A korai – 14–15 hónapos kor előtt végzett – termékenyítés azt jelenti, hogy az üsző életének produktív szakasza hamarabb megkezdődik, mint a „jól tájékozott találgatás” alapján végzett termékenyítés esetén, vagyis akkor, amikor a saját szubjektív véleményünk alapján döntjük el, hogy az adott állat mikor van a tökéletes testsúlyban és tökéletes életkorban a termékenyítéshez.
Mindezt szem előtt tartva azt mondhatjuk, hogy már most is elegendő olyan adatunk, módszerünk és eszközünk van, amely lehetővé teszi az üsző objektív és mennyiségi mérőszámokban kifejezhető választás utáni értékelését és – ezzel összefüggésben – a termékenyítés optimális idejének kiválasztását.
Ha megnézzük az üsző fejlődését az elválasztástól az ellésig tartó időszakban, abban három különböző stádiumot különböztethetünk meg:
- Az ivarérés előtti (prepubertális) időszak – 6–7 hónapostól körülbelül 9–10 hónapos korig
- Az ivarérés (pubertás) időszaka – 9–10 hónapostól 13–14 hónapos korig
- Az ivarérés utáni időszak – 14–15 hónapos kortól az ellésig
Az üsző e három időszak mindegyike során jellegzetes anatómiai és élettani változásokon megy át, és a takarmányozás az egész folyamatnak szerves és meghatározó része kell legyen. A takarmányozásnak figyelembe kell vennie azt a módot, ahogyan ezeknek az üszőknek fejlődniük kell, valamint azt a testsúlyt és marmagasságot, amelyet a termékenyítés és az első ellés idejére el kell érniük.
A holstein-fríz üszők esetében ajánlott átlagos napi testtömeg-gyarapodás az elválasztás és az első ellés közötti időszakban 0,75–0,80 kg, az elválasztás és a termékenyítés közötti időszakban 0,55–0,60 kg, a termékenyítés és az ellés között pedig 0,85–0,95 kg. A túlzottan nagy átlagos napi testtömeg-gyarapodás – különösen az ivarérés előtti időszakban – hátrányosan befolyásolja a későbbi tejtermelést, mivel ez esetben a tőgy mirigysejtek helyett zsírsejtekkel telik meg. Ez a folyamat – ha egyszer bekövetkezett – visszafordíthatatlan, és közvetlenül összefüggésbe hozható a teljesen kifejlett üszők csökkent tejtermelésével (1. ábra).
A kondíciópontszám (BCS) alakulásának „mérföldkövei” a következők:
- BCS: 6 hónapos korban 2,5
- BCS: a termékenyítés idején 3,0
- BCS: az ellés idején 3,5
A testmagasság növekedésének 50%-a az élet első 6 hónapjában, 25%-a 6 és 12 hónapos kor között, a fennmaradó 25%-a pedig 12 hónapos kor és az első ellés között következik be. Noha az üsző magassága az első ellés után is növekszik, egészen a harmadik laktációig, de csak nagyon kis mértékben. A harmadik laktáció idején tekinthetjük úgy, hogy a tehén elérte a növekedési potenciálja által lehetővé tett maximális testméretet. Ezért nagyon fontos, hogy amikor az üszők fejlődésének mértékét a gazdaság átlagához viszonyítva értékeljük, mindig a harmadik laktációban lévő tehenekhez viszonyítsuk az üszőket. Egyszerűen megfogalmazva: véletlenszerűen kiválasztunk néhány tehenet a harmadik laktációs csoportból, megmérjük a testtömegüket és a marmagasságukat, és így megkapjuk a felnőtt tehenek gazdaságra jellemző átlagos testtömegét és marmagasságát.
Ezeknek az adatoknak a birtokában a Pennsylvania Állami Egyetem (Egyesült Államok) által kifejlesztett egyedi növekedési görbe alkalmazásával mennyiségileg is értékelhetjük az üszők fejlődését a gazdaságunkban. Ezt követően az esetleges takarmányozási anomáliák kiküszöbölésével korrigálhatjuk a fejlődésüket. A dolgok valójában kevésbé bonyolultak, mint amilyennek első látásra tűnnek. Azt követően, hogy a fentebb említett módszerrel megállapítottuk a gazdaság felnőtt teheneinek átlagos marmagasságát és testtömegét, egy grafikont veszünk fel (2. ábra). Ezen a grafikonon két vonal (zöld vonal: testtömeg, kék vonal: marmagasság) jelzi a két paraméter alakulását és pillanatnyi helyzetét a vizsgált időszak során. A következő hosszú távú lépés a célcsoport marmagasságának és testtömegének időszakonkénti mérése, és a kapott eredmények alapján új adatok felvétele a grafikonra.
Ha megnézzük az alábbi példát, láthatjuk, hogy a 10 hónaposnál fiatalabb üszők esetében a marmagasság és a testtömeg megfelelően alakul. Tizennégy hónapos életkor körül azonban a testtömeg a célcsoport üszőinek több mint 50%-a esetében elmarad a normális átlagtól. Ez azt mutatja, hogy az első termékenyítést mindaddig késleltetni kell, ameddig a célcsoport el nem éri az optimális testtömeget. Ennek viszont az lesz az eredménye, hogy az üszők életének produktív szakasza a tervezettnél később kezdődik meg.
