0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. július 22.

A szilva védelme

Júliusban a legfontosabb növényvédelmi teendő a szilvamoly gyümölcskártételének megakadályozása. A szilvamoly a szilva és a ringló legjelentősebb kártevője. A kártevő leginkább a középkésői és késői érésű szilvafajtákat veszélyezteti. Évente 3 nemzed...

A károsítás következtében a gyümölcsök többnyire féloldalasan fejlődnek és foltokban színeződnek. A beteg gyümölcsök belseje összerágott és a mag körüli részek a kártevő ürülékével erősen szennyezettek. Gyakori a kényszerérett gyümölcsök tömeges hullása. A beteg gyümölcsöket a berágás helyén keletkező mézgafolyás jelzi (képen).
A sikeres növényvédelem alapja a kártevő megbízható előrejelzése. Ehhez segítséget nyújtanak a fákra kihelyezett szexferomon csapdák.
Ha a fák törzsére kb. 10 cm széles hernyófogó öveket (hullámpapír) rögzítünk, akkor abban a bábozódni készülő hernyók egy részét eredményesen összegyűjthetjük. Amennyiben az öveket szeptember végén a lárvákkal együtt eltávolítjuk, nagymértékben csökkenthetjük a jövő évi kártétel mértékét.
Ha a mechanikai védekezési módszereket minden évben kitartóan elvégezzük, akkor a szilvamoly kártétele is jelentősen csökken.
A szilvamolytól megsebzett szilvákon a monília is könnyebben telepszik meg, ezért ahol magas a mollyal fertőzött szilvák száma, mindenképpen érdemes monília ellen hatásos szert is adagolni a permetlébe (pl. Teldor 500 SC, Topas 100 EC). A beteg gyümölcsöket is rendszeresen szedjük fel a fák alól, mert ezzel is mérsékelhetjük a szilvamoly és a monília további károsítását. A hernyó gubóban, a fatörzs kérge alatt telel át. A tavaszi bábozódás után az első nemzedék kifejlett lepkéi május-júniusban rajzanak.
A permetezések időpontját a fajták érési idejéhez igazítsuk, ennek megfelelően a július középétől érő fajtákat (Ruth Gerstetter, Sermina) már csak rövidebb várakozási idejű készítményekkel szabad permetezni a károsítók ellen.

Pajzstetvek és atkák

A molykártevők mellett a különböző pajzstetűfajok – szilvapajzstetű, közönséges teknős pajzstetű, kaliforniai pajzstetű elleni védelem is fontos feladat, mert szívogatásukkal azon túl, hogy a fákat gyengítik, azok részleges vagy teljes pusztulását is okozhatják.
A kora tavaszi védekezések ellenére a nyár közepére újból felszaporodhatnak a kártevő atkák is. A szilva levelein több atkafaj károsít. A takácsatkák (piros gyümölcsfa- takácsatka, szilva-takácsatka) szívogatása következtében a leveleken először apró fehér, majd barnuló foltokat lehet megfigyelni. A levelek kisebbek maradnak és erős fertőzés esetében korán lehullanak. A szilvalevél-gubacsatka károsítása nyomán a leveleken kb. 2-3 mm-es sárgás-pirosas színű, kúp alakú gubacsok képződnek. Súlyos kártétel esetén az egész levéllemez deformálódik, meggörbül. A csonthéjasok levélatkájának kártétele a tápnövény korától függően különböző: a fiatal szilvafákon a vesszők elseprüsődését, idősebb fákon pedig, a főér mentén szívogatva a levelek a kanalasodását, korai lehullását okozza. A tünetek észlelésekor a pajzstetvek, illetve az atkák ellen hatásos szert is tegyünk a permetlébe (Vektafid A, Reldan 40 EC, illetve Ortus 5 SC, Nissorun 10 WP).
 

Forrás: