Back to top

Perzsaszemes rózsák

Több mint három évtized elteltével idén indult újra hazánkban az intézményesített rózsanemesítés, „Perzsa mintájú rózsa” munkacímmel. Az intézet kutatói egyedi, perzsaszem mintájú rózsa nemesítésén dolgoznak. A világon egyedül erre a rózsára jellemző, hogy a szirmok tövénél sötét folt látható, így az új növény különlegesség lehet később a piacon. Az Állami Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet 2,5 hektárnyi területén jelenleg 1200 beazonosított, regisztrált rózsafajta található.

Harminckét év után ismét rózsákat nemesítenek az Állami Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet budatétényi területén. A hivatalos munkálatok 1981-ben értek véget, amikor Márk Gergely, a világhírű rózsanemesítő nyugdíjba ment. Ezalatt a három évtized alatt világszerte megváltozott a rózsakultúra, így a nemesítőknek új igényekhez kell igazodniuk. Meg nőtt például az érdeklődés a szokatlan mintázatú virágok iránt. Ezért a kutatóintézet olyan különleges és főként egyedi rózsákat kíván nemesíteni, amelyek kiegészíthetik a virágpiac kínálatát. „A szokatlan, foltos kerti rózsafajták igazi különlegességek, amelyekkel a meglévő piaci résekbe kívánunk beférkőzni. Fő célunk a jellegzetes nemesítési irányvonal kialakítása, hogy a fajták láttán azonnal Magyarországra és a kutatóintézetünkre gondoljanak” – mondta Kasztovszky Zoltán, az intézet ügyvezető igazgatója.
A perzsamintás rózsa nemes rózsa és a perzsa vadrózsa keresztezéséből jön létre. Ez lenne az egyetlen olyan nemesített rózsa, amelynek a szirmai tövén sötét folt található, amely felülről nézve sötét gyűrűnek látszik. A fehér vagy sárgás szemfolt nem ritka a nemesített kerti rózsánál sem, ez a sötét mintázat azonban különlegesség. Fényes lombozata igen ellenálló a gombabetegségekkel szemben.
„Egy piacképes rózsafajta megszületéséig 7-8 év is eltelik, és még újabb néhány a fajta felszaporításához. A nemesítés jelenleg a kezdeti vizsgálatoknál tart, az első eredmények ősszel várhatók” – tette hozzá Boronkay Gábor, az Állami Gyümölcstermesztési Kutatóintézet tudományos munkatársa.

Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2013/36 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok