A kertészeti traktorok piaci szempontból is eltérő kategóriát képeznek. Kínálatuk jelentős, csak a hazai piacon mintegy 26 gyártó közel 1200 típusából lehet választani. A legtöbb neves traktorgyártó (John Deere, Case IH, New Holland, Deutz-Fahr, Massey Ferguson, Same, Landini, Claas, Steyr, stb.) ajánlatában is megtalálható ez a kategória, de számos traktorgyártó specialista (Antonio Carraro, AGT, BCS, Ferrari, Goldoni, Pasquali, Valpadana, stb.) szakosodott ezekre a traktorokra.
A kertészeti és ültetvénytraktorok legfőbb sajátosságai, amelyek megkülönböztetik őket a többi traktortól, az alábbiak:
– kisebb, általában 18-88 kW( 24-120 LE) közötti motorteljesítmény,
– kisebb, a kultúrákhoz igazodó geometriai méretek, alacsony építés,
– nagyobb fordulékonyság,
– sokfokozatú és szimmetrikus sebességváltók, mászósebesség–fokozattal,
– kategóriájához képest nagyobb hidraulikus teljesítmény és több hidraulikus szolgáltatás,
– több fokozatú TLT-k,
– elől- és hátul, illetve has alatti vagy oldalt munkagép kapcsolási lehetőség,
– többféle kerékméret,
– fülkeválasztási lehetőségek.
A kertészeti és ültetvénytraktorok többségébe három- vagy négyhengeres atmoszferikus, illetve turbófeltöltéses, hagyományos felépítésű, energiatakarékos, vízhűtéses dízelmotorokat építenek be, amelyek a EUR IIIA környezetvédelmi fokozatot képesek teljesíteni, de megjelentek már az elektronikus vezérlésű többszelepes konstrukciók is. A motorok többségének fajlagos hajtóanyag-fogyasztása 235-250 g/kWh között alakul TLT-teljesítményre vonatkoztatva. A motorok névleges teljesítményüknek 90-93 százalékát képesek átvinni a TLT-re.
A standard motorok nyomatéki rugalmassága általában 25-35 százalék között változik. Sajátosságuk, hogy a kipufogórendszert nem függőlegesen, hanem oldalt kivezetve építik. Ezekben a traktorokban is megjelentek már az elektronikusan vezérelt, henge-renkénti többszelepes, két teljesítményszinten dolgozó, korszerűbb (Common Rail rendszerű) motorok, amelyek energiatakarékosság és füstgázemisszió tekintetében a szigorúbb elvárásoknak is megfelelnek. A traktorok üzemanyagtartályának térfogata 50 és 120 liter között változik. Több traktorba építenek be kiegészítő póttartályt is, ebben az esetben 150 liter fölé emelkedhet a traktorba tölthető üzemanyag mennyisége, amely már egész napos üzemidőre is elegendő.
Erőátvitel és kormányzás
A motorok teljesítményét általában többtárcsás mechanikus működtetésű száraz, vagy nedves tengelykapcsoló viszi át a sebességváltóra. Ritkán alkalmaznak erre a célra ezeknél a traktoroknál nyomatéknövelő turbókuplungot, de hidraulikus tengelykapcsoló-működtetés opcióban általában elérhető. Az ültetvénytechnológiákban előforduló munkaműveletek általában kisebb sebességgel végezhetők, mint szántóföldön, ezért ezekben a traktorokban, különösen az alsóbb tartományokban több sebességfokozattal rendelkező váltókkal lehet találkozni. Jellemzően egy-egy traktortípusba többféle sebességváltót is lehet rendelni az üzemeltető kívánsága szerint. Sajátosságuk, hogy többnyire 1 km/h alatti mászófokozatot is tartalmaznak, amelyre különösen az ültetéseknél és dugványozásnál van szükség. Az egyszerűbb felépítésű, kisebb teljesítményű traktorokban jellemzően 24 fokozatú (12/12 vagy 16/8) sebességváltókat alkalmaznak. A nagyobb motorteljesítményű és geometriailag is nagyobb traktorokban már 30 fokozat felett (15/15; 16/16; 24/12) kapcsolható hajtóművek találhatók, de nem ritka 40; 60; 72; 80 sőt a 90 kapcsolható fokozat sem.
