A vetőburgonya-kereskedelem területén a hazai előállítású vetőburgonyák mellett az EU fajtalistájáról ír, skót, holland, német, osztrák és francia fajtákat kínálnak partnereiknek. Évente fajtabemutatókon ismertetik meg vevőiket az újdonságokkal. Folyamatos kapcsolatban állnak nyugat-európai nemesítő-házakkal a legújabb információk megszerzése és továbbadása érdekében.
Szintén minden évben számos burgonyafajtával végeznek szántóföldi kísérleteket, egyrészt saját tapasztalataik bővítése érdekében, másrészt, hogy partnereiket minél több információval tudják ellátni a vetőburgonya vásárláskor. A régi, már ismert fajták esetében is hasznos, ha azonos időjárási és művelési körülmények között lehet összehasonlítani őket, ráadásul minden évben öt-hat fajtát is kipróbálnak.
– Az őszi időszakban tömegesen jelennek meg szabolcsi és nyírségi termelők a piacokon – hívta fel az ügyvezető a figyelmet arra, hogy túl kell élni a kvázi dömpinget. Miközben a nagybani piacon 80 forintot adnak a termelőknek a burgonya kilójáért, az áruházakban 200 forintot is elkérnek érte, vagyis a termelő kockáztat a legtöbbet és keres a legkevesebbet. Szabó Lajos azt a megjegyzést is megkockáztatta, hogy a zöldségkereskedelem „maffizálódik”. Ráadásul, mintha a hatóság köddé válna, amikor dömpingszerűen jön be az import.
A Bács Gazda-Coop-ot független vetőburgonya kereskedőként határozta meg az ügyvezető, így azokat a fajtákat ajánlják, amelyek már bizonyítottak a magyar termelők előtt.
Ezek közé tartoznak az eredetileg ír IPM vállalat burgonyái, amely 65 éve dolgozik a burgonyanemesítésben, és jelenleg 28 saját fajtája van az európai fajtalistán. A negyedik legnagyobb európai exportőrként összesen 2800 hektáron szaporítanak, és 70 ezer tonna burgonyát exportálnak évente. Fő irányelvük, hogy adott országnak a megfelelő burgonyát kell kijelölni. Egy fajtát választottak ki saját palettájukról Magyarországra is, a küllemében és érésidejében is a Desirée-hez hasonlító Barnát. Kubában 92 tonnás rekordot is elértek vele, de az európai adatokhoz ragaszkodva is hektáronként 60 tonnás átlaggal dicsekedhet Hollandiában. A fitoftóra-rezisz-tensnek számító fajta meghálálja a hektáronként 75-80 kilós nitrogéntrágyázást, továbbá rendkívül jól tolerálja a szárazságot. Világosrózsaszín vagy piroshéjú, közepes, ovális gumókat terem, a sekélyen ülő szemeknek 21 százalék a szárazanyag-tartalma.
Rendkívül korai és nagyon korai gumóképződéssel dicsekedhet a Frieslander. A sárga héjú és húsú gumók hosszúkás oválisak, szabályos formájúak, sekélyen ülő szemekkel, darabos mérettel. Nem hajlamos a babásodásra, a torz gumók képzésére. Jól tűri a gépi betakarítást. A levelek fitoftórával szembeni ellenálló képessége közepes, a gumó fitoftórával szembeni ellenállása és szárazságtűrése jó.
Mérai Imre, a BASF területi képviselője a burgonyabogártörténelem rövid felidézésével kezdte előadását. Mint elmondta, 1824-ben találták meg a rovart, először Kolorádó államban, innen a neve is, és 1879-ben már az Egyesült Államok egész területén elterjedt. Európába hajóval érkezett, s Angliában olyan komoly károkat okozott 1901-ben, hogy a földeket fel kellett égetni. Hazánkba 1947-ben jutott el. A károk mellett ennek a bogárnak köszönhető a szervezett növényvédelem hazai létrehozása.
A szakember a növényvédelmi technológia első pontjaként a gyomirtást említette, és mint elmondta a BASF Stomp Superje egyszikűirtó készítmény ugyan, de sok kétszikű ellen is hatásos. Szelektivitása abból adódik, hogy 3 centinél mélyebbre nem mosódik be a talajba.
A gombabetegségek ellen azért ajánlott – bár 1961 óta van piacon – a Polyram DF, mert nem alakul ki rezisztencia vele szemben, ráadásul a növény által felvehető formában tartalmaz cinket. A Copac Flow nagy tisztaságú réz-hidroxid egy új-generációs, folyékony formulációjú szer. Jó esőállóság jellemzi, kiválóan tapad a növény viaszrétegéhez, így sokáig véd.
Az Orvego egy, a BASF által a burgonya fitoftóra elleni védelmére kifejlesztett új, innovatív készítmény. Két hatóanyagot tartalmaz, az új fejlesztésű Initium (300 g/l) és a jól ismert dimetomorf (225 g/l) kombinációja. A készítményt kifejezetten a burgonyafitoftóra ellen engedélyezték.
Horinka Tamás, a Móraagro Kft. kertészeti tanácsadója a tápanyag-utánpótlás jelentőségét hangsúlyozta. Előadásában kiemelte, hogy a burgonya nagy tápanyagigényű növény, amire oda kell figyelni. Káliumigénye klórérzékenységgel párosul. Nagyon fontos a harmonikus nitrogén- és káliumtáplálása, ám a nitrogéntúladagolás biztos terméscsökkenéshez vezet.
A rendezvényen 37 fajtát mutatott be Proksza Péter, a Bács Gazda-Coop Kft. szakmai tanácsadója. Mint elmondta, a ’90-es évek elején több mint hatszáz fajta szerepelt az országos vizsgálatokban, miközben alig tízegynéhányat szaporítottak. Ma 57 fajta szerepel az állami fajtalistán, az uniós kínálatban viszont mintegy 1500 burgonya szerepel. A szakember óvva intett, hogy egy-egy új burgonyát nagyobb területen próbáljanak ki a gazdák.
A burgonya az egyetlen szántóföldi növényünk, amit fajtanéven vásárol a fogyasztó, és ezt ki kellene használniuk a marketingeseknek. Ezek után a rossz példákat idézte fel a szakember: a piacokon még mindig Ella és Gülbaba néven kínálnak burgonyákat, miközben egyik sincs már termesztésben. De ennek az az oka, hogy vásárlóként csak ezeket ismerjük, miközben egy német háziasszony hat-nyolcat is fel tud sorolni.
VINICZAI SÁNDOR
