Az idén 30 hektáron vetettek sárgarépát, 20 hektáron pasztinákot, 10 hektáron petrezselymet. 10 hektáron
őszi búzát és valamivel kisebb területen borsóvetőmagot termeltek. A területük nagyobb részét takarmánykukoricával hasznosítják. Korábban 100-200 hektár hibrid kukoricát is termesztettek, de a címerezést nehéz volt megszervezni, és a jövedelmezősége nem sokkal haladta meg a takarmánykukoricáét, ezért abbahagyták, mutatta be a céget az egyik tulajdonos, Birkás Gyula.
Csak öntözve
A középkötött, mészlepedékes csernozjom talajok a gyökérzöldségek termesztésére is kiválóak, az öntözés azonban elengedhetetlen, még akkor is, ha nagyon drága. A Carota Bt. által művelt 630 hektárból 450-et öntöznek. Ez óriási költség, ugyanis fél évre kell lekötniük a két szivattyútelep működtetéséhez
szükséges villamos energiát. A kétszeres átemelés miatt valószínűleg ez a legdrágább öntözőtelep hazánkban. Ha szárazság van, kétségtelenül megéri, de az idén például nem kellett öntözni majdnem három hónapig, a rendszer teljesítménydíját mégis ki kellett fizetni az áramszolgáltatónak.
Amikor a területet átvették, a föld alatti öntözőhálózat már kész volt, a dobokkal azonban inkább csak öntözgetni lehetett. Az összesen 2200 méter hosszú 4 lineár öntözőrendszert támogatott beruházás keretében vásárolták, ahhoz viszont új csőrendszer is kellett. Kiépítéséhez az áramszolgáltatónak át kellett
telepítenie a táblát átszelő nagyfeszültségű rendszert.
Az áprilisi vetés után előbb a gyökérzöldségeket, később a takarmánykukoricát öntözik, aminek köszönhetően az 540 hektár átlagában 13 tonna kukoricát takarítanak be hektáronként, és az öntözés jótékony hatása a gyökérzöldségek hozamán is jól látszik.
Úgy szakszerű, ha a gyökérzöldségek ötévenként kerülnek ugyanarra a helyre, ám mivel a területeik szűkösek, hároméves váltással dolgoznak. A termelő szerint a bakhátban ez is megfelelő, egyetlen hátránya a bakhátnak, hogy tavasszal nagyon gyorsan kiszárad, 10 évenként ugyanis jó, ha egyszer
fölhalmozódik elegendő téli nedvesség a talajban. Ez túl kockázatos lenne, ezért a vetés és a preemergens gyomirtás (Stomp és Racer) után azon nyomban öntöznek.
Az első öntözéssel 10-15 milliméteres vízadagot juttatnak ki, hogy a vetésmélység átázzon, utána 4-5 milliméteres kelesztőöntözést alkalmaznak. A kelés után, többnyire április végén, a lineárt a mellette lévő táblára fordítják, és augusztus közepéig a takarmánykukoricát öntözik. A gyökérzöldségek ez idő alatt nem kapnak vizet, ez kell ahhoz, hogy a gyökérzetük minél mélyebbre húzódjon, és ezáltal a termés mennyisége is növekedjen.
Az idén felborult a rend, július 3-tól kezdve folyamatosan esett az eső. Összesen mintegy 900 milliméter hullott, ezért jóval kevesebbet, ősszel pedig egyáltalán nem kellett öntözni.
Bakhátban
Soponyán nem vetnek korán, a hideg talajban ugyanis sokkal lassabban, akár egy hónapig is kel a répa. Általában március 25-től április 5-ig vetnek, és az öntözésnek köszönhetően 2-3 hét múlva biztosan kikel az állomány. Ha valami miatt csak májusban vetnek, akkor egy hét alatt kicsíráznak a magok. Volt már rá példa, hogy a Móri-árokban lévő táblán végigsöprő szélvihar megkezdte a bakhátakat, és elvitte a kelő szikleveles répát. Az újravetés ugyan jócskán emelte a költségeket, de a szerződéseket teljesítették.
Ősszel 35-40 centiméter mélyen szántanak, a kertészeti kultúráknál pedig háromévenként nem maradhat
el az 50-60 centiméter mély altalajlazítás. A bakhátak 30 centiméter magasak, 25 centiméter széles tetejükön fut nak az ikersorok egymástól 7 centiméter távolságra. A tő-távolság 3,7 centiméter.
Feldolgozásra
Kizárólag feldolgozásra termesztik a gyökérzöldséget, a sárgarépát és a petrezselymet a bajai hűtőházba szállítják, a pasztinákot pedig a sükösdi Házipaprika Kft.-nek értékesítik. Sárgarépából az idén 3 hektáron, hektáronként 1-1,1 millió szemet vetettek a korongnak való alapanyaghoz. A kockázáshoz 800 ezer szem
került egy hektárra, ennyi kell ahhoz, hogy a répatest biztosan 4-5 centiméter átmérőjű-re hízzon. Az idén a sok eső miatt karcsúbbak a répák, ráadásul a magas nedvességtartalom miatt fölszedéskor a pótkocsira esve hosszanti irányban repednek. Emiatt a korábbi 5 százalék helyett 8-10 százalékot von le – jogosan – a feldolgozó. Fő sárgarépafajtájuk a Belgrado F1 (Bangor F1),különlegesség a citromsárga Mello Yello hibrid, amelyet a keverékekhez tesznek a feldolgozók.
Petrezselyemből az Eagleés az Arat,pasztinákból a félhosszú fajtát vetették. Ipari feldolgozásra a három növény betakarítása megegyezik. A fölszedést levelezés, sárgarépánál még a fejezés is megelőzi, azaz eltávolítják a répatestnek a talajból kiemelkedő és a napfény hatására megzöldülő részét. Ez utóbbi a pasztináknál nem oldható meg, mert a gyökérkorona mintegy fél centiméter mélyen a talajban helyezkedik el. A fejezés legföljebb egy nappal a betakarítás előtt történik, hogy elkerüljék a párolgási és súlyveszteséget.
Júniustól gyakran voltak 100 százalékos víztelítettségűek a talajok, emiatt főként a mélyebb területeken elrothadt a répa. Ettől függetlenül az idén is elérték a 100 tonna termést hektáronként, pasztinákból átlagosan 50, petrezselyemből pedig 25 tonnát takarítottak be.
A pasztinák ennél nem is tud többet, mondta Birkás Gyula, viszont előnye, hogy két permetezéssel, két öntözéssel is hozza a várt hozamot. Az idén a gyomirtás is jól sikerült, egyszer sem kellett kapálni.
A bevált technológia szerint háromhetenként-havonként megelőzően védekeznek a lombbetegségek ellen
(alternária, szeptória, lisztharmat), és ez a sok csapadék ellenére az idén is elég volt. A mindinkább elhatalmasodó pocokkártétel okozott nagy gondot.
A betakarítást hátráltatta a sok eső, november közepén még 8 hektáron volt sárgarépa a földben, noha általában november 7-re befejezik a betakarítást. Az időjárás mellett ebben a feldolgozó ütemezése is szerepet játszott.
Holland színvonalon
A szerződött árak hosszú évek óta nem változtak, a költségek viszont emelkedtek, ezért az eredményességhez holland színvonalon kell teljesíteni. Minden évjárat más, a tisztességes jövedelemhez azonban sárgarépából legalább 80-100, pasztinákból 40, petrezselyemből pedig 20 tonnás hozamok szükségesek. Soponyán évről évre hozzák a jó eredményeket, ám mivel nem mernek csúcsteljesítményre
szerződni, a 20 százaléknyi terméstöbblet elhelyezése gondot okoz. Tavaly állattenyésztő telepeknek értékesítették a szerződött mennyiségen felüli répát.
Miután kötelező lesz a zöldítés és azzal együtt a terménydiverzifikáció, Soponyán is változtatnak a vetésszerkezeten. Az biztos, hogy az egy növényre legföljebb megengedett 75 százaléknyi területen kukorica lesz. A gyökérzöldség területe várhatóan nő, a nem öntözött területekre pedig napraforgó kerül.
Fokozatos fejlesztés
Birkás Gyula a kőszegi mezőgazdasági szakközépiskolában tanulta a szakma alapjait, Keszthelyen lett növényvédelmi üzemmérnök. Székesfehérvári cégénél 200 hektáron zöldségeket, köztük gyökérzöldségeket is termesztettek. A rendszerváltás után önállósodott, ahhoz keresett öntözhető földeket a Dunántúlon. A Carota Bt.-t Soponyán alapították társával 1992-ben. Az első öt évben kizárólag gyökérzöldségeket termesztettek, nagyjából 60 hektáron. Aztán szép lassan 100-120 hektárra nőtt a területük. Az 1997-ben
felszámolt helyi szövetkezet földjeinek egy részét is átvették, a dolgozókkal együtt. Majd fokozatos fejlesztésekkel jutottak el a jelenleg művelt 630 hektárig, amelyből az idén 60 hektáron termett gyökérzöldség.
A Carota Bt. 12 alkalmazottja mellett további 10-15 dolgozót, főként helyi nyugdíjas asszonyokat foglalkoztat a nyári kapálás idején. Hosszú évek óta eredményesen gazdálkodnak, hiteltartozásuk nincs, és szerencsére megengedhetik maguknak, hogy az amerikai farmerekhez hasonlóan 1-2 évet is várhatnak a területük zömén termesztett kukorica értékesítésével. A 22 ezer tonna gabona fogadására alkalmas raktáraik az intervencióra készültek, megépítésük után azonban megszűnt az intervenciós tárolás, Bár
nem telnek meg, nagy biztonságot nyújtanak, az idén például 15 ezer tonna kukoricát szárítanak és raktároznak, amiből a fele a sajátjuk. A két tulajdonos család és az alkalmazottak megélhetése ebből szavatolt, szerencsére Birkás Gyula mindkét lánya szakmabeli, és kertészmérnök veje is
velük dolgozik.
Új technológia
Soponyán a sárgarépát többnyire kukorica után vetik, és a sok szármaradvány bontásához az őszi
nitrogén-műtrágyázás helyett tavaly kipróbálták az Azoter-F baktériumtrágyát Trichoderma gombával kiegészítve. A vető-gépre szerelt perisztaltikus pumpával juttatták ki a vetéssel együtt, és azt tapasztalták, hogy a főként keléskor tapasztalható gombakártétel megszűnt. Így a jövőben is alkalmazzák ezt a technológiát.
