Sárgarépa bakhátban

A 25 cm magas és koronaszélességben 15-20 cm-es bakhátak egymástól 30-35 cm-re helyezkednek el (koronájuk középpontja 70-75 cm-re van egymástól). Az így kialakított bakhátra két sor répát vetnek 5-6 cm távolságra. A laza bakhát gyorsabban átmelegedik (koraiság fokozása), és a termések kifejlesztéséhez ideális feltételeket nyújt.
Kelést követően egyelni kell,ennek a munkafolyamatnak a segítségével tudjuk a szükséges tőszámot beállítani. Ha sűrűbb a tőszám a kívánatosnál, akkor a répák összecsavarodnak, egymást megnyomják, ebből adódóan deformáltak lesznek, a túl ritka vetés gazdaságtalan.
Nemcsak a vízhiány, de a sok víz is tud bajt okozni. A túlöntözött répa levele megsárgul, könnyebben megbetegszik, termése felreped, ezért tárolásra alkalmatlanná válik. Meszes talajon gyakran megfigyelhető
élettani betegsége az ún. szívrothadás (üregedés), amit a bór hiánya okoz. Bórtartalmú lombtrágya többszöri használatával a betegség fellépése megelőzhető.
Fejtrágyázáskor nitrogén- és káliumműtrágyákat használjunk. A rövidebb tenyészidejű fajtákat legfeljebb egyszer, a hosszabb tenyészidejű tárolási répát akár kétszer-háromszor is kell fejtrágyázni. Alkalmanként
50 kg/ha nitrogénnél (N) és 100 kg/ha káliumnál (K₂O) többet ne adjunk, inkább a fejtrágyázások számát növeljük.
Talajok tekintetében a mélyrétegű, jó vízgazdálkodású talajokat kedvelik a gyökérzöldségfélék, így a sárgarépa is. A különbség csupán az, hogy a tárolási sárgarépát célszerűbb középkötött vályog- vagy
homokos vályogtalajon termeszteni, míg a korai répát előnyösebb lazább, szerves anyagban gazdag homokra vagy vályogos homoktalajra vetni.
A korai vetésű, apró magvú répa számára már az előző évben meg kell forgatni a talajt, a szántást (ásást) még a tél beállta előtt el kell gereblyézni, simítani, hogy tavaszra,
amikor a fagy kienged, ülepedett magágyat kapjunk. Februárban, amint a talajra lehet menni, újra eligazítjuk a vetőágyat simára, ellenkező esetben rossz lesz a csírázás.
Általános a február legvégi, márciusi és áprilisi vetés.Kisüzemben, ahol többnyire az ápolási munkákat kézzel végzik, 30, 35 és 40 cm-es sortávolságot alakítanak ki, és folyóméterenként, a fajtától függően 30-35-40 növényt nevelnek fel. A vetés mélysége 1,5-2 cm-nél ne legyen több, nyári vetés
esetén, laza talajon a 2,5-3 cm is megengedhető. A rossz kelési arány miatt megközelítőleg dupla magmennyiséget (2-3 dkg/100 m²) kell kivetni annak érdekében, hogy a kívánt tőszámot elérjük.
Fejtrágyázáskor, ahogy már említettük, nitrogén- és káliumműtrágyákat használjunk. Vigyázzunk, a sok nitrogéntrágya és a túl gyakori öntözés a répa termésének felrepedését okozhatja.