Ha semmi nem zavarja meg az áramlási viszonyokat a légtérben, akkor könnyű a levegőt mozgatni. A növényházakban azonban jellemzően nem ez a helyzet – elég csak arra gondolni, hogy például a süllyeszthető, emelhető fűtéscsövek is meg változtatják a levegőáramlás irányát, és csökkentik a ventilátorok hatékonyságát. Különösen nagy a kihívás az alacsony növényházak esetében, ezért a kísérletet ilyen, alacsony házakban állították be. A levegő mozgását köd segítségével tették láthatóvá (ködképző berendezéseket használtak), a sebességét pedig a növények magasságában elhelyezett szélsebességmérőkkel követték. (…)
Függőleges ventilátor
A termesztésre berendezett növényházakban az utóbbi időkben már kis híján ugyanannyira magától értetődő a ventilátor üzemeltetése, mint a szellőzésé vagy a fűtésé. Használatával javul az áru minősége és csökkenthető az energiafogyasztás. A korszerű, magas növényházakban a vízszintesen szerelt ventilátorok számítanak elfogadottnak, nagy hatótávolságuk miatt. Viszont a növényház tartóelemei falként állják útját a légáramnak, ezért ahol a szokásosnál több az ilyen jellegű akadály, ott jobb eredmény érhető el a függőleges tengelyű ventilátorokkal – ez derül ki az Észak-Rajna Vesztfáliai mezőgazdasági kamara szervezésében végzett kísérletekből. Az eredményeket Otto Domke foglalta össze a Taspo Magazinban.
Forrás:
