A legnagyobb kárt idén az éticsiga (Helix pomatia)okozta, mert nagyobb termete folytán többet eszik, mint kisebb társai. Háza 3-5 centiméter széles, és csaknem ugyanolyan magas, krémszínű vagy barna, sötétebb sávokkal tarkítva. A kifejlett csiga házának öt-hat csavarulata van, hosszúra kinyújtható haslábával csúszik előre a saját nyálában, így lágy teste durva felületen haladva sem sérül. Száraz időben viszont inkább a házában marad, mert túl nagy lenne a folyadékvesztesége. Száraz nyarakon tehát védett helyre húzódik, mészlappal lezárja háza bejáratát, és a tél beköszönte előtt is ugyanezt teszi.
A csiga fején a két pár tapogató közül a nagyobbak a látást, a kisebbek a szaglást szolgálják. A tápnövényt reszelős felületű nyelvével őrli fel, csak a levélnyelek maradnak vissza. Sötétben elkövetett tettükről a rágásnyomon túl (amit más rágó kártevő is elkövethetett) csak megszáradó nyáluk és fekete zsinórként hátrahagyott ürülékük árulkodik. Aki kora hajnalban kel, tetten érheti őket, semmilyen zöldség, dísznövény nincs tőlük biztonságban, még a lombos fák sem több méter magasságig, ha ízletesek a számukra. Tápnövényt keresve 3,5-6 métert is megtesznek éjszakánként, tehát ha sikerül is őket csigaölő szerrel kordában tartani, akkor is hamarosan megjelenik az utánpótlás a szomszédból.
Növényi táplálékuk nem tartalmaz elég meszet, ezért a házuk fölépítéséhez külön kell beszerezni az anyagot. Párás időben nappal is kijönnek a csigák meszet legelni a járdalapokra, betonozott felületekre. Mészmentes talajon is képesek tehát megtelepedni és szaporodni, ha a közelben találnak téglaépítményt, betonozott felületet, vagy egyszerűen csak mészkőmurvával borított utat. Ha ilyen nincs, akkor az éticsigák helyett a házatlan csigák fogják uralni a terepet, ami nem kisebb gond.
A csigák mind hímnősek, de a szaporodásukhoz elengedhetetlen párt találni, hogy kölcsönösen megtermékenyíthessék egymást. Ehhez körülményes udvarlás után a talpukkal szorosan összetapadnak, és hímivarsejteket cserélnek kis csomagban. Csigatempóban ez akár órák hosszat is tarthat. A nász után két héttel mindkét fél külön lerakja 3050 darab, 56 milliméteres gömb alakú tojását laza, talajba ásott üregbe. Ez is órákig tarthat. Három-négy hét múlva kikelnek az apróságok, és külön útjukra indulnak, ha nem elég gyorsak, akkor a testvéreik áldozatául esnek. A tojásrakás egyszer vagy többször ismétlődhet évenként, ha kedvező a környezet és elegendő a táplálék. Ha túl sok a csiga a kertben, az fékezi a szaporodási kedvüket, ami persze rajtunk nem segít.
Az éticsigák 25 éves korukban válnak szaporodóképessé, 1020 évig is élhetnek, sőt 35 éves matuzsálem is lehetséges. Állítólag ragadozó rovarok, százlábúak, békák, egerek és madarak is gyérítik őket, tapasztalatom szerint azonban csak a csigaölő szerekre számíthatunk.
Kisebb társak
Házas csigák számára kedvező adottságú kertben, két kisebb termetű faj is előfordulhat, és kárt is okoznak, noha méretük folytán csak kisebb mértékűt.
A kerti csiga (Cepaea hortensis) háza 15 milliméter magas, 15-20 milliméter széles. Felülete fényes, sima, színe változó: borostyánsárga, vöröses vagy barna, egyszínű vagy hosszanti öt sötét csíkkal tarkított. Elsősorban dunántúli faj, keletebbre általában csak nagyobb parkokban, városokban telepszik meg. Szapora, így rövid idő alatt jelentős népessége alakulhat ki. Rendkívül változatos megjelenésű, nagyon hasonlít a ligeti csigához (Cepea nemoralis), de annak a szájadéka feketés-barna, a kerti csigáé pedig világos. Elsősorban lágyszárú növényeken károsít, de a magnóliát is nagyon kedveli. Nedves időben nappal is tevékeny, szárazság idején fás részekre ragasztja a házát, és nyugalomban marad. Három évig él, és noha hímnős, önmegterményítés re is képes. Gömb alakú, két milliméteres tojásaiból negyven-nyolcvanat rak le májustól októberig. Három év alatt éri el teljes fejlettségét, és 7-8 évig élhet.
A tejfehér csiga (Monacha cartusiana)16-22 milliméteres háza fehér, hosszanti világosabb sávval, az oldalán sötét foltokkal. Nedves környezetben mindenütt gyakori, növényekben nem válogatós, elsősorban a közepes termetű évelőkön, például íriszeken látható jellegzetes hámozgató kártétele. Szeptember-októberben rakja le 1,2-1,3 milliméteres tojásait 15-20-as csomókba, összesen 50-150-et. Két hét múlva kelnek ki a kis csigák, és egy év alatt fejlődnek ki teljesen.
