– 1308/2013/EU rendelet a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról;
– a Bizottság 560/2015 felhatalmazáson alapuló rendelete az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyezési rendszer tekintetében történő kiegészítéséről;
– a Bizottság 561/2015 végrehajtási rendelete a 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyezési rendszer tekintetében történő kiegészítéséről.
E három közösségi rendelet együttes hazai alkalmazására vonatkozó végrehajtási szabályok kidolgozása jelenleg is zajlik.
Az új telepítés engedélyezési rendszer bevezetése jelentős változásokkal jár. A jelenlegi újratelepítési jog felhasználásával történő telepítést 2016. január 1-jétől felváltja a szőlőtelepítés engedélyezés, aminek következtében
– a meglévő telepítési jogokat telepítési engedélyekké kell átváltani,
– az új telepítések illetve a szőlőültetvények újratelepítése telepítési engedéllyel lesz megvalósítható.
Így a gyakorlatban három engedély típust különböztetünk meg:
– új telepítésre
– újratelepítésre
– telepítési jog átváltására vonatkozó engedélyt.
Általános szabályként a telepítési engedélyek a kiadásuktól számított három évig lesznek felhasználhatóak. Abban az esetben, ha a termelő nem használja fel határidőn belül a megadott telepítési engedélyt, a tagország szankciót alkalmaz a termelővel szemben.
Szintén új eleme a telepítés engedélyezési rendszernek, hogy a telepítési engedély nem funkcionál újratelepítési jogként, tehát nem lesz átruházható (kivétel a vis major eseteit), nem lesz jogtartalékba helyezhető, nem vagyonértékű jog és csak az engedélyes használhatja fel, ugyanakkor örökölhető. Ez a szabályozás a telepítési jogtartalék 2016. január 1-jén történő megszűnését is maga után vonja.
A szőlőtelepítésekkel kapcsolatban továbbra is él az a szabály, amely szerint szőlőültetvényt csak a tagállam által borkészítésre alkalmas osztályba sorolt fajtából lehet telepíteni, újratelepíteni vagy átoltani. Abban az esetben, ha a tagállam törli valamelyik fajtát a bortermelésre alkalmas szőlőfajták közül, a törölt fajtával telepített ültetvényeket a törléstől számított 15 éven belül ki kell vágni.
A meglévő újratelepítési jogok átváltása telepítési engedélyekké
Az EU átmeneti szabályként lehetővé teszi, hogy a 2015. december 31-ig keletkező újratelepítési jogokat a termelő kérelmére át lehessen váltani telepítési engedélyekké („átváltott” telepítési engedély). Így a kérelem benyújtásakor érvényes újratelepítési jog átalakítható telepítési engedéllyé, amelynek felhasználási ideje megegyezik a telepítési jog érvényességi idejével (időbeli hatályával). Tehát ebben az esetben nem a telepítési engedélyekre vonatkozó három éves érvényességi idő az irányadó, hanem az újratelepítési jog keletkezésétől számított érvényességi idő (pl. 2014. márciusi kivágással keletkezett érvényes telepítési jog telepítési engedéllyé történő átváltása esetén, az engedély 2018. december 31-ig váltható át és használható fel.) A termelőknek elvileg 2020. december 31-ig van lehetőségük újratelepítési joguk telepítési engedélyre történő átváltására, de tekintettel kell lenni arra, hogy a kérelem beadásának időpontjában érvényes újratelepítési joggal kell rendelkezni. Tehát az időközben lejáró újratelepítési jogok átváltására nem lesz lehetőség 2020 évvégéig, a szűk keresztmetszetet az újratelepítési jog keletkezésétől számított érvényességi idő jelenti. Az érvényességi időn belül történő átváltás és a telepítési engedély telepítési jogra vonatkozó érvényességi időn belüli felhasználása vonatkozik a központi tartalékból vásárolt telepítési jogokra is.