A szimmetrikusan felépített váltók ugyanannyi fokozatba kapcsolhatók előre-, mint hátrafelé. A kisebb teljesítményű traktoroknál még előfordul a 25 km/h-s végsebesség, a többség azonban már választhatóan 30 vagy 40 km/h maximális sebességre képes, amely különösen szállítási munkáknál és vándorlásnál jelent előnyt. A hidraulikus nyomatékváltóval vagy turbókuplunggal felszerelt típusoknál a tengelykapcsoló használatára nincs szükség sebességváltáskor, ez a kezelés szempontjából előnyös.
A kertészeti traktorok zöme összkerékhajtással készül a biztonságosabb haladás és a nagyobb vonóerő kifejtése miatt. A mellsőkerék-hajtás ki- és bekapcsolására, valamint a mellső- és hátsó differenciálzár kapcsolására mechanikus vagy elektrohidraulikus (TwinLock) kapcsolókat alkalmaznak. A traktorok többségénél (a traktor szélességének függvényében) különböző méretű mellső hidakat építenek be. A mellső tengely rugózásával ennél a kategóriánál még ritkán lehet találkozni (Fendt).
A kormányzás szinte valamennyi típusnál hidrosztatikus. A kormányoszlop több típusnál is különböző szögben és teleszkóposan mélységben is állítható. A mellső kerekek elkormányzási szöge több traktornál is eléri a 75-76 fokot, ennek révén a fordulási sugár jelentősen lecsökkenthető, ez a fordulók kis helyszükséglete szempontjából nem elhanyagolható. Különösen akkor előnyös, amikor a szomszédos sorba vagy ágyásba kell visszafordulnia a traktoros gépcsoportnak, és nem kell elnyújtott hurkos fordulót végeznie.
TLT hajtás és hidraulika
A kertészeti és ültetvénymunkálatok igényesek a munkagépek meghajtására is. A munkagépek eltérő fordulatszámú TLT-hajtás esetén végzik leghatékonyabban a munkájukat. Így az ültetvénytraktoroknál a standard traktorokhoz képest többfokozatú TLT-kel lehet találkozni. A hátsó TLT-nél leggyakoribb az 540/540 Eco, vagy az 540/1000 ford/min hajtás, illetve a sebességarányos fordulat, de több gyártó is kínál még ezen kívül közbülső, 750 ford/min fokozatot is. A mellső TLT-nél általános az 1000 ford/min fordulatszám.
A TLT-k kapcsolása történhet mechanikusan, elektromosan, hidraulikusan vagy elektrohidraulikusan. A Hidra-PTO rendszer a hidraulikus kapcsolású TLT-knél az olajfürdős tengelykapcsoló következtében lágy indítást tesz lehetővé, ezáltal megkíméli a munkagépeket a hirtelen dinamikus terhelésektől.
A kertészeti- és ültetvénytraktorok kategóriájukhoz képest nagy teljesítményű hidraulikus rendszerrel készülnek. Többségükben két-, sőt háromszivattyús rendszer található. Kétszivattyús rendszer esetén külön szivattyú szolgálja ki a hidrosztatikus kormány körét, a másik – nagyobb teljesítményű – az emelőrendszert és a külső hidraulikus köröket. A hidraulikaszivattyúk szállítási teljesítménye 30 és 100 lit/min között változik. A hátsó függesztőszerkezet emelőképessége a motorteljesítménnyel arányosan növekszik 600-tól egészen 3000 kg-ig. A mellső hidraulikus függesztőszerkezetek általában 400-1000 kg-mal terhelhetők. A hátsó hidraulikus függesztőművek mechanikus helyzet- és erőszabályozással vagy elektrohidraulikus helyzet- és erő, illetve vegyes szabályozással (EHR) rendelkeznek. A pótkocsik fékezéséhez hidraulikus-, vagy légfékcsatlakozást alakítanak ki a traktorokon. Az utóbbi esetben természetesen a traktorokon komplex légfékrendszer is található.
