Az idén tovább emelkedik a szőlő felvásárlási ára a téli fagyok következtében, mondta Hegedűs Lajos, a balatonboglári szőlők egy részének művelését irányító VitiCOOP Kft. ügyvezető igazgatója. A nagy hideg miatt az alföldi szőlők többsége elfagyott, nagyon élénk a kereslet, sokfelé el lehetne adni a szőlőt, de a cég inkább a régi vevőinek szállít továbbra is, a szerződéseknek megfelelően, hangsúlyozta.
Korán kezdték
A fagy ugyan jobbára elkerülte a balatoni termőtájat, de a szárazság őket is sújtja. Hiába esett a tavalyihoz hasonló mennyiségű csapadék, sokszor csak néhány mm eső hullott, ami azonnal föl is száradt a nagy melegben, nem jutott el a szőlő gyökereihez. Aszálytünetek ennek ellenére csak a tízévesnél fiatalabb ültetvényekben láthatók, az idősebb szőlők lombja nem lankad, de a termés kevesebb lesz a szokásosnál. Korán kezdődött a szüret, gyorsan érnek a fajták egymás után, augusztus 8. körül szedték a Csabagyöngyét 14 tonnát meghaladó termésátlaggal. Szeptember közepére leszedték a fehér fajtákat. A Muscat lunel és az Oportó ad kevés termést, a többi fajta megfelelő átlagot mutat. Mindent összevetve, a Lengyeltótiban 100 hektáron bekövetkezett fagykárral együtt gyenge közepes termésre lehet számítani. A cukorfokok jók, a savtartalom viszont az elvárható alsó tartományban alakul.
Az idén az országban körülbelül 2 millió hektoliter bortermésre lehet számítani, mondta a szakember, ahol van termés, ott jó árbevétellel kecsegtet a szőlőtermesztés. Az idén a tavalyihoz képest 20 százalékkal drágábban sikerül eladniuk a szőlőt, mondta Hegedűs Lajos.
Kevés szer, új kártevők
Az ideihez hasonló fagyos évre még nem volt példa Vukovich László emlékei szerint, amikor téli és tavaszi fagyok is bekövetkeztek. Az említett 100 hektáros lengyeltóti ültetvényben a Királyleányka és a Zöld veltelíni főrügyei fagytak el a februári hidegben, a kihajtott mellékrügyeket pedig a májusi fagy vitte el. A virágzás két hétig elhúzódott, ami a kötődést rontotta. Nyáron többször volt jégverés, néhány fajtánál aszálykár is tapasztalható.
Gondot okoz a növényvédelemben a gyomirtás, mert kivonták a hatékony, gyökéren keresztül használható szereket, a kontakt gyomirtók pedig csak megcsípték a betyárkórót, aztán fejlődött tovább. Vannak persze hatékonyabb, perzselő hatású szerek, de azok nagyon drágák. Száz hektáron kísérletet állítottak be Chikara és Pledge kombinációval, ami nagyon jól bevált, csak a betyárkóróra (Conyza canadensis, korábban Erigeron canadensis) nem hatott néhány év elteltével.
A rügyvizsgálatok szerint a szőlő gubacsatka jelen van ugyan az ültetvényekben, de nem okoz kárt, takácsatkát nyomokban lehet találni. A szőlőmoly változó erővel rajzik, az utóbbi években alig találkoztak vele. Ellene az Affirm biztonságos védekezést tesz lehetővé. Az idén nem volt molyfertőzés, amiben az is közrejátszhatott, hogy a hőségben elpusztultak a tojások. Az utóbbi három évben egyre több a szőlőtripsz kártétele, tünete rendkívül hasonlít a szőlőlevélatkákéra: fodrosodnak, aprók maradnak a levelek. Négy éve kell együtt élni az amerikai lepkekabócával (Metcalfa pruinosa), ami ellen már mindennel próbáltak védekezni, mindeddig sikertelenül.
Az idén a gombás betegségek nem okoztak gondot a szőlőben, bár ott, ahol elfagyott a szőlő és takarékoskodtak a növényvédelmen, a peronoszpóra 100 százalékban megjelent a levélen és komoly fürtkár lett. A szürkepenész azért lehet veszélyes, mert már csak nagyon hosszú élelmezés-egészségügyi várakozási idejű szerek használhatók ellene és ember legyen a talpán, aki egy hónappal korábban megmondja, hogy mikor kell szüretelni. A boglári ültetvényekben szaporodnak az esca tüneteket mutató tőkék és újabb fajtákban is megjelent a betegség, például a Chardonnay-n.
Biztosra mentek
Az idei növényvédelmi kísérletben a Bayer és a Syngenta vett részt, az eredmények az időjárás alakulása miatt nem nagyon térnek el egymástól. Tavaly a hosszú száraz ősz következtében nagyon sok kazmotécium ért meg a leveleken, így erős lisztharmatfertőzésre lehetett számítani. Tavasszal tehát „alaposan odacsaptak” a gombának az érzékeny Kékfrankos és Oportó fajtákon. Később derült ki, hogy mégsem vált súlyossá a betegség, olcsóbban is védekezhettek volna. Mindezzel együtt az üzemi kezelés volt a legolcsóbb a három közül, föl felé kerekítve 101 ezer forint hektáronként. A Bayer ajánlatával 117, a Syngentáéval 143 ezer forintba került a védekezés. Augusztus 21ig hétszer permeteztek minden bemutató parcellában, az első kezelésre május 14-én került sor.
A parcellák mellett a cégek képviselői foglalták össze a legfontosabb tanulságokat. Mukli Dániel azt hangsúlyozta, hogy nem szabad „eltaktikázni” a szőlő védelmét, az első három alkalommal biztosra kell menni a szerválasztással és az időzítéssel. A Syngenta javaslata szerint Neroam és Thiovit Jet az első gombaölő szeres kezelés, aztán Ridomil Gold, Topas és Thiovit Jet, majd Quadris Max és Topas adja a védelem alapját. Igyekezni kell megelőzni a rezisztencia kialakulását, erre jó megoldás született a Topas, Dynali és Thiovit Jet váltogatása vagy kombinálása révén. Évenként csak kétszer javasolják az arra érzékeny szerek (Topas, Dynali, Quadris Max) használatát. Peronoszpóra ellen még több szert kínál a Syngenta.
Új formulációban használható a kontakt Antracol gombaölő, ami számos betegség ellen hat, mondta Horváth Tibor a Bayer képviseletében. Magas cinktartalma miatt e mikroelem pótlására is alkalmas. Növényvédelmi programjukat is ezzel a szerrel indították, majd Melody és Falcon, aztán Profiler és Flint Max volt az első három kezelés gombaölő szere. E készítmények mellett Thiovit Jet és Kocide kontakt szereket használtak. A Falcon és a Flint Max tebukonazol hatóanyagú gombaölő szer, mindkettő hatásos a fekete rothadás ellen is, a Flint Max még a botrítisz ellen is bevethető. A Melody Compact előnye, hogy megállítja a peronoszpóra fejlődését. A Profiler felszívódó, hoszszú hatástartamú szer a peronoszpóra leküzdésére, kétszer egymás után javasolt a használata.
Rendszertelenül károsít
Az utóbbi években erőre kapott kártevőről, a szőlő tripszről (Drepanotrips reuteri) Jenser Gábor tartott előadást. Az apró rovart már az 1900-as évek elején észlelték a Kaukázusban és DélFranciaországban. Nálunk az 1960as évek közepén Kecskemét térségében bizonyosodott be a jelenléte. Tehát régóta ismert hazánkban, de csak időközönként okoz észrevehető kárt, sajnos előre nem tudjuk megmondani, hogy szükségese védekezni ellene. Év közben kis egyedszáma miatt észrevétlen marad a szőlőben, annak ellenére, hogy az egész tenyészidőben repül. Színcsapdán 2 hét alatt 50-60 egyedet is fogtak, ám a levélen nem találtak tripszkártételt. A tőke kéregrepedéseiben telel, tavasszal a kihajtó levelekre vándorol táplálékért, és ez a koncentrált megjelenése okozza a vontatott hajtásfejlődést.
A lassú hajtásnövekedésű fajták (Hárslevelű, Furmint) érzékenyebbek rá. Meleg, napsütéses tavasszal a szőlő hamar kinövi a kártételt, ha viszont hűvös az idő, akkor hajtásonként 34 szőlőtripsz is elég nagy kárt okoz. A szőlőtripsz több fás szárú növényen is él, Jenser Gábor először tölgyön gyűjtötte a Pilisben. Tömegével fordulhat elő a mogyoróbokrokon. Ez azért érdemel figyelmet, mert sok szőlő körül elegyes tölgyes erdő található, ahol az eddigi tapasztalatok szerint szívesen tanyázik a kártevő. Védekezni akkor kell ellene, ha a szőlő 34 leveles állapotában hajtásonként 23 tripszet találunk. Rügyvizsgálattal nem jelezhető előre a szőlőtripsz népessége. Legjobban a fluoreszcens sárga színcsapdával fogható. A tünet alapján nehéz megkülönböztetni a szőlőlevélatkától, mikroszkópos vizsgálattal lehetünk biztosak a dolgunkban.
A védekezést nagyon meg kell gondolni, mindenképpen olyan szert használjunk, ami kíméli a ragadozó atkákat, hangsúlyozta Jenser Gábor. Eddig a Vertimecet találta elég hatékonynak a tripsz ellen, de a ragadozó atkákat gyérítette. Hasonlóan fejlődnek tavasszal a tripszek és a ragadozó atkák: mindkettő a kéregrepedésben telel és tavasszal indul a fakadó levelekre, ahol a ragadozók elérik az áttelelt szőlőlevélatkát és takácsatkát. Ha a szőlőtripsz ellen permetezünk, azzal valószínűleg sok hasznos segítőtársunkat pusztítjuk el.
Balatonbogláron fiatal Irsai Olivér ültetvényben jelent meg a szőlőtripsz, egészítette ki az elmondottakat Vukovich László. Az idén az első felbukkanási helyétől 10 kilométerre is megtalálták. Főként fiatal, 24 éves ültetvényekben, illatos fajtákon találjuk. Különösen ernyőművelésben veszélyes, mert éppen azokat a hajtásokat gyengíti, amelyekből a következő évi hajtásokat nevelnénk. Nagy kérdés a gyakorlatban, hogy az integrált védekezésben egyáltalán meg lehetne küzdeni ezzel a kártevővel.
Megosztott tudás
Negyvenöt éve rendeznek növényvédelmi tanácskozást és technológiai bemutatót Bogláron, emlékeztetett Vukovich László, a VitiCOOP Kft. növényvédelmi vezetője. Az 1960-as évek közepén Makó Szabolcs kezdett kísérleteket beállítani, hogy a nagyüzemi szőlőtáblákban fölmerülő gondokat 
megoldhassák. Akkoriban 12-14-szer permeteztek, kontakt szerekkel, mert más nem igazán volt. A boglári szakemberek pedig azt vallották és a mai napig biztosak benne, hogy aki kísérletezik, az lépéselőnyben van a többi termelővel szemben. A kidolgozott új módszereket pedig megosztották a szakmabeliekkel, rendezvényeikre az ország távoli vidékeiről is ellátogatnak a szőlőtermesztők. A kísérletező szakember halálát követően sem álltak le a szervezéssel, Makó Szabolcs Növényvédelmi Tanácskozások néven él tovább a rendezvény.