Az újratelepítési jogok adásvételének felgyorsítása az évvégéig
Tekintettel arra, hogy 2016. január 1-jén megszűnik a telepítési jogtartalék, így a HNT által vezetett központi tartalék, amelynek következtében az ott lévő telepítési jogok is elvesznének, ezért Magyarország számára fontos, hogy a jogtartalékból mihamarabb (legkésőbb 2015. december 31-ig) a termelőkhöz kerüljenek a telepítési jogok, annak érdekében, hogy a szőlőültetvényüket bővíteni szándékozók majd telepítési engedéllyé át tudják azokat váltani és fel tudják használni telepítésre.
Mivel az „átváltott” telepítési engedély sem lesz átruházható, illetve azt a jogosult használhatja fel, ezért az az újratelepítési jog is elveszik, amelyiknek felhasználásával annak tulajdonosa nem szándékozik a jövőben szőlőültetvényt telepíteni. Ezért célszerű az újratelepítési jogok adás-vételére vonatkozó tranzakciók lebonyolítását mihamarabb elkezdeni és felgyorsítani. Ennek megfelelően még a 2015. évvége előtt azokhoz a termelőkhöz kerülhetnek az újratelepítési jogok, akik a későbbiek során valóban bővíteni szeretnék szőlőültetvény felületüket és az így vásárolt újratelepítési jogot az érvényességi időn belül át tudják váltani telepítési engedéllyé. Ennek érdekében hamarosan megjelenik a szőlőtermelési potenciálról szóló 38/2013 (V. 24.) VM rendelet módosítása, amelynek segítségével nem vesznek el azok az újratelepítési jogok, amelyeket a jog tulajdonosai a későbbiekben nem használnának fel szőlőtelepítésre.
A rendeletmódosítással várhatóan 2015. augusztus 31-ig a HNT közzéteszi azt a felhívást, amelyben meghirdeti az érvényes újratelepítési jogok központi tartalék számára történő megvásárlását. Így azok, akik nem tervezik, hogy a tulajdonukban lévő, érvényes újratelepítési jogot felhasználják telepítésre, vagyis nem tervezik gazdaságuk bővítését, lehetőségük nyílik arra, hogy azt eladják a központi tartalék számára. Ezzel párhuzamosan a HNT meghirdeti a telepítési jogok eladását a központi tartalékból, annak érdekében, hogy még az évvége előtt a jövőben telepíteni szándékozó termelőkhöz kerülhessenek a telepítési jogok és azokat az érvényességi idejükön belül át tudják váltani telepítési engedéllyé és fel is tudják használni telepítésre. Az engedélyre átváltott újratelepítési jogok újratelepítési engedélyként funkcionálnak.
Az újratelepítési jogok központi tartalék számára történő megvásárlására illetve abból eladásra meghirdetett árakat a módosított 38/2013 (V. 24.) VM rendelet fogja tartalmazni. Az árakat – az újratelepítési jog területnagyságától függően – várhatóan 50 000 és 150 000 Ft/ha között állapítják meg.
Az újratelepítési jogok központi telepítési tartalékba történő eladását illetve onnan történő vásárlását a gazdasági aktát vezető hegybíróhoz személyesen vagy postán benyújtott kérelemmel lehet kezdeményezni. A kérelmek formátumát a HNT teszi közzé a 38/2013 (V. 24.) VM rendelet módosításának kihirdetését követően.
Az újratelepítés engedélyezése
A 2016. január 1-jétől bevezetésre kerülő telepítés engedélyezési rendszernél, akik szőlőt vágnak ki, a kivágott területtel megegyező méretű területre kérhetnek újratelepítési engedélyt. Tehát az újratelepítés rendszere a jelenlegihez képest lényegesen egyszerűbbé válik, de az újratelepítés továbbra is engedélyhez kötött tevékenység marad. Az újratelepítési engedélyt abban az üzemben kell felhasználni (de nem feltétlenül azon a területen), ahol a kivágás megtörtént. A borpiaci éven belül, amikor a kivágás megtörtént, bármikor benyújtható lesz az újratelepítési engedély iránti kérelem. A tagállam dönthet úgy, hogy ezt meghosszabbítja, és a kivágást követő második borpiaci év végéig lehetővé teszi az újratelepítési engedély iránti kérelem benyújtását.
Tagállami hatáskörbe tartozik az újratelepítések korlátozásának lehetősége. A tagállam dönthet úgy, hogy az OEM és OFJ lehatárolt termőhelyen történő ültetvénykivágás esetén a telepítést az OEM, illetve OFJ borok előállításának feltételeit teljesítő ültetvények újratelepítését engedélyezi.
Szintén tagállami döntés lehet – a termelők által biztosíték letétbe helyezésének előírásával – a kivágásra kerülő és az újonnan eltelepített ültetvény négy éven keresztüli párhuzamos művelésben tartása, majd a negyedik év végéig a lecserélni kívánt ültetvény kivágása.
Az új telepítések engedélyezése
Az EU 2016. január 1-jétől lehetővé teszi, hogy a tagországok minden évben az előző évi július 31-i szőlőterületük nagyságának 1%-a mértékéig bővítsék a szőlőtermő felületüket és erre a terület nagyságra új telepítési engedélyeket adjanak a termelőknek. Az újratelepítéssel végrehajtott telepítések nagysága nem számít bele az új telepítésekre kiadott engedélyek nagyságába és így az új telepítésre meghatározott maximálisan bővíthető terület mértékébe sem.
A tagországoknak lehetőségük nyílik arra, hogy az új telepítések bővítését 1% alatti (de 0%-tól eltérő) szinten állapítsák meg kellő indoklás mellett, illetve az OEM, OFJ és FN borok előállítására alkalmas területeken regionális korlátozást vezessenek be az engedélyek kiadására.
Az említett korlátozásokat akkor lehet alkalmazni, ha bizonyítottan túltermelést, vagy az OEM/OFJ bor elértéktelenedését okozná az 1%-os mértékű bővítés.
Abban az esetben, ha az új telepítési engedélyek iránti kérelmek nem haladják meg a tagállam által meghatározott lehetséges bővítés mértékét (alapesetben az 1%-os területnövekedést), minden egyebekben megfelelő kérelmet jóvá kell hagyni. Ugyanakkor az engedélyek megadásához a tagállamok ún. jogosultsági kritériumokat állapíthatnak meg, amelyek feltételként szolgálnak az új telepítési engedélyek megadásához. Ilyen feltétel lehet az1308/2013 64. cikk (1) bekezdése szerint, hogy
– a termelőnek a kérelmezett telepítéssel megegyező nagyságú mezőgazdasági területtel kell rendelkeznie,
– a kérelmezőnek megfelelő szakmai képességekkel, kompetenciákkal kell rendelkeznie,
– a kérelem nem hordozhatja az adott OEM jó hírnevével való visszaélés jelentős kockázatát.Ez a kockázat akkor nem áll fenn, ha az újonnan telepített ültetvény a konkrét OEM bor termelésére szolgál, vagy ha a betelepítésre kerülő terület ugyan nem a konkrét OEM bor előállítását szolgálja, de a termelő vállalja, hogy az OEM lehatárolt termőhelyen belül létrehozott ültetvényről származó szőlőt nem használja OEM bor készítésre és nem hoz forgalomba OEM borkészítésre alkalmas szőlőt vagy bort, illetve nem változtatja az ültetvényt OEM bor készítésére alkalmas ültetvénnyé.
– a lejjebb ismertetett prioritási kritériumok valamelyike közül egy vagy több.
Abban az esetben viszont, ha az új telepítési engedélyek iránt túligénylés jelentkezik (alapesetben összesítve az 1%-ot meghaladó területnagyságra érkeznek be kérelmek), a tagállamok ún. prioritási kritériumokat (egyet vagy többet) határozhatnak meg az új telepítési engedélyek odaítélésénél. Ilyenek lehetnek:
– az első alkalommal telepítő termelők, akik egyben a mezőgazdasági üzem vezetői,
– azok a szőlőültetvények, amelyek hozzájárulnak a környezet megőrzéséhez,
– olyan területek, amelyeket a területrendezési projektek keretében újonnan telepítenek,
– a hátrányos természeti adottságú területeken megvalósuló telepítések,
– a fejlesztési vagy újratelepítési projektek fenntarthatósága érdekében kért engedélyek,
– az üzemi vagy regionális versenyképesség növeléséhez hozzájáruló telepítések,
– az OEM vagy OFJ termékek minőségjavítására irányuló projektek telepítései,
– a kis- és közép méretű mezőgazdasági üzemek méretének növelése érdekében létrehozott telepítések.
