A fermentációhoz anaerób mikroorganizmusokra van szükség (pl. Syntrophobacter spp., Eubacteria spp., Archabacteria spp.), amelyek a szerves anyagokat, például a trágyát és a növényi maradványokat képesek kisebb szerves anyagokra lebontani. A bomlási-fermentá-lási folyamat során biogáz és fermentált hígtrágya keletkezik. A fermentációt nagymértékben befolyásolja a folyamat hőmérséklete – ami lehet alacsonyabb, mezofil (30-37 °C), vagy magasabb, termofil (45-55 °C) -, illetve további tényezők, mint a fermentálásban részt vevő szerves anyagok mennyisége (receptúra) és összetétele. A megtermelt biogáz meny-nyiségét nem befolyásolja a hőmérséklet, viszont a lebomlás folyamatát igen. A mezofil fermentáció során a betáplált (input) szerves anyagok több időt, 3-4 hetet töltenek el a tartályokban, mint a termofil fermentáció esetében (pl. 2 hét). (…)
Fermentált hígtrágya alkalmazása
A fermentált hígtrágya az állati trágya és más szerves anyagok közös vagy egyedi anaerób (levegő nélküli) fermentálása során keletkezik a biogáz telepeken. Mezőgazdasági hasznosításuk aktualitását a műtrágya- és energiaárak utóbbi években tapasztalt drágulása, a mezőgazdaságban és nem a mezőgazdaságban felhalmozódott szerves hulladékok kezelésének szükségessége és nem utolsó sorban a mezőgazdaságnak, mint a második legnagyobb üvegházgáz-kibocsátó ágazat részesedésének csökkentése adja.
Forrás:
