Ez a tény kitüntetett helyzetet teremt részükre, ami egyben támadhatóságukat is meghatározza. Némelyek, mint pl. a Salmonella-félék képesek „látens”, nyugalmi állapotban is beágyazódni, egymással kapcsolatban lévő mikrobatelepeket képezni a bélhám szöveteiben, ahonnan a gazdaszervezet immunállapotától függően újra aktívvá válnak. Példaként említeném a USA-beli Mária BRANDL legújabb megfigyelését, hogy a protozoák képesek fölfalni a Salmonellát, de sajnos azt nem tudják megemészteni. A Salmonella élve marad, ultravékony új membránt képez, és idővel a protozoa a Salmonellát a környezetbe sokkal ellenállóbb formában kiengedi. A hártyába hurkolt patogén Salmonellák még a kis dózisú hipoklorittal szemben is ellenállók. A patogén csírák erős alkalmazkodó képességét az is megmutatja, hogy egyes gyógyszerek (antibiotikumok) velük szemben hatástalanok, illetve velük szemben gyorsan kialakul a rezisztencia. Napjainkban már megjelentek olyan törzsek is (pl. Salmonella Kentucky), melyekkel szemben nem rendelkezünk hatásos antibiotikummal.
Az említettek mindenképen indokolják, hogy új utakat keressünk a patogén csírák elleni védekezésre, bevezessük és elfogadjuk a tudományosan megalapozott, valós prevenció fogalmát, mely higiénés tartástechnológiára és hatékony adalékanyagok kombinációjára épül (lásd: Terápia vagy prevenció).
Salmonella infantis törzzsel folytatott in vitro és in vivo kísérletek megerősítették, hogy a higiéniás körülmények betartása mellett (beleértve a csíraszegény itatóvizet, almot és takarmányt is), alacsony fertőzöttség (<500 csíraszám) esetén még nagyüzemi tartási körülmények között is lehetséges preventív célú adalékanyagok folyamatos használatával kórokozótól mentes állományt fölnevelni.
Kritikus pontok a higiéniás körülmények szempontjából:
1. Tojások és a napos csibék szalmonellamentessége,
2. Az istálló tökéletes fertőtlenítése,
3. Az alom és a szállítási eszközök patogéncsíramentessége,
4. A takarmány patogéncsíra mentessége, beleértve a szállítási eszközöket is,
5. A víz tisztasága,
6. Ízeltlábúaktól (pl. alombogár) mentesítése, beleértve a környezetet is,
7. Madártetüatkától való mentesítés (folyamatos ellenőrzéssel) elsődlegesen a tojó állományra nézve. Ha szükséges, ivermectinkezelést javaslunk kampányszerűen elvégezni,
8. Protozoák ellenőrzése, főleg az ivóvíz kezelésével egyidejűleg,
9. Állománysűrűség (állomány időszakos ritkítása).
10. Rágcsálókmentesítés, kutyák és macskák távoltartása.
Milyen egyéb prevenció lehetséges?
Az ilyen preventív anyagok szerepét az antioxidáns anyagokhoz lehet hasonlítani, mivel a csírák szaporodása éppúgy exponenciális, mint a szabad gyököké. Mivel a fertőzés kialakulása a kezdeti csíraszámtól és a virulenciától függ, esetenként csak terápiás anyagokkal, gyógyszerekkel védekezhetünk. Ha súlyos fertőzéssel állunk szemben, egy alkalommal, néhány napon át hatékony gyógyszert alkalmazunk a preventív adalékanyagok egyidejű, folyamatos használata mellett, esélyt adva az állománynak arra, hogy további gyógyszeres kezelés a fölnevelés folyamán ne váljon szükségessé.
Az EU tiltó rendelkezését tehát szükséges kiegészíteni, módosítani, egyetértve azzal, hogy a gyógyszerfölhasználást minimalizálni kell. Az állatokat szakaszosan vagy folyamatosan gyógyszerelni nem lehet, és nem szabad. A tudományosan megalapozott preventív technológia széleskörű bevezetése és elterjedése mindenkinek érdeke. Különböző preventív anyagok együttes használatánál azonban figyelemmel kell lenni az esetlegesen fellépő negatív kölcsönhatásokra is.
A szakemberek számára közismert, hogy nagyobb mértékű szerves savak etetése, itatása a csíragátló hatás mellett az állatoknál élettani zavarokat, étvágytalanságot és súlycsökkenést eredményez. Ezt magyar tudósok már 1929-ben fölismerték: földalkáli alkalicitás (MAREK, WELLMAN és URBÁNYI), amit ma kation-anion-egynsúlynak is nevezünk. A szervezet pufferkapacitása áll ennek a hátterében, mert a vékonybélben az emésztés, illetve a felszívódás erősen romlik, és több a kár, mint a haszon. A jól megválasztott preventív készítmény nem okoz étvágycsökkenést, hanem épp ellenkezőleg: súlygyarapodást eredményez, ugyanakkor gátló hatást fejt ki a patogén csírákra, rontja azok szaporodási hajlamát, gátolja a bakteriális endotoxinok fölszívódását, és a bélflórára kifejtett irritáló hatását. Fertőzés esetén a klinikai tünetek okozzák a legnagyobb veszélyt. A kezdeti ödémás szöveti sokk idején a vérfertőzés sokszor még napokig nem alakul ki. A hirtelen víz- és elektrolitvesztés viszont a kiszáradás veszélyével jár, amely halálos is lehet. Az endotoxinok fölszívódása a belső szervek (máj, vese) károsodását okozzák, melyek szintén téteménycsökkenéssel, gyengült immunválasszal, sőt elhullással is járhatnak.
Mindezek figyelembe vételével a Pharmatéka cég egyedülállóan két olyan preventív készítményt fejlesztett ki, mely ionofor hatása révén lecsapolja („meglopja”) az energiaigényes patogén csírák energiaraktárait és ezáltal azok szaporodását gátolja, ugyanakkor nem öli el a baktériumot, és így csak minimális endotoxin képződik; ennek nagy részét a készítmény egyik alkotója képes megkötni. Másik összetevője az enyhe bélszöveti ödémás állapotra nyugtató hatással van. További összetevője pedig a bélfal ellenállóképességét fokozza azáltal, hogy a nyálkahártyát enyhén edzi. A készítmény gyengén savas karaktere a gyomorbeli fehérjeemésztést serkenti, ezért folyamatos etetésével a takarmányértékesülés javul, az átlagos súlygyarapodás nem változik, vagy nő. Az új készítményeket a Pharmatéka Bt. gyártja és forgalmazza.
Diarr-Stop S Plus a sertések véres hasmenését képes kedvezően befolyásolni, majd megszüntetni, míg a
Diarr-Stop B Plus a baromfifélék patogén csíráktól mentes tartásához nyújt segítséget.
