0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. április 1.

Késői kajszik Romániából

A kajszinemesítők műhelyeiből az utóbbi években sok korai érésű, ám jóval kevesebb késői fajta került ki. A szüreti idény meghosszabbítása ezért jóval nehezebb a késői időszakban, mint az idény elején. Soroksári génbanki fajtagyűjteményünkben több késői fajtát is ültettünk és vizsgálunk. A fajták Romániából származnak, ahol a több évtizede folyó nemesítő munka fő célja a szüret meghosszabbítása, a késői virágzás, valamint a fagy- és télálló képesség javítása volt, természetesen a jó gyümölcsminőség mellett. Kísérleti ültetvényünkben a hazai és külföldi nemesítésből származó új, késői érésű fajtákat is gyűjtjük, termőre fordulásuk után azok vizsgálati eredményeiről is beszámolunk.

A Romániában nemesített késői érésű kajszikat már a kísérleti ültetvényünk korábbi helyszínén, Szigetcsépen 1994-ben kezdtük el vizsgálni. Eredményeink alapján három fajtát javaslunk kipróbálásra magyarországi ültetvényekben.

Július végi szüret

A Sirena 12, a Comandor és a Litoral 14 nappal a Gönci magyar kajszi után érik, Budapest környékén július utolsó napjaira esik a szüreti időszakuk. Gyümölcseik közepes méretűek, megnyúltak, szép piros fedőszínükkel nagyon tetszetősek. Alapszínük világosabb, mint a hagyományos magyar fajtáké. Különösen igaz ez a Litoral-ra, aminek az alapszíne és a hússzíne is világos, majdnem citromsárga, és ezzel különleges gyümölcsminőséget képvisel, nagyon hasonlít a most divatos Vanilla Cot fajtára. Mindhárom kajszi jó ízű, a hagyományos magyar fajtáknál keményebb húsú. Elsősorban friss piacra valók, de a Sirena és a Comandor gyümölcséből kiváló dzsem és befőtt is készíthető.


Legfontosabb gyümölcsminőségi jellemzőiket a táblázatban foglaltuk össze. Több éves vizsgálati eredményeink alapján az átlagos gyümölcsméreteket, a hússzilárdságot és a fő beltartalmi értékeket tüntettük föl a táblázatban friss fogyasztásra alkalmas érettségi állapotban, a szintén késői Bergeron fajtához viszonyítva. A gyümölcsátmérő alapján a Bergeronhoz hasonlóan az A méretkategóriába tartoznak a vizsgált fajták, de megnyúlt alakjuk és szép fedőszínük miatt ez friss piacra alkalmas minőséget jelent. Hússzilárdságuk 80-85%-os érettségben 7 kp/cm2 körüli, ami 0,5 cm2-es mérőfejjel vizsgálva 3,5-ös penetrométer-leolvasást jelent. Ez kissé rosszabb a Bergeron hússzilárdságánál, de jóval jobb, mint a Gönci magyar kajszié. Gyümölcseik cukortartalma magas, aromájuk és cukor–sav arányuk harmonikus, jó ízűek. A Litoral gyümölcsei az átlagosnál savasabbak, a Comandor hibája pedig, hogy maghoz kötött a gyümölcshúsa.

Termékenyülés és télállóság

Kísérleti ültetvényünkben meg vizsgáltuk ezeknek a fajtáknak a termékenyülési jellemzőit is. Mind a három fajtának van némi öntermékenyülő képessége, de az izolált virágokon mért 5-10%-os termékenyülés ültetvényben nem elég a biztonságos terméshozáshoz, ezért társítva kell őket telepíteni. Mindegyik a későn virágzó kajszik csoportjába tartozik, egymást jól termékenyítik. Késői virágzásuk előnyös a termésbiztonság szempontjából.
Mesterséges fagyasztásos kísérletekkel megvizsgáltuk áttelelő szerveik fagyállóságát. Több éves vizsgálati eredmények átlagait mutatjuk be az ábrán. A közepes fagy álló ságú Gönci magyar kajszi és a jó fagyállóságú Bergeron fajtákkal összehasonlítva ábrázoltuk a vizsgált fajták virágrügyeinek fagytűrési középértékeit, a tél különböző időpontjaiban. A Sirena és a Comandor fagyállósági értékei a két kontroll fajta értékei között voltak, közelebb a Bergero néhoz, tehát jó fagytűrők. A Litoral virágrügyei viszont a Gönci magyar kajsziénál fagyérzékenyebbnek bizonyultak, fagyveszélyes termőhelyre tehát nem való ez a fajta.
A bemutatott fajtákat a magyar faiskolák nem szaporítják, oltványaikat külföldről lehet beszerezni.

Mindenki maga dönt

A háromrészes sorozatunkban bemutatott fajtákon kívül sok más új hazai és külföldi kajszi is számításba jöhet a hazai fajtaválaszték bővítésére. A kajszi termesztő akkor jár el helyesen, ha a saját termőhelyén próbálja ki őket, telepítés előtt sok szempont szerint kell értékelni az alkalmasságukat. Nemcsak a termőképességet, az érési időt és a gyümölcsminőséget kell vizsgálni, hanem a környezeti alkalmazkodó képességet meghatározó tulajdonságokat is. A termesztés eredményességét ugyanis a fajta áttelelő szerveinek fejlődési üteme, fagy- és téltűrő képessége, virágzási ideje és termékenyülési sajátosságai határozzák meg. Különös körültekintéssel kell eljárni a külföldről behozott fajták esetében, termőhelyi alkalmasságuk elbírálásához több éves vizsgálat szükséges.
Nem szóltunk most részletesen a fajták betegségekkel szembeni érzékenységéről, valamint az alanyokkal való összeférhetőségéről, amelyek szintén meghatározzák a termesztés eredményességét. A művelési rendszer tervezésekor pedig okvetlenül figyelembe kell venni a korona alak ját és növekedési erélyét is.

Esélyesek

A romániai nemesítők legújabb késői érésű fajtái a Histria, az Euxin és az Augustin. A nemesítő leírása alapján Romániában mindhárom fajta augusztus első felében érik. A Szlovákiában nemesített fajták közül a Vemina és a Vestar lehet alkalmas a szüreti idény meghosszabbítására. Ezekről még nincsenek hazai tapasztalatok. Franciaországból már sikerrel honosították a Bergeront, amit sokfelé termesztenek Magyarországon, jó termésbiztonságú, késői fajta. A hozzá hasonló, de színesebb Bergarouge közel egy időben érik vele, nálunk most van kipróbálás alatt. Az előzetes eredmények alapján ígéretesnek tűnik. A késői francia fajták közül érdemes még kipróbálni a Tardicot és a Tardif de Tain kajszikat.
A kutatómunkát a következő pályázatok támogatásával végezzük: GOP1.1.109/ 120090042, TÁMOP 4.2.1./ B09/ 01/KMR/20100005

Dr. Szalay László, Németh Szilvia, Hajnal Veronika

Forrás: