A műtrágyák kijuttatásának többféle technológiája és technikai megoldásai alakultak ki a gyakorlatban. A műtrágyák kijuttathatók alaptrágyaként nagy felületre nagyobb adagban, kiszórhatók a beállt növényállományra fejtrágyaként felületi szórással, de kiadagolhatók a vetéssel és ültetéssel egymenetben a vetett sorok mellé starter műtrágyaként, illetve ültetvények tápanyagellátására a gyökérzónába történő kijuttatással, mélyműtrágyázással. Az előzőek szórva, az utóbbiak sor-műtrágyázási technológiát valósítanak meg. A mélyműtrágyázók lehetnek merev-, vagy vibrációs késsel felszerelve, de ismertek pneumatikus lazítótüskés megoldások is. A sorműtrágyázók általában vetőgépekre, növénytápláló sorköz kultivátorokra építhetők fel külön, és csoroszlyákon a vetett sor mellé. A vetés mélységénél mélyebben helyezik ki starter műtrágyát. A műtrágyát mechanikusan adagolják és gravitációsan vagy pneumatikusan juttatják ki. A soradagolású műtrágyaszórók konstrukciójukban és működésükben is eltérő megoldásokat képviselnek, ezért az elemzés további részében csak a nagy felületre szóró gépeket vesszük górcső alá, azok közül is a röpítőtárcsás szórógépeket és nem foglalkozunk a lengőcsöves, a szórókeretes csigás-, vagy pneumatikus elven kijutató gépekkel.
A röpítőtárcsás műtrágyaszórók lehetnek traktorra függesztett-, vontatott-, vagy magajáró, illetve tehergépkocsi alvázakra felépített (felszerelt) kivitelűek. A világon a legtöbbet a függesztett gépekből adnak el, amelyek általában kisebb 600-4000 liter térfogatú, a vontatott gépek 3500-12 000 literes, a rászereltek 6000-9000 literes műtrágya tartállyal készülnek. A kisebb gépek (1000 liter alatti) rendszerint egy röpítőtárcsával terítik el a műtrágya szemcséket és kisebb szórásszélességgel dolgoznak, míg a méretesebb gépek két röpítőtárcsával szórnak és nagyobb a munkaszélességük, emellett a szórásképük is kedvezőbb. A függesztett és a vontatott, illetve a rászerelt gépek eltérő adagolórendszerrel rendelkeznek. A gépek meghajtása is többféle lehet. A legtöbbjük mechanikusan meghajtott, de vannak a piacon hidrosztatikusan, illetve elektromosan meghajtott műtrágyaszórók is.
Az utóbbi években a gyártók egyre nagyobb figyelmet fordítanak a műtrágyaszórók korszerűsítésére, amelynek középpontjában az adagoláspontosság és szórásminőség javítása áll. Egyre több gépen található mérlegrendszer is, amellyel pontosan követhető a kiadagolt műtrágya mennyisége. Az ISOBUS adatátviteli rendszer és a GPS segítségével, illetve a talaj tápanyagellátottságát figyelembe vevő digitális térképek alapján a műtrágyaszórók legfejlettebb típusai táblán belüli, helyspecifikus tápanyagkijuttatásra is alkalmasak. Ezzel a tápanyagellátottságot a talajerő és a növények tápanyagigényéhez lehet igazítani.
A centrifugális elven dolgozó röpítőtárcsás műtrágyaszórók főbb részegységei a vázkeret, vagy alváz, a szórószerkezet, a műtrágyatartály, a hajtáslánc és a boltozódás gátló. Itt találhatóak még az állító (szabályzó) mechanizmusok, az adagoló szerkezet, valamint a különféle kiegészítő felszerelések.
A függesztett gépek vázszerkezete két színtű gerendelyes kialakítású, amelyet a függesztő szerkezet köt össze. A felső tartók a műtrágyatartályt, az alsók a szórószerkezetet hordozzák. A futóművel rendelkező vontatott gépek többnyire létravázzal és főtartókkal készülnek, a felépítményes vagy rászerelt gépek pedig főtartókra épülő önhordó alvázzal rendelkeznek. A műtrágyatartályok általában korróziónak ellenálló acélból – ritkábban műanyagból – készülnek és fordított csonka gúla, vagy csonka kúp alakúak. Egyes gyártók a tartály fenékkúpját rozsdamentes acélból is készítik. A geometriai kialakításuk (kúpszögük) meghatározza a műtrágyák alacsony súrlódással történő rávezetését az adagoló berendezésre vagy az adagolási pontra, amely a műtrágyák boltozódását is befolyásolja.
A vontatott és rászerelt műtrágyaszórók V-formájú hosszanti tartályuk fenékrészén kaparóláncos vagy gumihevederes szállítóberendezés mozgatja a műtrágyát az adagoló szerkezetre. A műtrágyatartályokba aktív boltozódásgátló szerkezeteket helyeznek el, amelyek forgó- vagy lengő kivitelűek lehetnek és spirális vagy excenteres mozgásúak. Velük szemben fontos követelmény, hogy ne törjék a kijuttatásra kerülő műtrágyát. A területegységre kiadagolt műtrágya mennyisége a gépek adagoló szerkezetének beállításán és a munkasebességen keresztül változtatható. A kiadagolt mennyiség tolózárral szabályozható. Az adagoló nyílás nagyságához egyszerűbb gépeknél egy skálán mozgó kézi karral, a korszerűbb és bonyolultabb gépeken a traktor vezetőfülkéjéből távműködtetett hidraulikusan vagy elektronikusan, ritkábban pneumatikusan változtatható. A legkorszerűbb gépeken az adagolónyílás állítását (ezáltal a kiadagolt műtrágya mennyiség változtatását) a munkasebesség arányában a traktor fedélzeti számítógépe végzi (ISOBUS), ezzel megvalósítható a sebességarányos egyenletes kijuttatás a területen.
A gépek szórásszélességét és a szórásképet befolyásolja a műtrágyának a szórótárcsákra történő feladási pontja is, ezért a korszerű gépeknél az adagolónyílás állító mechanizmusokkal a műtrágya feladási (vagy a hozzá vezetési) pontja is szabályozható, ezáltal a szórótárcsa a műtrágyaszemcséket különböző röpítési sebességre gyorsítja fel, amely a szórás szélességre, illetve ezen belül a kiszórt műtrágya mennyiségének keresztirányú eloszlására is hatással van. Az adagolásra, a szórásszélességre és szórásminőségre az előzőeken túl, jelentős befolyással van a műtrágyák szemcsemérete és szemcseeloszlása is. Ezért az egyes beállításoknak a műtrágyák fizikai jellemzőit is figyelembe kell venni. A gépek beállítására vonatkozó ajánlások a legtöbb gépen, illetve a kezelési utasításokban található szórási táblázatokban megtalálhatók. A gépgyártók mellett, a műtrágyagyártók is készítenek ajánlásokat az általuk forgalmazott műtrágyák kijuttatási paramétereire vonatkozóan. Több gépgyártó (Amazone, Sulky, Bogballe) külön laboratóriumot és információs szolgáltatást tart fenn, ahová a vevők – a műtrágya jellemzők megadásával – az adott gépre lekérhetik a beállítási adatokat. Hazánkban a Debreceni Agráregyetemen folyik ilyen fejlesztői munka.
A centrifugális elven dolgozó műtrágyaszórók lelke a szórószerkezet, amely egy-, vagy kéttárcsás kivitelű lehet és többféle lapátkialakításokkal készülhet. Ezek a gépelemek a legtöbb gépen már rozsdamentes acélból készülnek, a műtrágyák okozta agresszív korrózió kivédésére. A szórótárcsák átmérője a gép teljesítményének arányában növekszik. A tárcsákon különböző kialakítású (alakú), hosszúságú és számú lapátokat helyeznek el, különböző (és gyakran változtatható) szögállás mellett. Az egyenes szögállású lapátokkal a por alakú, a hátrahajló lapátozású tárcsák a szemcsés műtrágyák szórhatók ki egyenletesebben, kedvező munkaszélesség mellett. A lapátok hossza a szórás szélességet befolyásolja. Egyes gyártók különböző hosszúságú és alakú lapátkombinációkat alkalmaznak a röpítőtárcsákon, ezzel a szélesség mellett a szórásegyenletességet tudják kedvezően befolyásolni. A szórás minőségére – főleg függesztett gépek esetében – befolyással lehet a gép szórási magassága, illetve dőlése is. A műtrágyaszóró gépek hosszirányú szórásegyenletességét döntően az adagolás pontossága, a keresztirányú szórásegyenletességét pedig elsősorban a szórótárcsák munkája határozza meg. Ezekre vonatkozó egységes előírások – agrotechnikai követelmények – szerint a szórás egyenlőtlenségét jelző variációs együttható nem lehet nagyobb 15 százaléknál. Ekkora eltérések adódhatnak a szórásegyenletességen belül. A gépek erre a határértékre tervezik és állítják be, amelyet vizsgálatokkal ellenőriznek.
A legkorszerűbb típusokon a szóráskép menet közben is változtatható. A gépen elhelyezett szórás érzékelő szenzorok segítségével a traktor vezetője monitoron követheti a szóráskép alakulását, és be tud avatkozni ha szükséges. Van olyan műtrágyaszóró már a piacon, amelynél a beavatkozás is automatikusan történik és így a gép állandó szórásképpel dolgozik. Helyspecifikus precíziós műholdas kijuttatás és automatikus kormányzású traktor esetén a szórógépen a határszórás és az adagolás szabályozásával elkerülhető a felülszórás is, ezzel műtrágya takarítható meg. Ugyanez vonatkozik a forgáscsatlakozásokra is, amikor néhány centiméteres pontossággal képes a gépcsoport a forgásokat és szórásképet összeilleszteni.
A szórótárcsák meghajtására leggyakrabban a mechanikus hajtásláncokat alkalmazzák, de ismertek hidromotoros vagy elektromotoros hajtások is. A vontatott és a rászerelt hosszított tartállyal rendelkező nagy teljesítményű műtrágyaszórók, kihordó– adagoló szerkezetének (kaparólánc, szalag) meghajtására mechanikus vagy hidraulikus hajtásokat alkalmaznak. Az utóbbinál az adagolás nem csak az adagoló rés állításával, hanem a kihordó szerkezet sebességének változtatásával is szabályozható.
A gépek munkaszélessége ezáltal azok területteljesítménye is a méretük függvényében változik. A 600-2000 liter közötti tartállyal rendelkező függesztett gépek 9-18, a 2000 és 4000 literesek 12-24, a nagy tartályos 6000-12 000 literes gépek 12-36, a magajáró- és felépítményes gépek akár 15-42 méteres munkaszélességgel is képesek kijuttatni a műtrágyát.
Dr. Hajdú József