Vezetőfülke – széles kínálat
A kertészeti és ültetvénytraktorok sajátossága, hogy fülke nélküli kivitelben és zárt fülkével is készülnek. A traktorok biztonsági berendezéseit fülke és fülke nélküli kivitel esetén a 6/1990. (IV 12.) KöHÉM-rendelet „C” függelékei, valamint EK és EGK direktívák határozzák meg a teljesítmény és a geometriai méretek függvényében. Alacsony koronájú ültetvényekben, pergola típusú szőlőben és gyümölcsösben, valamint védőhálóval fedett ültetvényekben előny, ha minél kisebb a traktor geometriai magassága, ezért itt szívesen alkalmazzák a bukókeretes, fülke nélküli kivitelt. Az egészségre veszélyes növényvédelmi munkák és mostoha időjárási körülmények között szükség van kertészeti és ültetvénytraktorokon is a zárt vezetőfülkére. Ebben az esetben a vezetőfülkék kialakítása is sok tekintetben speciális. A gyártók az alacsonyabb kivitelre törekszenek, nagy üvegfelületeket alkalmaznak a mind teljesebb látómező érdekében.
Gyakoriak az ívelt felületek, amelyeken a lombozat könnyebben átcsúszik. Szinte minden ültetvénytraktorra kínálnak túlnyomásos és speciális szűrőrendszerrel felszerelt fülkét, amely megvédi a vezetőt a levegőbe került permetlécseppektől. Általában a fülke mind a két oldalán biztosítják a vezető számára a viszonylag kényelmes beszállási lehetőséget, amely az ültetvénysorok között kínál előnyöket. A traktorok egy
részénél a bukókeret és a vezetőfülke viszonylag könnyen átcserélhető és mindkét felszereltségében üzemeltethető a traktor.
A gyakorlati követelményeknek megfelelően a konstruktőrök ezeknél a traktoroknál a geometriai méretek minimalizálására törekednek, hogy minél szűkebb helyen és keskenyebb sorközben is képesek legyenek a munkavégzésre. A traktorok szélességi mérete a nyomtáv változtatásával történik, de 2000 mm-en belül marad. A legkisebb szélességi méretek valamivel 1000 mm alatt és valamivel felette alakulnak. A nagyobb teljesítményű 45-70 kW (60-95 LE) változatoknál az 1300-1700 mm szélességi méretek a jellemzőek. Az alkalmazott gumiabroncs és a nyomtávállítás függvényében ezek 1500-1900 mm-re is megnövelhetők.
A traktorkonstrukciók lehetővé teszik a keskenyebb (szűkített) és a szélesebb változatok építését is annak megfelelően, hogy az üzemeltetőnek (és az ültetvénynek) milyenek az igényei. A nyomtávállítási lehetőségek 200-500 mm közötti változtatásokat tesznek lehetővé, rendszerint a kerekek átfordításával. A kertészeti és ültetvénytraktorok további sajátossága, hogy rövid (1300-2000 mm-es) tengelytávolsággal készülnek, ami javítja a fordulékonyságukat.
A traktorok magassági mérete fülke nélküli kiviteleknél bukókeret nélkül 1000-1400 mm között, bukókerettel pedig 20002200 mm között változik. Ez utóbbi magassági méretbe már a fülkés változatok is gyakran beleférnek, amelyeknél a legnagyobb magassági méret 2100-2500 mm közé esik. Az alacsony építés miatt ezek a traktorok nem rendelkeznek nagy hasmagassággal. Sokféle méretű gumiabronccsal kínálják, amelyek a terep- és talajadottságok szerint választhatók. Újabban gumihevederes (gumilánctalpas) kialakítású járószerkezetekkel is készülnek egyes gyártmányok.
Dr. Hajdú József