Azt is megfigyelhetjük, hogy 18 és 24 hónapos kor között az összes üsző testtömege messze elmarad az optimálistól. Ez azt jelenti, hogy egyes üszőket még mindig nem lehet termékenyíteni, és a már termékenyítettek esetében súlyos problémák fognak fellépni az ellés, majd az azt követő tejtermelés során. A grafikont tovább vizsgálva azt látjuk, hogy a 18 hónaposnál idősebb üszők marmagassága elmarad az elérendő, célul kitűzött magasságtól. Mindezeknek a mutatóknak az összesített elemzése alapján kialakítható a helyes takarmányozási stratégia, amely révén a lehető legjobb erőforrások biztosíthatók a gazdaságunk jövőjét jelentő üszők számára.
Az Alltech szakemberei segíthetnek Önöknek mindezeknek az adatoknak az értékelésében, majd azt követően a lehető legjobb takarmányozási megoldások kidolgozásában. Mindez az állatok testtömegének az értékelésével kezdődik, ami történhet mérlegen való testtömeg méréssel vagy a mi saját eszközeink alkalmazásával (lásd a 3. ábrát). Az egyik ilyen eszköz a hipométer (3. ábra), amellyel a test átmérőjét lehet megmérni a csípőtájékon. A méréssel kapott értéket azután testtömeg-egyenértékké alakítják át. Az üszők marmagassága egyszerűen meghatározható az istállóban elhelyezett magasságmérő jelzések segítségével. Amikor az állat elhalad a jelzés mellett, a tényleges marmagassága megbecsülhető.
Ahogyan korábban már említettük, ezek az értékelések folyamatosan történnek az elválasztástól kezdődően egészen az ellésig, és akkor adják a legjobb eredményeket, ha a lehető gyakrabban elvégzik őket. Az ideális az, ha megpróbálunk legalább három ellenőrzési időpontot alkalmazni az állat élete során: ezek az elválasztás, a termékenyítés és az ellés. Az állatok marmagasságára és testtömegére vonatkozó értékek mintegy „térképként” szolgálnak a takarmányozási szakember számára, aki a következő paraméterek ellenőrzése alapján be tudja állítani az etetett takarmányadagokat:
- Szárazanyag-felvétel: a testtömeg 1,9–2,1%-a.
- Nyersfehérje-szintek az ivarérés előtti időszakban: szárazanyagra vetítve 14–15%
- Nyersfehérje-szintek az ivarérést követő időszakban: szárazanyagra vetítve 13–14%
- A szolubilis (oldható) fehérje szintje: az összes nyersfehérje 30–35%-a
- Energiaszintek a termékenyítés előtt: maximum 0,8 UFL/szárazanyag az ivarérés előtti időszakban
- Energiaszintek a termékenyítés után: 0,87–0,9 UFL/ szárazanyag a termékenyítés után (ebben az időszakban figyeljünk a vemhesség energiaszükségletére is)
Egy üsző felnevelésének összköltsége – a születéstől az első ellésig, amely utóbbi az állat termelő életének kezdetét jelenti – mintegy 1300–1400 euró. Ha az üszőt csak 13–15 hónapos kora után termékenyítik, a termelő életszakasz kezdete kitolódik, a felnevelési költség pedig nő. E ráfordítások visszanyerése érdekében az állatot hosszabb ideig kell a termelésben tartani, de ez utóbbi is csökkenti a nyereséget.
Az előbb említettek miatt az üszőket nem költségtényezőként, hanem inkább befektetésként kell felfogni a gazdaság szempontjából: ha ez a befektetés fenntartható, az egyes üszők után elért nyereség nagyobb lesz. Ezért az üszők számára a gazdaságban tartott többi állatétól eltérő, külön takarmányadagot kell összeállítani, és e takarmányadagoknak összhangban kell lenniük az egyes növekedési szakaszokkal (melyekből legalább három van). A takarmányadagoknak meg kell felelniük az Alltech által tiszteletben tartott néhány egyszerű szabálynak:
• Az üszőkkel nem szabad feletetni a laktációban lévő tehenek által meghagyott takarmányt, mert az túl sok rostot és túl kevés fehérjét tartalmaz az üszők által igényelthez képest. Az üszők szárazanyag-felvétele valójában korlátozottabb, mint a felnőtt teheneké (a takarmányadagok optimalizálása a Plurimix segítségével).
• Az üszőnevelési időszak teljes tartama folyamán nagyon fontos odafigyelni az üszők kiegyensúlyozott energiafelvételére. Az üszőnek az ivarérés előtti időszakban alacsonyabb energiaszintre van szüksége, mint az ivarérést követően (az optimális bendő-biotóp kialakítása a Yea-Sacc alkalmazásával).
• Nagyon lényeges a már ajánlott módon odafigyelni a takarmányadag megfelelő fehérjeszintjének biztosítására és az oldható fehérjével történő kiegyensúlyozott ellátásra (a Rumagen és az Optigen fehérjeforrások használatával).
• Nagyon fontos a szerves kötésű ásványi anyagok alkalmazása, mivel az ilyen nyomelemek (a kelátkötésben lévő réz, cink,mangán és szelén) nélkülözhetetlen az üszők általános fejlődéséhez és különösen a szaporítószervek fejlődéséhez (Üszőpremix vagy Total Replacement Technology (TRT), azaz a takarmány szervetlen nyomelemeinek kelátkötésű nyomelemekkel való helyettesítése).
Noha az üszők felnevelése és a termelő életszakaszba való juttatása bonyolult feladatnak tűnhet, a valóságban a dolgok sokkal egyszerűbbek lehetnek, ha a fentebb említett szempontokat számításba vesszük. Ha a fent leírt dolgok némelyike esetleg nem teljesen világos, vagy ha Önök azon gondolkoznak, hogyan tudnának egy ilyen rendszert megvalósítani a saját gazdaságukban, ne felejtsék el: az Alltech csapata mindig készen áll arra, hogy támogassa Önöket törekvéseik elérésében.
