei Balázs.
A Fotios-t az átmeneti időszakra ajánlják, de tavaly kiderült, hogy melegebb időben is jó. Vastag kalapú a gombája, a széle hullámos, esetenként szeldelt. A kalap szürkésbarna, jellemző márványos elszíneződéssel. Nyáron is termeszthető, de a levegő hőmérsékletét a termőre fordításkor 20 °C alá kell csökkenteni, illetve az alapanyag hőmérséklete legyen 24 °C-nál alacsonyabb. Viszonylag jó második hullámokat is képez.
Az Ikaros téli termesztésre szánt fajta, ám a magasabb hőmérsékletet ez is jól viseli, a soproni labor stressz-tesztjén a termő szakaszban tartott 26 °C-ot is jól bírta. A kalapja kerek, nagy és vastag húsú. Színe pala vagy szürke, alacsonyabb hőmérsékleten sötétszürke. Nagyon gyorsan termőre fordul, már a 21. nap környékén megjelennek a termőtest-kezdemények. Viszont érzékeny a tárolásra, és könnyen törik a kalapja.
A Heliosról még nincs magyarországi termesztési tapasztalat, idén nyáron próbálják ki. Jellegzetes nyári fajta, ehhez mérten a kalapok viszonylag nagyok és vékony húsúak. Kerek, pala vagy világosszürke gombát ad, ez a hőmérséklettel befolyásolható. Nehezen tárolható, mint általában a nyári fajták.
Összehasonlítás
A bemutatott új fajtákkal viszonylag szerények a termesztési tapasztalatok, mindössze egy-két próbálkozásról számolhatnak be – hallottuk Nagy Lászlótól, a Pilze-Nagy Kft. ügyvezetőjétől. Összehasonlítási alapként magyar nemesítésű világfajta, HK 35, és az újabb P 80 termesztési sajátosságait használták. A tapasztalatok a 23-25 kilogrammos blokkokkal dolgozó üzemben születtek.
A HK 35 első hullámának szövetése alatt 33-35 °C maghőmérsékletet állítanak be, attól függően, hogy padozatra, vagy állványra helyezik a blokkokat. Ilyen maghőmérséklet mellett várható, hogy a blokkok talpán, a széleken és különösen a sarkokon optimum- hőmérséklet, 25-28 °C lesz. A 19-23. nap között, az első gombacsomók megjelenésekor termőre fordítják. A második hullám szövetése két hétig tart, 28-30 °C-os maghőmérséklet mellett, amihez 20-22 °C-os a teremhőmérséklet. A termesztés során 8-12 fokot és 85-90%- os páratartalmat tartanak, a teremhőmérséklet legfeljebb 22 °C-ig emelkedhet.
A HK 35 nagyon érzékeny a szén-dioxidra – különösen, ha nagy mennyiségű gomba indul be, és ha a helyiséget túlterhelik. Legfeljebb 700 ppm lehet a CO2 mennyisége, a helyiségek terhelését illetően pedig az utóbbi időben a 0,5-0,6-os szorzót alkalmazzák, ami azt jelenti, hogy egy négyzetméterre csak 0,5- 0,6 mázsa (50-60 kg) alapanyagot helyezhetnek el. Ennél nagyobb terhelés mellett a CO2-szint olyan mértékben megnő, hogy egyetlen éjszaka alatt tönkremehet a gomba – mondta Nagy László. A HK 35 könnyen áldozatul esik a zöldpenésznek, a téli termesztés során pedig a tartós hideg levegőtől a kalap kifakul, elveszti a fényét és leáll a növekedése. Cserében viszont remekül tárolható és szállítható, a távoli piacokat jól elláthatják ezzel a fajtával.
A P 80 szövetésekor óvatosan kell a hőmérséklettel bánni, könnyen 35 °C fölé emelkedik – mondta. Ha a második-harmadik hullámban nem szövetünk, akkor értéktelen, vékony, nem igazán piacos gombák teremnek. Szükség van tehát akkor is 7-10 nap szövetésre. A P 80 termesztése során a hőmérséklet 8-20 °C lehet, CO2-szintjével pedig 800 ppm-ig el lehet menni, többet bír tehát, mint a HK 35. Megfelel a téli termesztésre, 8 °C alatt viszont pókhálósan penészedik. A hazai és a román piac befutott fajtája: amióta a P 80 megjelent a hazai nagybani piacon, azóta a HK 35 szinte eladhatatlan. Az eltarthatósága lényegesen rövidebb a HK 35-énél, nem megfelelő hűtés és hosszabb szállítás esetén pedig könnyen elvizesedik.
A termesztő szemével
A Fotios fajtát a Pilze-Nagynál nyáron és télen is kipróbálták, nyáron kisebb sikerrel. Az első hullám szövetésekor padozatra helyezve 34 °C, állványon 32 °C maghőmérsékletet tartottak. Későn indul, negyven napra szedhető – mondta Nagy László. A kondenzvízre azonban – a fajtatulajdonos figyelmeztetése ellenére – nem találták érzékenynek. Az első hullámban nem termett annyit, a másodikban viszont ragyogóan, és ezt a fajtát a harmadik hullámig is meg lehet hagyni. Szövetése a második-harmadik hullámba
n nyáron mindössze néhány nap, télen meghálálja a két hét szövetést, gyorsan követik a hullámok egymást. Nyáron rendkívül gyorsan növekszik, naponta többször is szedni kell. Szélsőséges hőmérsékleti viszonyok között is termeszthető, de a levegő páratartalma 85-90% kell, hogy legyen. 900 ppmes szén-dioxid-szint is megengedhető, ez egészen magas, valóban előny a termesztésnél. Mutatós, de csak rövid ideig tárolható, rövid szállításra, a belföldi piacokra való.
Az Ikaros szövetésével a HK 35-nél már megszokott módon próbálkoztak, és az be is vált. Energikus, gyors szövődésű fajta. Téli termesztésben, alsó fűtésnél gyorsan kiégett a micélium és durván foltosodott az anyag, ám ennek ellenére jól termett, sőt a foltokat később átszőtte. A második hullámra 10-14 napos szövetés indokolt (télen több, nyáron kevesebb), a termesztéséhez 12-20 °C az ideális. Télen, 8 °C esetén a kalap színe feketébe hajló, ez rontja az értékesítést. A levegő páratartalma 85-90% legyen, CO2-szintből pedig a 700- 800 ppm-et is elviseli. Téli gombának szánta a nemesítője, de a kecskeméti tapasztalat szerint inkább tavaszi-őszi fajta. Igen dekoratív a gombája, Nagy László szerint jó piaci fajta, de csak ott, ahol „egyérintős“ szedéssel megoldják az árukezelést, mert rendkívül törékeny – mondta.
Magyar gombaágazat
A FruitVeB Magyar Zöldség Gyümölcs Szakmaközi Szervezet nevében Nagy László mutatta be a hazai gombaágazat helyzetét.
A gomba köré szerveződött iparágak jelentős területe a csíragyártás, és ide tartozik a komposztgyártás, a csiperke, laska, shii-take gombatermesztés és a csiperkekomposzthoz használatos takaróföld-termelés. Csekély gombafeldolgozás is működik – mondta.
A Magyarországon termelt gombakomposzt az előző évekhez hasonlóan továbbra is fontos szerepet tölt be a kelet- közép-európai térségben. 2010-ben körülbelül 120 ezer tonna csiperkekomposztot gyártott három nagy hazai üzem, ennek közel a fele külföldre került. A Magyarországon készült 15 ezer tonna laska alapanyag 25-30%-át szállították külföldre. Komposzt-, illetve alapanyag-felvevőpiacaink elsősorban Románia, Horvátország, Szerbia és Bosznia; a bio-alapanyagé Németország.
Csiperketermesztésünk visszaesése tavaly megállt, mintegy 22 ezer tonnát termesztettünk, amelynek 35-40%-át külföldre szállítottuk. Felvevőpiacaink Ausztria, Németország, Olaszország, és előretört a Romániába irányuló szállítás. A laskagomba felvevőpiaca a hazai mellett továbbra is Németország, de eljut Párizsba és Londonba is. Nő a szomszédos országok, Horvátország, Szlovákia és Románia piaca. A költségek folyamatos emelkedése ellenére az eladási árak alig nőttek, sőt egyes területeken kifejezetten csökkentek. Továbbra is az olcsó lengyel gomba diktálja az árakat.
A csiperke piaca 2011 első negyedévében kifejezetten keresleti volt, több tényezőnek köszönhetően. Kínában és Lengyelországban csökkent a termesztés, de a dioxinbotrány is fölkeltette a gomba iránti érdeklődést. Hazai viszonylatban is tapasztalható a gombafogyasztás növekedése, a nagybani piac szerepe viszont tovább csökkent.
Piaci részesedésünk 2010-ben vegyesen alakult. Németországban nagyon komoly beszállítási lehetőséget veszítettük el, évi 1500-1600 tonnával, természetesen a lengyelekkel szemben. Ausztriában ugyanakkor nyertünk 450-460 tonnányit. 2011-ben Szlovákiában, Győrtől száz kilométerre veszítettünk évi 350 tonna beszállítási lehetőséget, ami talán a legfájdalmasabb, mert semmilyen külső tényező nem kényszerített erre – mondta Nagy László. A másik irányba, Délkelet-Európába, elsősorban Romániába viszont megnőtt a kiszállítás, tehát a nyugati térségben elveszített részesedést részben sikerült kiegyenlíteni. A laska eközben töretlenül őrzi a piaci helyzetét. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy megoldott a nagyüzemi alapanyaggyártás, másrészt, hogy nagyon jó a fajtánk, ami jól bírja a távoli piacokig tartó utat.
Tömpe Anna
