0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 4.

Emlékeztető – június

Amikor ezt a cikket írom, csodálatos akácerdőben ülök, szinte harapni lehet az illatot, éppen esik az eső, ami nagyon kellett. Még mielőtt a júniusi teendőkre térnénk, megállapítanám, hogy terveinket általában a természet felülírja, ez alakulhat ross...

A májusi lehűlés is ezt tette velünk. Sajnos az országban több helyen lefagytak az akácosok, a méhészek elkeseredésére. Aki tehette-teheti, tovább vándorolt. Ilyenkor jó, ha több lehetőségünk van a vándortanyák kiválasztásakor. Öröm az ürömben, hogy ahol nem fagyott le az akác, ott késleltette a virágnyílás kezdetét, ezzel is időt nyerve a méhcsaládok megerősödésére. Az állóméhészeteknek is kedvezett, mert ahol a környéken még sárga volt a repce, már az is elvirított. De azért bízom abban, hogy mindenkinek megadatik az a mennyiségű méz, amit tervezett.
A májusi cikkem végét a tenyészcsalád kiválasztásával zártam, most pedig a dajkacsaládok kiválasztásával folytatom. Dajkacsaládnak egészséges, erős, zsúfolt, megfelelő korösszetételűnek kell lennie, vagyis rajzás előtti állapotba kell hoznunk a dajkáinkat. Ahhoz, hogy ez teljesüljön, folyamatosan erősíteni kell. Többféle dajkacsalád- berendezési mód létezik: anyás, anyátlan, stb. Én kombinált dajkacsaládot használok, ami minden eddigi dajkatípus módszer közül a legeredményesebb. Azért kedvelem, mert kiválóan elfogad, dajkál és gondoz. A háromfiókos fél rakodó kaptárt a következő módon rendezem be: álcázás előtt két nappal az alsó fiókból 2 nyitott és 1 fedett fiasítás kivételével elveszem az anyát és a többi fiasítást. Álcázás után a tenyészkereteket a 3 fias keret bogarait lerázva, annak helyére teszem. Az indító dajkát egy tömör falemezzel választom el az anyás résztől és kijárót nyitok mindkét részen. A következő nap az anyás fiókot leteszem, fölé kerül az anyarács. A második fiókba mézes, a harmadik fiókba tenyészkereteket helyezek el. A fiók berendezése: szélső mézes virágporos keretekből, fedett és nyitott fiasból áll. Amikor a bölcsőket befödik, újra beteszem a falemezt, de már a 2. és a 3. fiók közé, és kijárót nyitok a felső résznek. Természetesen a dajkát folyamatos etetéssel serkentem és takarom. Egy nappal a bölcsők kikelése előtt szétosztom a pároztatókba vagy anyátlanított termelőcsaládoknak adom. Késői akácra vándorlás után, ami most június elejére esett, már voltak kelés előtti bölcsőim, amiket úgy használtam fel, hogy a termelő állományból elvettem az alsó fiókra már repcén anyarácsra zárt méhanyát fiókostól és az anyátlanított termelőcsaládok kaptak egy-egy bölcsőt. Szépen kikel és általában jó eredménnyel be is párzik. Az eltájolás megelőzésének érdekében érdemes a kaptár bejárata fölé különböző színű és alakzatú papírból kivágott formát rajzszögezni.
Ezt a technológiát az erősebb családoknál még az első akácra vándorlás előtt is érdemes alkalmazni. Ezzel nem csak szaporítok, de meggátolom a rajzást is, vagyis úgy fogalmaznék, hogy mesterségesen megrajoztatom a családokat. Ráadásul atkairtás szempontjából is jó megoldás, mert az új anyás családokkal úgy kell ügyeskedni, hogy legyen egy 10-12 napos fiasításmentes időszak. Ezt kihasználva, kevesebb alkalommal, de sokkal hatékonyabban tudunk atkát irtani. A pároztatók mérete és népessége fontos szerepet tölt be a sikeres párzás érdekében. Én a rakodófiókjaimat alakíttattam át úgy, hogy 3 részre van osztva és minden rész 3 keretes. Ezeket a pároztatókat telepítem be egy fedett fiasítás, mézes és üres keret beadásával a rajta ülő méhekkel együtt. Egy nap múlva megkapják a kelő félben lévő bölcsőket. Egységes keretmérettel dolgozunk, ami a pároztató betelepítését is megkönnyíti. Természetesen a betelepített pároztatókat röpkörzeten kívülre kell elhelyezni, vagy több napig pincézzük. Az anyanevelés komoly felkészülést és szaktudást igényel, hiszen még akkor is akad egy-egy váratlan tényező, amikor már azt hittük, mindent úgy tettünk, ahogy az a „Nagykönyvben” meg van írva. Rengeteg kudarcot kell megélnünk és tapasztalnunk ahhoz, hogy sikeresen tudjunk minőségi méhanyát nevelni.
Júniusra már túl vagyunk az akácon. A legtöbb munkát és odafigyelést azok a rajok, kölyökcsaládok és a betelepített pároztatók igényelnek, amiket májusban, illetve a hónap elején készítettünk. Célszerű festékpöttyel megjelölni a méhanyákat, keresésnél sok időt takaríthatunk meg. Ami azonban fontosabb, hogy pontosan vezessük az anyák korát, hiszen óriási a különbség az öreg és fiatal között. Nagyon fontos emellett a nyári legelőkre vándorlás. Az erős családokkal érdemes hársra, selyemfűre, facéliára vándorolni, bár a nyári méhlegelők nagy része méhekkel túlterhelt. Azt szokták mondani, hogy a májusi eső aranyat ér, de a nyári eső is, főleg a selyemfű mézelésénél játszik nagy szerepet. Ha bő nektárt adó legelőre vándorlunk termelő állománnyal (ahol az anya egy fiókra van korlátozva), a mézelvétel megkönnyítése érdekében tartsuk meg ezt az állapotot. Paradox módon az egy fiókra lezárt anyás családok fészke kevésbé mézesedik el, hiszen a mézet csak felülre hordhatják, mert a fészek tele van fiasítással. Ha gyengébb nektárt adó és bő virágporos legelőre vándorlunk, érdemes bővíteni a fészket. 1/2 NB-nél két fiókra érdemes engedni az anyát, a nyári rajzás elkerülése érdekében. Amelyik családnál elkezdik mézzel tömni a fészket, ott az anyát azonnal cseréljük le. Hasonlóan, bármilyen betegségben, meszesedésben szenvedő család anyjának sorsa az azonnali csere legyen. A gyengébb családokkal, illetve a szaporulattal érdemes gazdag aljnövényzettel rendelkező, bő virágporos legelőket keresnünk, ahol a fejlődésükhöz megfelelő élelemforrást találnak. De legfontosabb a virágpor. Ha nektárhordás nincs, akkor 1:1-es sziruppal kötelező serkenteni, háromnaponként 0,5 literrel. Minden olyan család, amelyikben kevesebb, mint 2 kg nép van, nem számít önfenntartónak, vagyis külső élelempótlásra, etetésre szorul, még akkor is, ha jó legelőn van. Éppen elég feladat a szükséges virágport behordaniuk. A kutatás és rablás elkerülése érdekében, hordástalan időben a méhjáratokat szűkítsük, ha szükséges a kaptárbontás, akkor azt rövid ideig tegyük. Méhesünk és a környéke legyen tiszta és rendezett, ne hagyjunk kint kereteket és a használaton kívüli kaptárakat tartsuk zárva.
Ebben a hónapban is folyamatosan építtessük a kereteket méheinkkel. A rakodó fiókjaimat folyamatosan keverem, minden fiókban legalább 2 db műlép van. Az építtetés nem megy a hordás rovására, viszont minél öregebb, bábingesebb egy keret, annál kisebb méhecske fog kikelni belőle vagy kevesebb méz fér bele. Kaptárbontásnál érdemes egy vödröt magunkkal vinni és összegyűjteni a viaszdarabkákat. Manapság drága kincs a viasz, a műlépöntők is panaszkodnak a kevés viasz miatt. Akácpörgetés után, ha sok műlépet építettek ki a családok, selejteznünk kell az öreg lépeket. Érdemes minél előbb kifőzni- préselni, vagy elvinni egy műlép-feldolgozónak, mielőtt a molyok megeszik.

Molnár Gergely

Forrás: