Gyógynövény-birodalom

A Herbária Zrt. jó példa ar­ra, hogy 2200 lakosú te­lepülésen is lehet sikeres gaz­dasági, üzleti tevékenységet folytatni Magyarországon, a kor­mány pedig támogatja az ilyen kezdeményezéseket, hang sú­lyozta Lázár János, aki egy­ben a település országgyűlési képviselője is. Székkutas ve­zetése mindent megtett azért, hogy a cég megvalósíthassa fejlesztési elképzeléseit, és az­zal 70 helyi családnak nyújt­son megélhetést. A cég a tele­pülés legnagyobb munkaadó­ja, gyarapodása, technológiai beruházásai a foglalkoztatást is erősen befolyásolják. Az utóbbi években a Herbária Zrt.­nél folyó fejlesztések egyik kiemelkedő állomása a mosta­ni beruházás. Két vidéki te­lephelyük Balmazújvárosban és Székkutason üzemel. A cég termékei 96 százalékban ha­zai piacon találnak vevőre, éves árbevételük eléri a 3,5 milliárd forintot.

Munkát adnak

A kormány üdvözli a hasonló fejlesztéseket, mert azok hoz­zájárulnak ahhoz, hogy meg­valósuljon Magyarország gaz­dasági függetlensége, mond­ta a miniszter. A következő hét év gazdasági lehetőségei­hez igen fontos a Brüsszelből érkező 34,5 milliárd euró tá­mogatás. A kormány a kis­és középvállalkozások fejleszté­sét tartja a legfontosabbnak, de kiemelt szerepet szánnak – különösképpen az alföldi településeken – a rendelke­zésre álló mezőgazdasági és természeti erőforrások mi­nél jobb kihasználásának. A kormány szerint a vidék sze­génysége, kilátástalansága, az emberek elvándorlása szoro­san összefügg azzal, hogy ke­vesebben élnek a magyar me­zőgazdaságból, mint lehetne. A vidéki településeken ezért támogatják a munkaerő­igé­nyes mezőgazdasági kultúrá­kat, és átalakítják a területala­pú és a vidékfejlesztési támo­gatások rendszerét, hangsú­lyozta a miniszter. Az a cél, hogy a települések közigaz­gatási területén belül rendel­kezésre álló természetes erő­források alapvetően a helyi közösség javát szolgálják.
A Herbáriának több mint két évtizedes a története Székkutason, és ma már je­lentős a szerepe a foglalkoz­tatásban, miközben a magyar piac meghatározó szereplő­jévé vált. Az a cél, hogy minél több magyar alapanyaggal, minél több hazai beszállító­val dolgozhasson az üzem, amely elsősorban gazdasági, termelési és termeltetési in­tegráció kérdése. Ehhez az ál­lam megfelelő támogatást nyújt a jövőben.
8­-10 ezer család gyűjti azo­kat a gyógynövényeket, ame­lyekből a székkutasi üzem­ben piaci termék lesz. Fontos lenne ezt a kört bővíteni, hi­szen Magyarország egyes tér­ségeinek adottságai kifejezet­ten kedveznek a gyógynö­vénytermesztésnek. Az a cél, hogy gazdaságos legyen a ter­melés, az alapanyag ne drágít­sa a végterméket, és ne okoz­zon versenyképességi nehéz­séget. Ehhez minél több ma­gyar alapanyagra van szük­ség, mondta Lázár János.
A Herbária Zrt. székkutasi gyógynövény­feldolgozó üze­mének pályázati támogatás­sal elkészült beruházása is hozzájárul a magyar vidék fej­lődéséhez, és az ott élők bol­dogulásához, emelte ki Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti ál­lamtitkára. Az alapanyagrak­tár teljes körű újjáépítése ré­vén megoldódott a térségből mind nagyobb mennyiség­ben érkező gyógynövények szakszerű tárolása, megújult a régi szárítóépület, és új szá­rítóberendezést is üzembe helyeztek. A korszerűsítéssel lehetőség nyílik további mun­kavállalók foglalkoztatására, és a fejlesztés – a beszállí­tók révén – remélhetőleg ösztönözni fogja a térségben a gyógynövénytermesztést és -gyűjtést is.

Hetven százaléka gyűjtött

A közelmúltban elkészült magyar gyógynövény-ágazati stratégia jó alap ahhoz, hogy Magyarország az Európai Unió 2014–2020-as költségvetési időszakában úgy használja fel a pénzügyi forrásokat, hogy az ágazat erősödjön, hangsúlyozta az államtitkár. A stratégia célkitűzéseket és cselekvési terveket fogalmaz meg a gyűjtés, a termesztés, a feldolgozás és a kereskedelem területén. A felsorolt feladatok megvalósításával növelhető a gyűjtött alapanyag mennyisége, 30 százalékkal bővülhet a termőterület, a drogtömeg pedig mintegy a negyedével lehet több. A gyűjtéssel 5-8 ezer fő juthat jövedelemhez, ezzel javulhat a foglalkoztatás is a hátrányos helyzetű kistérségekben.
A gyógynövénygyűjtés és -termesztés termelési értéke évenként mintegy 10 milliárd forint, a kibocsátott árualap 70 százaléka gyűjtésből származik. A legfontosabb gyűjtőterületek leginkább az elmaradott térségekben találhatók.
A gyógynövények gyűjtése és termesztése azoknak is megélhetést kínál, akiknek nincs, vagy kisebb a földterületük. A gyógy-, a fűszer- és az aromanövények hazai termő-területe 18-21 ezer hektár. A 20-40 növényfaj egy részének feldolgozása magas fokon gépesíthető és beilleszthető a nagyüzemi technológiába, a nagy kézimunka-igényűek viszont kifejezetten a családi-háztáji gazdaságok növényei. Utóbbiak jelentős szerepet játszhatnak az önfoglalkoztatás szintjének emelésében, amely a tárca stratégiai célkitűzése is, hangsúlyozta Nagy István.

Sokszínű termékpaletta

A gyógynövények elsődleges feldolgozását végző 20-25 üzemben csaknem kétezer ember dolgozik, a másodlagos élelmiszer-ipari és gyógyászati célú piacán 50-100 vállalkozás működik. Összességében 20-25 ezer embert foglalkoztat az ágazat. Sajnos a gyógynövények többségét elsődleges feldolgozás után, alapanyagként értékesítjük, pedig nagyobb hozzáadott értékkel jóval jövedelmezőbbé tehető az ágazat.
A gyűjtött és termesztett gyógynövények felhasználása másodlagos vagy további feldolgozás után értékes
nyersanyagokat szolgáltat az élelmiszer-, a gyógyszer-, a kozmetikai és a vegyiparnak. A jelenleg a piacon kapható több mint tízezer gyógynövényalapú termék közül csak körülbelül 100 a gyógyszer, 300 a gyógytermék, a zöme étrend-kiegészítő. Mintegy 1000 gyógy növénytartalmú tea van forgalomban. A kiélezett piaci versenyben nem elegendő csupán kiváló minőségű gyógytermékeket készíteni, a sikerhez átfogó marketingstratégia is szükséges, hangsúlyozta az államtitkár.
Mivel rendkívül sokszínű a termékpaletta, összetett és számos területet érintő jogi szabályozás szükséges. A kö­zeljövőben életszerűbbé kell tenni a gyógyszer, gyógyhatá­sú készítmény, élelmiszer vagy egyéb termékkategória szerinti megkülönböztetés le­hetőségeit, és az engedélye­zés jogszabályi kereteit. A kor­mányzat a jogalkotásban és pályázati lehetőségekkel tá­mogathatja az ágazatot. Az eredményes működéshez kor­szerűsíteni kell a termesztést, a technológiát, illetve az el­avult hazai minőségvizsgálati és ­biztosítási rendszert. Elen­gedhetetlen a nagy hagyomá­nyú gyógy­ és aromanövé­nyek magyarországi kutatása­inak újraélesztése is.
A gyógynövényágazatban rejlő lehetőségeket jól mutatja néhány adat. A Földön ismert 248 ezer növényfajnak eddig csak mintegy 8 százalékát vizsgálták gyógyászati felhasz­nálás szempontjából, a Magyar­országon leírt 2300 növényfaj­ból csupán 426 fajét. Ugyan­akkor reneszánszát éli a fito­terápia, az utóbbi 30 évben hazánkban is rekordot dön­tött a felhasznált gyógynövé­nyek mennyisége. Európában
évenként mintegy 7 százalék­kal nő a jó minőségű termé­szetes gyógynövények iránti igény, mondta Nagy István.

Folytatódnak a fejlesztések

A Herbária cég gyógynövé­nyeinek kiszerelését 1998 óta végzik Székkutason, előt­te Békéscsabán folyt ez a munka, tájékoztatott Simon Angelina üzemvezető. Szék­kutason 1949 óta folyik gyógy­növény­feldolgozás, többféle munkafolyamatot végeznek. A beérkező gyógynövénye­ket szárítják, majd a növény­nek megfelelő technológiá­val feldolgozzák. A feldolgo­zott gyógynövényt a Corvi­nus Egyetem fitolaborabóriu­mában minősítik, a tételeket külön sorszámmal, minőség­meg őrzési idővel jelölik. A minősített gyógynövények­ből a teaüzemben filterezett és tasakolt teákat gyártanak.
A kamilla, a hárs, a csipke­bogyó, a borsmenta, a cit­romfű a fő alapanyag, egyedi tasakokból 93 ­féle termék
készül, a filterezett termékek száma 83. Évenként 3,2 mil­lió filterezett terméket gyár­tanak, a tasakoltból 2,2 milli­ót. A Herbária balmazújváro­si másik üzemében főleg a vadon termő gyógynövénye­ket (kamilla, csalán) vásárol­ják nagyobb mennyiségben. A Dunántúlon leginkább a hársat, a fagyöngyöt gyűjtik, onnan Székkutasra szállítják. A hazai gyógynövények el­sőbbséget élveznek a felvá­
sárlásnál és a feldolgozásnál, az esetleges hiányt pedig többnyire a szomszédos Ausztriából pótolják. A teák Indiából és más ázsiai orszá­gokból származnak.
Viszonylag kiszámítható a piac, ehhez a Herbária nagy hangsúlyt helyez a termékfej­lesztésre. Évről évre új termé­kekkel jelennek meg, ilyenek például az élvezeti, vagyis a gyümölcsteák. A gyártott ter­mékek többségét itthon érté­kesítik, egy termékcsoportot szállítanak Kanadába és meg­jelentek a kínai piacon is. Az Európai Unióba késztermé­ket nem adnak el. A termesz­tett gyógynövényeket szerző­dött termelők szállítják be, a vadon termett, gyűjtött gyógy­növényeket a szabadpiacról, piaci áron vásárolják föl.
A most átadott teljesen új­jáépített, 1100 négyzetméte­res raktárhelyiségben tárol­ják a minősített alapanya got. A korszerűsített gyógynö­vényüzembe új, tálcás szárító­gépet telepítettek a meglévő padozati szárító mellé, a be­szerzett szén­dioxidos fertőt­lenítővel eltávolítják az élő kártevőket a gyógynövények­ről. A beruházások teljes ösz­szege 100 millió forint volt, ebből 44 millió az uniós tá­mogatás. A székkutasi üzem­ben újabb termékek gyártásá­ra készülnek, ezért más fej­lesztési tervekkel is készen állnak, amihez uniós forráso­kat is remélnek.

Együttműködnek

Az ünnepség jó alkalom volt a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács és a Földművelésügyi Minisztérium korábban megkötött stratégiai partnerségi megállapodásának meghosszabbítására. A megállapodás célja a jogi keretek közös kialakítása mellett a magyar gyógynövényágazat versenyképességének javítása, vidéki munkahelyek teremtésének támogatása. Olyan megoldásokat keresnek, amelyek segítik a magyar gyógynövényszakma régi hagyományainak továbbvitelét, és megfelelő választ adnak az új technológiai és piaci kihívásokra is. A gyógynövényágazat fejlesztése illeszkedik a
kormányzatnak ahhoz a céljához, amely szerint a munkaigényes ágazatokat kell támogatni. Ez a stratégiai partnerségi megállapodás további lehetőségeket teremt az ágazat fejlesztéséhez, közös felelősségünk, hogy hogyan élünk vele, mondta Nagy István.
Többszöri egyeztetés után, Székkutason együttműködési megállapodást írt alá a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Mindkét szervezet fontosnak tartja, hogy az együtt gondolkodás ne csak szakmai, hanem gazdasági oldalról is eredményes legyen, hiszen az uniós forrásokból sok beruházás valósulhat meg a következő időszakban. A kormánnyal kötött megállapodás révén a kamara is részese a döntéshozatalnak, a megalapozott döntésekhez azonban szükség van a szakmai háttérre, amelynek alapját ez az együttműködés adja.
A NAK elnöke szerint nincsenek megoldhatatlan feladatok, csupán nagyobb figyelem és az ágazat gondjainak mélyebb ismerete szükséges ahhoz, hogy a valóban helyes irányba léphessenek. A jogszabályi környezetet úgy kellene érdemben átalakítani, hogy javuljon az ágazat helyzete és
az abból élők jövedelme is növekedjen. Ennek kapcsán az elnök azt is elmondta, hogy a közeljövőben várható apróbb jogi módosításokkal az őstermelői igazolvány használata erre az ágazatra is kiterjed majd.

Megújul az ágazat

Az 1992­ben alakult Gyógy­növény Szövetség és Ter­méktanács képviseli a hazai gyógynövényágazat 80 százalékát. 41 tagja gyógynö­vénygyűjtő, ­termelő és ­fel­dolgozó vállalkozások, ma­gánszemélyek, valamint egye­temi oktatók. Az évről évre bővülő taglétszám azt jelzi, hogy az ágazat megújul, mondta Czirbus Zoltán, a Herbária Zrt. vezérigazgató­ja, a szervezet elnöke. A Gyógynövény Szövetség és Terméktanács erős társadal­mi kapcsolatokat épített ki, ennek köszönhető a tavaly a szaktárcával kötött stratégi­ai partnerségi megállapo­dás, amelyet a székkutasi ünnepségen újabb négy év­re meghosszabbítottak. Si­került stratégiai szintű meg­állapodást kötniük a Belügyminisztériummal, hogy a kor­mányzati célokkal összhangban, a Start programban és a szociális szövetkezeti programokban is megjelenjen a gyógynövénygyűjtés, ­feldolgozás, mégpedig szakmai fel­ügyelettel. Ennek keretében a szövetség 102 oldalas, célzot­tan a közfoglalkoztatási programban hasznosítható tan­anyagot készített. A tavasszal átadott gyógynövény­stratégi­ában megfogalmazott célokat is igyekeznek a tagság érde­keinek megfelelően alakítani.