A rendezvényt, amelynek házigazdája Szabó Attila megbízott igazgató volt, Májer János, a NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének igazgatója nyitotta meg.
A Generosa borszőlőfajtát a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Kecskeméti Kutató Állomásán nemesítették, azonban Csókakőn (Móri borvidék) született a Bíró Géza tervezte kombinációból. Csókakő az Országos Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet állomásaként működött viszonylag rövid ideig, és hamarosan megszüntették. Innen 1951ben kerültek az Ezerjó és a Piros traminikeresztezéséből származott hibridmagok Kecskemétre (Miklós telepre), ahol Kurucz András, 1976 óta pedig Hajdu Edit vezetésével folytak a kiértékelések. A hibridcsaládból származik a Csókakő-sorozat (Cs.1, Cs.2, Cs.3, Cs.4, Cs.5, Cs.6) és a K.14, K.15 hibridek. A hibridek közül kedvező morfológiai, termesztési és borászati értékek alapján emelkedett ki a K.15, amely 2004ben állami minősítést kapott Generosa néven.
Biztonságosan beérik
Hajdu Edit társnemesítő bevezető előadásában bemutatta a szőlőfajta genetikai eredetét, fenológiáját, morfológiáját, termesztési és borászati értékeit a nemesítési kísérletek alapján. Külön kiemelte az országos fajtakísérleteket, amelyeket az egykori mezőgazdasági termelőszövetkezetek (Izsák, Markaz, Ostoros), állami gazdaságok (Állampuszta, Etyek, Izsák) és szakszövetkezetek (Kecel, Jánoshalma, Soltvadkert) szakemberei fogadtak és gondoskodtak a fenntartási munkáikról. Ez óriási segítség volt a fajta kipróbálásában az ország különböző adottságú termőhelyein. A Generosa nagy előnye a termésbiztonsága, amit a rügyek termékenysége és viszonylagos fagytűrése (mínusz 21 °C-ig), a bogyók szürkerothadással szembeni ellenállása alapoz meg. További kedvező tulajdonság a lombsátor szellős fölépítése, viszonylag könynyű fitotechnikai munkái (metszés, zöldmunkák), a szeptemberi biztos termés- és vesszőbeérés. Szeptember végén 1820 mustfokkal érik, a must kedvező beltartalmi értékei között a magas cukor- és titrálható savtartalma és a borok organoleptikus értékei figyelemre méltók.
Fürtje közepesen nagy, tömött, átlagosan 130 grammos. Kis bogyói nyújtott gömb alakúak, húspirosak, lilás árnyalattal, ízük különlegesen finom.
A nemesítő által elmondottakat megerősítette Pernesz György, a NÉBIH munkatársa, aki fajtakísérletei alapján a fajtát állami minősítésre előkészítette.
Kerényi Zoltán nyugalmazott igazgató borászati oldaláról értékelte a Generosát.Hangsúlyozta, hogy eredményei több évi mikrovinifikációs (kis tételű, fajtatiszta, javítás nélküli) kísérletből származnak. A Generosa borát a szülőfajták boraihoz hasonlítva megállapította, hogy savai az Ezerjó, illata a Piros traminiborához hasonlít a legjobban. A hibrid jól egyesítette a szülőfajták kedvező tulajdonságait, a bor testes, finom savú, alkotóelemeiben harmonikus, ami szinte minden évjáratra jellemző. A fajta egyébként minden évben kiegyenlített borminőséget ad. Kerényi Zoltán sok értéket lát a fajta íz- és zamatanyagaiban. Felhívta a figyelmet arra, hogy a nagybani szőlőfeldolgozással és borkészítéssel kiaknázhatók a fajtában rejlő értékek. Érdemes lenne az üzemi szőlőtermesztőkkel és borászatokkal együttműködve kidolgozni a legkedvezőbb technológiát, ami a fajta további sikerét eredményezné.
Termelők tapasztalatai
A Kunsági és a Móri borvidéken ütemesen terjed a Generosa, a fölkért szakemberek már üzemi termesztésből és borászatból hozták vele kapcsolatban szerzett megfigyeléseiket és tapasztalataikat.
Frittmann János (Soltvadkert) szerint a Generosaszőlőfajtában óriási lehetőség rejlik a szőlőben és a borban is. Soltvadkerten a fajta bírja a meszes talajt, sőt a víznyomásos területet is gondtalanul túlélte 2010-ben. Ízvilága különleges. A Frittmann Pincészet a fajta borát hároméves megfigyelés után hozta forgalomba, külön a borhoz tervezett címkével. Borukkal sikerült a gasztronómiába is bekerülniük, a CBA-üzletekben például különleges ízvilága miatt nagyon kedvelik a Generosa borát. Az idei Szegedi Borfesztiválon sok vendég megkóstolta, és mindenkinek nagyon tetszett. A fajta értékes, ezért törekedni kell a népszerűsítésére. Bora a palackban jól bírja az érlelést, egyébként pedig sokféle borkezelési technológiára alkalmas, például a reduktív borkészítésre, vagy a fahordós érlelésre.
Kornóczi János (Kecel) már 1998ban kapcsolatba került a fajtával, akkor még K.15 jelű fajtajelöltként. Kecel a Kunsági borvidék közepe, gyakoriak a téli fagyok, jégesők, lisztharmat és peronoszpórajárványok. Kevés tőszámmal kezdte a fajta kipróbálását. Ültetvényéhez a szaporítóanyagot a kutatóintézettől vásárolta, majd 2 év alatt saját szaporítóanyagával alakította ki egyhektáros ültetvényét. Az idén már a 16. szürete lesz. Ezen a vidéken stabil fajtának tartja, annak ellenére is, hogy a legutóbbi tél végi fagykárok miatt vissza kellett vágni a törzseket. A fajta termesztése nem igényel plusz költségeket. Hajtásai függőlegesen és szabályosan növekednek, általában kevés a zöldmunkája, de hosszú, fölfelé törő hajtásai miatt más fajtákhoz képest eggyel többször kell csonkázni. Bogyója nem reped, nem rothad, növényvédelme egyszerű. A tőkéit kordonművelésre alakította ki, amin 2 szálvesszőt és 23 rügyes csapot hagy meg. Egyik évben 27,0 tonna/hektár termést szüretelt, de a nagy termés hatása sem a must cukortartalmát, sem savtartalmát nem befolyásolta hátrányosan.
Az ő területéről származó szaporítóanyaggal már 50 hektár ültetvényt létesítettek. Több érdeklődőnek megmutatta termő ültetvényét, ő ajánlotta a móri kollégáknak is ezt a fajtát. Véleménye szerint a borkészítést nem szabad az illatos felé elvinni, még ha a Generosa illata hasonlít is a Piros traminihoz.Borát sajátos ízében kell megtartani. Ezen a véleményen van Frittmann János is.
Szőke Sándor (Kiskunhalas) 4 hektár Generosa-ültetvényt telepített: egyes függönyön, 34 csapon 68 rügyes szálvesszőre metszve jól terem, a termése jól szabályozható. A Generosa szerinte csodálatos fajta, és még több mindent érdemes megfigyelni azért, hogy megtudjuk, mi mindent tud még. Náluk a termése évenként változó, termésátlaga hullámzó, nincs két azonos termőév. Volt egy késő tavaszi fagyos évük, amikor a fagy az egyes függöny kialakítású tőkék törzséről levitte a hajtásokat, és így nem kellett törzstisztítást végezni, de a kordonkaron épségben maradtak a hajtások. Szüretelni nagyon jó, érdemes lenne még telepíteni belőle. A fajta borkészítése még nem eléggé ismert. Bora így is ragyogó ízvilágú, még sokat kellene próbálkozni, hogy reduktív vagy oxidatív technológia, palackban érlelés vagy tárolás lenne a legalkalmasabb módszer. Borkészítésnél fontos a héjon erjesztés időtartama: ha túl hosszú, akkor a bor kissé pinkes lesz, bár ízvilága gazdag, még karakteresebb. Bora testes, cukormentes extrakttartalma 24 milligramm/gramm. A beérett szőlőből készült must cukortartalma 20,0 magyar mustfok, vagy még magasabb.
Tálos Tamás (Mór) a Molnár Borház borászati üzem képviselője. Jelenleg 6 hektár a Generosa -szőlőültetvény, amelyet a terveik szerint még 10 hektárral bővítenek. A Móri borvidék fő fajtái, az Ezerjó és a Királyleányka mellé sorolta a Generosát, és ezt a fajtaösszetételt a továbbiakban is tartani akarják.
Az első termőévben, 2013ban 1518 tonna/hektár termést szüreteltek 3 időpontban (1. szüret: 15,0 Mm˚ – 9,0 g/l sav; 2. szüret: 19,5 Mm˚ – 8,0 g/l sav; 3. szüret: 24,0 Mm˚ – 8,0 g/l sav). A fajtát kiemelkedően jónak tartják. A fehérborok mellett frizzanté készítésével is szeretnének foglalkozni, az első próbálkozásaik igen sikeresek. Több kistermelő is próbálta termeszteni a fajtát, és a bora szépen szerepel a Móri borvidéken minden évben megrendezett bormustrán. Sáfrán Andrásék ugyancsak móri Generosa bora minden évben már sok borversenyen aranyérmet nyert.
A rendezvény végén a jelenlevő borász vendégek is bemutatták boraikat, nagy sikert arattak a csákberényi, a soltvadkerti és a móri borok. Külön figyelmet érdemelnek a Móron készített frizzanté italok, amihez a Generosa gazdag ízvilága igen alkalmas. Terjedése az Ezerjóbort kedvelő vidékeken várható.
Könnyen szaporítható
A fajta szaporításáról, terjedéséről, a jelenlegi törzsállomány és a termő ültetvények felületéről, valamint a szaporítóanyag patogén mentesítéséről Szegedi Ernő, Lázár János és Korbuly János közös előadáson számolt be.
A fajtát már több oltványtermesztő forgalmazza, a Generosa jól szaporítható, szabadföldön, és in vitro körülmények között is jól gyökeresedik. Több oltványtermesztő már több tízezres nagyságrendben készíti, az Alföldön pedig gyakori a saját gyökerű dugványkészítés. Felhívták a figyelmet arra, hogy az intézetben készült, a szőlőt károsító patogénektől (viroidoktól, vírusoktól, fitoplazmától, baktériumoktól) mentes törzsállományról lenne érdemes tovább szaporítani.
Nagy Béla intézeti szakmérnök ismertette a kecskeméti kutatóállomáson szerzett termesztési tapasztalatait, észrevételeit. Kitért a fajta termésbiztonságára, az évenkénti egyenletes minőségre, a fajta könnyű termeszthetőségére, betegségtűrésére és növényvédelmére, könnyű szüretelhetőségére.
Borjellemzők
Keresztes József (Kunsági borvidék) a konferenciát megelőző napon rendezett borbírálat eredményeit ismertette. A Generosa 18 borát kóstolta a zsűri, közülük 3 kapott aranyérmet, 10 ezüstérmet és 5 bronzérmet. A borok különböző termőhelyekről származtak és minőségük is különböző volt. Az eltérések a szüreti időpont megválasztásából és a jelentős termőhelyi hatásból (talajtípus) adódtak, bár nem minden esetben. A borkészítésnél olykor előforduló kedvezőtlen hatások minőségromlást eredményeztek, a harmónia kissé kifogásolható volt. A boroknál dominált a zöldessárga és az aranyba hajló szín. Szerinte a fajtára az aranyba hajló szín a jellemző, ez a móri borokra és némely kunsági borra volt jellemző. A borok illata rózsára emlékeztet (pl. Piros tramini), a móri boroknál inkább az akácvirágillat-jelleg jött elő. Ízben a nyári gyümölcsökre jellemző zamatok domináltak a borokban (pl. nyári alma, kajszi, szilva). A borok összbenyomása könnyed, zamatos, a maradék cukor egyik borban sem rontotta a bor értékét.