Az 560/2015 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet II. mellékelte részletesen leírja az egyes prioritások esetében alkalmazandó feltételeket.
Ha túligénylés esetén a tagország nem határoz meg prioritási kritériumokat, pro rata alapon, vagyis arányos visszaosztással adja ki a kérelmezőknek a szőlőtelepítés nagyságára vonatkozó engedélyeket. Abban az esetben, ha a túligénylés miatti visszaosztás következtében a kérelemben szereplő terület nagyságát 50%-ot meghaladó mértékben kellene csökkenteni, a kérelmező az így kapott területnagyságra szóló telepítési engedélyt 1 hónapon belül visszautasíthatja.
Az új telepítési engedély három évig érvényes, a határidőn belül fel nem használt engedély tulajdonosára igazgatási szankciók vonatkoznak.
Az EU támogatások felhasználása szempontjából lényeges tartjuk kiemelni, hogy az új telepítésekre nem lehet szőlőültetvény szerkezetátalakítási támogatást igénybe venni, azokat csak az újratelepítéssel létrehozott ültetvények esetében lehet érvényesíteni. Tehát az 1%-os telepítésbővítés nem valósulhat meg az EU szőlő-borpiaci támogatási program szőlőültetvény szerkezetátalakítási jogcímével.
Mentesülés az engedélyezés alól
Az EU bizonyos tevékenységek esetén nem írja elő a telepítési engedélyt. Így nem kell engedély:
– a kísérleti célokra vagy oltványiskola létesítésére szánt ültetvények létrehozásához és újratelepítéséhez,
– a kizárólag a bortermelő háztartás fogyasztását szolgáló bor vagy szőlőtermékek termesztését szolgáló ültetvényekre. Ebben az esetben 0,1 ha-t nem meghaladó telepítésről van szó, ahol a termelő nem hoz forgalomba bort vagy szőlőből készült terméket.
– a nemzeti jog alapján közérdekből történő szőlőterületek kisajátítása miatt történő új telepítések létrehozásához.
Az engedély nélküli szőlőtelepítés továbbra is komoly szankciókat von maga után: az ültetvény kivágását és súlyos pénzbüntetést (6 000 – 20 000 EUR/ha az ültetvény kivágásának időpontjától függően figyelembe véve a felszólítástól eltelt négy hónapos türelmi időt)
Összefoglalás
Magyarország esetében – a szőlőtermelési potenciálban szereplő ültetvénynagyság alapján – várhatóan évi 600–700 ha új szőlőültetvény telepítésre nyílik lehetőség. A telepítés engedélyezési rendszer hazai végrehajtási szabályai a nyár folyamán kerülnek kidolgozásra és új rendeletben kihirdetésre.
Fontos ugyanakkor felhívni azoknak az újratelepítési jog tulajdonosoknak a figyelmét, akik nem terveznek szőlőültetvény telepítést, hogy vagy adják el a telepítési jogot más telepíteni szándékozó termelőnek vagy a felhívás közzététele után a központi tartaléknak, annak érdekében, hogy ezek a jogok ne vesszenek el, valódi újratelepítésként szolgáljanak és az így létrehozott ültetvényekre lehessen szerkezetátalakítási támogatást igényelni. Szükséges felhívni azoknak a termelőknek is a figyelmét, akik bővíteni szeretnék telepítéseiket arra a lehetőségre hogy a központi telepítési jogtartalékból újratelepítési jogot vásárolhatnak, amit azután át tudnak váltani újratelepítési engedéllyé.
Dr. Sidlovits Diána – egyetemi adjunktus
Dr. Kator Zoltán – egyetemi adjunktus
Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar
