A szeptember végén, október elején frissen vásárolt virághagymával általában nincs teendőnk, mivel a forgalmazók úgynevezett előkészített, vagyis a virágzáshoz szükséges pihentetési időn már átesett hagymát értékesítenek.
Kiválasztás
Fontos, hogy a lehető legnagyobb és legkeményebb hagymát válasszuk ki az árudéban, a legjobb a 6-10 cm átmérőjű példány. Ha az amarilliszhagyma túl kicsi, csak leveleket hoz, virágot nem. (Ez nem baj, ebben az esetben is ugyanúgy bánjunk vele, mint a virágzó példánnyal.) A nagyméretű hagyma akár több virágszárat is kinevelhet egymás mellett, így még hosszabb ideig díszít a növényünk. A cserépbe ültetett, előhajtatott növény csak egy idényre szóló dísz, mivel hagymája gyenge, a tőzegben nem jut tápanyaghoz, így a virágzáshoz saját tartalékait használja föl. Az ilyen példány esetében azt tapasztalhatjuk, hogy az elnyílás után a hagyma is összefonnyad, megszárad és elpusztul. Válasszunk inkább csomagolt virághagymát!
Alaposan vizsgáljuk át a virághagymát, nem penészes-e vagy, illetve nincsenek-e rajta piros foltok. Az amarillisz fómás betegsége ugyanis vöröses foltokat idéz elő a gumón. A betegség – és más gombabetegség – megelőzésére régi, jól bevált módszer a csávázás. Ültetés előtt érdemes por alakú réztartalmú szerbe (pl. Champion) vagy a vörös színű rézbe (Nordox) jól meghempergetni a hagymákat.
Ültetés
Az amarillisz virágzása elmaradhat, ha túl nagy cserépbe ültetjük, mivel minden energiáját a gyökérképzésre fordítja. Ezért a hagyma átmérőjénél mindössze 1-2 centiméterrel szélesebb cserepet válasszunk az ültetéshez. Legjobb az agyagcserép, ami a virág súlya alatt nem dől el. Azt nem is kell külön említeni, hogy vízelvezető nyílás is legyen a cserépben, amit aztán ízlés szerint kaspóba vagy egyszerű alátétre állíthatunk.
Az amarillisz számára jó minőségű, általános (B típusú) földkeveréket válasszunk, amit egy marék perlittel keverjünk a jobb vízvezetés érdekében. Ha nem akarunk tápoldatozni, akkor virágzó növények számára ajánlott 5-6 hónaposos hatástartamú burkolt műtrágyát is vásároljunk, és 1-2 dekát egyenletesen keverjünk el a közegben.
Az amarilliszhagymát ültetés előtt néhány órára állítsuk bele egy kevés kézmeleg vízbe úgy, hogy csak a gyökerek érjenek a vízbe. Ugyanezt tegyük az általunk szárazon pihentetett hagymákkal is, így az megszívja magát vízzel, és gyorsabban kihajt. Úgy ültessük el, hogy a hagyma felső 1/3 része a föld felszíne fölött legyen, de a cserép pereme és a földfelszín között is hagyjunk 1 centis hézagot. Alaposan öntözzük be a közeget, ha sokat ülepszik, töltsünk rá még egy keveset. A növényt helyezzük fényes helyre (ablakpárkányra), lehetőleg hűvös (18-20 oC-os) szobába, és várjuk a virágzást. Ha a virágbimbó csúcsa megjelent, öntözzünk rendszeresen, de a cserép alján ne álljon víz. Ültetéstől a virágzásig körülbelül 6-8 hét telik el. Ha nem használtunk tartós műtrágyát, kéthetente az öntözővízhez tápoldatot is adjunk. Hűvös helyen a virágszár nem nyúlik meg, ám az egyenes virágszár érdekében naponta célszerű egynegyeddel el-elfordítani a cserepet.
Elvirágzás után
Amikor az utolsó virág is elhervadt, vágjuk vissza a virágszárat a hagymanyakig. A levelek azután is nőhetnek még; ezek táplálják a virághagymát. Minél hosszabb ideig marad egészséges a levél, annál biztosabb, hogy az amarilliszhagymánk jövőre újravirágzik. Valaki erre az időszakra kiülteti a kertbe a még lombos amarilliszhagymát, de hagyhatjuk a cserépben is, fényes, hűvös helyen (garázsablak, pinceablak). Az öntözés a korábbi gyakorisággal történjen, az elvirágzástól augusztusig azonban havonta egy alkalommal tápoldatozzuk.
Május elején fejezzük be az öntözést, és hagyjuk, hogy a levelek lassanként visszaszáradjanak. A kertben ugyanígy tegyünk, csapadékos időben védjük a hagymát a túlzott vízmennyiségtől. Ha a levelek zörgősre száradtak, szedjük le őket a hagymáról. Ezután rendszeresen ellenőrizzük, hogy nem ráncosodik-e, fonnyad-e a hagymánk. Ha igen (pl. kertben tartós aszályban), akkor adjunk neki egy kevés vizet. A pihentetés időtartama 8-10 hét.
Van, aki a levelek leszáradás után kiemeli az amarilliszhagymát a cserépből, és újságpapírba csavarva tárolja. Ekkor is ügyeljünk arra, hogy a hagymánk ne száradjon ki, ezért hűvös helyen tároljuk.
Virágoztatás
Az újravirágoztatással kapcsolatban megoszlanak a vélemények. Van, aki a sötétítésre esküszik, és az átültetés utáni beöntözéstől a virágcsúcs megjelenéséig papírsüveget húz a hagymára. Van, aki nem sötétít, csak a tervezett virágoztatás előtt 6-8 héttel (október-novemberben) felszedi a kertből, becserepezi, alaposan beöntözi, és a cserepet az ablakpárkányra helyezve várja a virágbimbó megjelenését. A virágzáshoz a 8-10 hetes szárazon pihentetés a legfontosabb feltétel.
A cserépben pihentetett amarilliszhagyma földjét újravirágoztatás előtt frissítsük föl; kaparjuk le a hagyma körül a felső 1 cm-s réteget, és töltsük föl friss földdel. Alaposan öntözzük be, és az egész művelet kezdődik előröl.
Az idősebb virághagymák sarjhagymákat hoznak, ezeket méretüknek megfelelően ültessük különálló cserépbe, de megtehetjük az is, hogy egyben hagyjuk az „egész családot”.
