A faiskolásoknak tisztában kell lenniük az új gépek által döntően meghatározott gazdaságosabb technológiák várható elterjedésével, és fel kell készülniük azok befogadására, az új utak keresésére.
A kiállításra több mint 10 ezer látogatót vártak egész Európából és a világ minden tájáról. A több mint 305 kiállító között, a kiállítás történetében másodszor, 43 faiskola is szerepelt kínálatával.
Traktorok a vevőre szabva
A szabadföldi faiskolai termesztés kulcsgépe az erőgép. A nagy traktorkínálatot az egytengelyes, 5-15 lóerős kerti traktoroktól a 1525 lóerős, keskeny építésű (0,70,8 m széles) kéttengelyes sorközművelőkön keresztül, a 120-250 lóerős nehéz traktorokig, több mint 20 kiállító mutatta be.
A terület jobb kihasználása (szűkebb sortáv), a növényápolási és növényvédelmi munkák teljesítményének növelése, valamint a növénysérülések csökkentése érdekében folyamatos az igény a hidas traktorok iránt. Kilenc cég mutatta be termékeit, melyeket a vevő kívánságainak megfelelő nyomtávolsággal, hídmagassággal, motorteljesítménnyel és rászerelhető munkaeszközökkel szállít. A motorteljesítmények 32-85 lóerő, a szabad magasságok 1,4-2,85 méter között változatos képet mutattak.
A magasépítésű eszközhordozók iránt is élénk volt az érdeklődés. Ezeknél az erőgépeknél jó a rálátás a váz alatt lévő munkaeszközökre, és egyszerre többféle adapter működtetésére is alkalmasak.
Talajmunkák, gyomirtás
Az ásógépek használata a telepítés előtti talajelőkészítés során, továbbra is napirenden van, mert kis vonóerővel egyenletes mélységű és felületű táblákat, ágyásokat lehet előkészíteni, a talajszerkezetet kímélve, akár 30 cm-nél mélyebb lazítás, valamint forgatás mellett is.
A faiskola talajának fertőtlenítéséhez – amennyiben szükséges – ma már újra a vetésforgót, az előveteményt (pl. Tagetes), illetve a talajgőzölést alkalmazzák a hagyományos talajfertőtlenítő szerek helyett. A kiállítás egyik érdekessége volt a még fejlesztési szakaszban lévő mobil gőzölő berendezés. A táblán vontatott kazán óránként 1000 kg gőzt termel, amit injektorok 10 cm mélyen juttatnak a talajba. Az injektorok előtt 1,5 (1,8 ) méterrel a gépre épített lengő borona fellazítja, egyenletessé teszi a fertőtlenítendő sávot, majd hogy a bejuttatott gőz melegét megőrizzék, hőálló fóliával fedi le az ágyást. A gépet 80-100 lóerős traktorral 150- 200 m/h sebességgel vontatják, és így biztonságosan 70- 80 Co-ra melegítik fel a talajt.
A sorközök mechanikai gyomirtását kultivátorokkal, kelő gyomok esetében gyomkefével végzik. A sorban a tövek között kelő gyomok eltávolítására továbbra is a szerzett tapasztalatok alapján korszerűsített gyomirtó ecsetet, gyomirtó csillagot, ujjas kapát használnak.
A gyökér közelébe
Több kiállító ajánlotta az idősebb fák (törzsfák) megmentéséhez is használható talajlazító és tápanyagot a gyökérzónába injektáló berendezését. A 20-30 mm átmérőjű acélcsövet a készülékbe épített pneumatikus kalapács percenként 1800-2300 ütéssel döngöli 0,5-0,7 méter mélyre a talajba. Ezen a csövön keresztül sűrített levegőt (tápanyag-granulátumokat is) préselnek az alsó talajrétegbe, így a levegő megemeli, széttördeli és levegőssé teszi a talajréteget, illetve a rögök között keletkező hézagba elteríti a granulátumot. 
Az eszköz üzemeltetéséhez percenként 300-500 liter, 7-8 bar nyomású levegő szükséges. A módszert sikerrel alkalmazzák ülepedett talajú gyümölcsösökben is.
A 2-3 méter sortávra telepített sorfák, gyümölcsösök műtrágyázására lehet alkalmas a folyékony műtrágyát kijuttató gép, amely beszúró tűvel nyomja az anyagot a talajba, 6-8 cm mélyre. A 25×16 cm kötésben keletkező lyukak a tápanyag jobb hasznosítása mellett egyúttal a gyepes sorközt is levegőztetik a gyökerek károsítása nélkül.
Kíméletes kitermelés
A faiskola egyik leginkább energiaigényes munkájára, az ágyások kitermelésére számos ágyáskitermelőt kínáltak, szinte kizárólag rázóvillával. A kiállítás újdonsága volt a speciális önjáró ágyáskitermelő, amely jobb minőségű gyökérzettel termeli ki a növényeket, magoncokat, mert elmarad a soronkénti alávágó kés oldalgyökérzetet kurtító hatása. A ráépített szalagok kiemelik, kihúzzák a talajból a növényeket, megtisztítják a földtől, és a kötözőegységekhez továbbítják, a kész áru kötegelve kerül le a gépről. 40-200 cm magas növények is kitermelhetők. A vezetőfülke magassága a felhordószalag párok fölött változtatható, hogy a magasabb növények se sérüljenek.
Magoncoktól az oltványokig (30-tól 180 cm magasságig) használhatók a szorítószalagos, ferde felvonóval szerelt folyamatos üzemű kitermelőgépek. Dán, belga, holland, olasz gyártmányok uralják a piacot. E gépeken a felhordószalagpár a késsel alávágott, rázóvillájával a talajtól részben megtisztított gyökerű növényt fölemeli, a kötözőegységhez vagy a gyűjtő platóra szállítja, miközben a tisztítóegységek teljesen eltávolítják a gyökerekről a földet.
Az alanyok, cserjék hossz és gyökérnyak szerinti méretosztályozásához a már 5-6 évvel korábban elkészült automata gépet fejlesztették tovább. A gép 0,1 mm méretpontossággal 2-3000 növényt osztályoz óránként.
Nagy sorozatban gazdaságos
Az örökzöldek koronaformájának kialakításához a már hazánkban is bemutatott, hidas vázra szerelt, közép- és nagyüzem számára kifejlesztett koronametsző gép mellett egyszerűbb és olcsóbb megoldást is kínáltak a kézi működtetésű koronaalakítóval. Az elektromos fúrógép hajtotta forgókések néhány másodperc alatt lemetszik a gömbkoronából kinyúló hajtásokat. E kisgéppel 18, 22 és 25 cm átmérőjű gömbkoronát lehet nevelni.
A konténer-faiskolák számára a cseréptöltőktől a speciális öntözésen keresztül a bokorformát alakító gépekig számos eszközt mutattak be. E gépek, berendezések drágák, csak nagy darabszám termelése esetén gazdaságosak.
Újdonságnak számított az olasz Pazzaglia többcélú konténermozgatója (MCP-80), amelyet a 36 hektáron konténeres árut termelő olasz Vannucci faiskolával közösen fejlesztettek ki. A gumilánctalpas távirányítású járművet úgy alakították ki, hogy rakodó egységével 80 cm átmérőjű konténert is mozgat, koronakötöző adapter, osztályozó szalag és szállítószalag is szerelhető az alapgépre. A pótkocsi, csúszólap vontatására is alkalmas, 70 lóerős motorral szerelt univerzális gépet a szoliter és utcai fákat nevelő konténeres faiskolák alapgépének szánják.
A díszfaiskolások számára az említetteken kívül számos speciális eszközt kínáltak a telepítő, sorközművelő, koronaápoló, koronaforma-kialakító, szabadföldi koronakötöző gépeken keresztül a földlabdás és szabadgyökerű kitermelő gépekig. A kiállításon látott új fejlesztésű gépeket azonban csak koncentrált termelés esetén lehet gazdaságosan kihasználni. A nemzetközi kiállítás jó keresztmetszetet adott a gépesített termesztés eszközrendszeréről, az egyes munkafolyamatok jelenlegi és várható gépesíthetőségéről.
Összefüggő körzet
Európa egyik legnagyobb összefüggő – kis-és nagyüzemek alkotta – faiskolai körzetében, a pinnebergi járásban kiváló adottságú talaj-és éghajlati viszonyok között jelenleg mintegy 400 üzemben, 41-50 hektáron folyik faiskolai termesztés. Elsősorban dísz-és erdészeti növényeket szaporítanak évenként 200 millió euró értékben. Az üzemek kb. 4000 munkavállalót foglalkoztatnak. 2006-hoz képest 10%-kal csökkent az üzemek száma, de a termesztésbe vont terület csak 4%-kal, ami a termelés koncentrálódására utal.
A kis és közepes méretű faiskolák néhány növénykultúrára, vagy egy meghatározott növényfajra, faiskolai termékre szakosodnak. Kisebb részét közvetlenül a felhasználóknak kínálják, a meghatározó mennyiséget azonban gyűjtő, kiszállító és exportáló faiskolákon keresztül értékesítik. E szakosodott üzemek mind jobban gépesítettek és folyamatosan keresik az élőmunka kiváltásának lehetőségét a versenyképesség fokozása érdekében. Élénk érdeklődéssel figyelik tehát az új gépek, technológiák megjelenését.
Műholdas segítség
A faiskolákban gyakran használják a mászósebességet (kisebb, mint 1 km/h) ültetésnél, talajápolásnál és kitermelésnél. A monoton munka rendkívüli figyelmet kíván a traktorostól, és a növényápolásnál megkívánt gondosság is igénybe veszi a vezető idegrendszerét, fizikumát. E nehéz feladatok hibátlan végrehajtását segítik a GPS vezérelte kormányzási rendszerek. A műholdak igény bevételével készült vezérlést (amely megfelelő jelerősítők alkalmazása esetén 2-3 cm pontosságú) a hidraulikus kormányzási rendszer átalakításával, vagy a kormányműhöz szerelt elektromos kisegítő kormányművel adják át a kerekeknek. A 15-20 ezer eurós beruházást igénylő rendszer, azokban az üzemekben, ahol kipróbálták, lényegesen megkönnyítette a gépvezetők munkáját és csökkentette az egyes munkafolyamatoknál a növénysérülést. Elterjedése nagyobb üzemeknél várható.
