A fajta megmentését tűzte ki céljául a Gyümölcsért Termelői Értékesítő Szövetkezet, és megnyerték ügyüknek Hörcsik Richárdot, a térség országgyűlési képviselőjét is. Rajta kívül fontosnak tartotta az eseményen való részvételt Szabó Mátyás, a Földművelésügyi Minisztérium Agrárfejlesztési Főosztályának vezetője és Bittsánszky Márton, az FM Agrárpiaci Főosztály főosztályvezető-helyettese. A FruitVebet Ledó Ferenc elnök, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát Mártonffy Béla országos kertészeti osztályvezető képviselte. Megjelent az eseményen Zavodni Ferenc, Boldogkőváralja polgármestere és Czakó Mónika, a Bestilló Pálinkaház ügyvezetője. A szervezőket Kiss Gábor, a Gyümölcsért TÉSZ ügyvezető igazgatója képviselte, a tanácskozást Szabó József, a Barackvirág Farm Kft. ügyvezető igazgatója vezette. Délelőtt egy kerekasztal-beszélgetésen fejtették ki a véleményüket, délután pedig a kajszipusztulás okairól, a kutatás-fejlesztési lehetőségekről és a szaktanácsadás szerepéről elmélkedett Szabó Zoltán, a Fair Fruit Group kutatás-fejlesztési igazgatója. A témához több szakértő is hozzászólt.
Röviden és hivatalosan ennyivel intézhetnénk el a kajszibarack megmentése ügyében tett hivatalos tanácskozást. Viszont fontos tudni, hogy az egyes szereplők milyen megoldási javaslatokat tettek vagy favorizálnak.
Hörcsik Richárd elég borús képet festett a mostani helyzetről. Rémisztő a hír, hogy bajban van a gönci barack termesztése, és hogy rémisztően rosszak a kilábalás esélyei. Rossz, de nem megoldhatatlan. Ha összefogunk, s ebbe beletartozik mindenki, aki a barackhoz valamilyen formában kötődik, akkor még tehetünk azért, hogy 10-15 év múlva is legyen mit szüretelni a barackfákról. A 40 százalékos éves pusztulás arra enged következtetni, hogyha csak feltesszük a kezünket, akkor nagyjából két és fél év alatt kipusztulnak a termőfák.
A jelenlegi növényegészségügyi helyzetben az látszik, hogy a fitoplazmás és a baktériumos betegség ellen kevés lesz, ha a hiányzó töveket pótoljuk és új fákat ültetünk. Igenis a szakma feladata kijelölni a járható utat. Hörcsik Richárd maga azt vállalta, hogy országgyűlési képviselőként a támogatásokat (európai uniósakat és hazaiakat egyaránt) a lehető legcélszerűbben ide irányítja. Ehhez föl kell gyorsítani a szervezőmunkát, hogy a telepítésekből ki ne maradjanak. Mindenekelőtt rendet kell tenni a termelők regisztrációjában, mert még ez sincs rendben. Hivatalosan 4000 hektár kajszit tartunk nyilván Magyarországon, de a szakma 5000 hektárról tud, amiből 1500 hektár található a Gönci Termőtájon. Sajnos nem először fordul elő ezen a vidéken, hogy valami eltűnik a köztermesztésből. Alig több mint száz évvel ezelőtt Göncön még meggyet és cseresznyét termesztettek, és szőlőtermeléssel is foglalkoztak. A filoxéra következtében a szőlő szinte teljesen kipusztult, a helyét akkor foglalta el a kajszibarack.
Kiss Gábor átfogó képet adott a barackágazat jelenlegi helyzetéről. Ennek a gyümölcsnek a termesztése üzletszerűen az 1960-as években indult meg, és jelenleg évente 20-30 ezer tonna terméssel számolhatunk. A fénykorát az 1980-as években élte az ágazat, akkor az országos össztermés elérte vagy meghaladta az 50 ezer tonnát. Talán többen is emlékezhetnek arra abból az időszakból, amikor az egyik évben a fák megszakadtak a termés alatt, a másik évben alig szüreteltek valamit, és folyamatosan eladási gondokra panaszkodtak a termelők. Mára ettől távol kerültünk, ami a mennyiséget illeti – viszont az ágazat éves termelési értéke meghaladja a 10-15 milliárd forintot.
Biznisz lett a kajszibarackból, nem tudunk annyit termeszteni, amennyit el ne tudnánk adni. A kajszitermesztő gazdaságok általában 1-5 hektárosak, bár tudni ennél nagyobb ültetvényekről is. A kajszira évente 2,5 millió munkaórát fordítunk, tehát figyelemre méltó a foglalkoztatásban betöltött szerepe. Kiss Gábor felsorolta, hogy a kajszi-bizniszben mely tizenhét szereplő érdekelt.
| Bittsánszky Márton arra hívta fel a figyelmet, hogy bármennyire is keresett termék a magyar gönci barack, a minőségről, a mennyiségről, a folyamatos szállításról és a megbízhatóságról nem mondhatunk le. Telepítési támogatással lehetőségünk volna akár kétszer ennyi termést is előállítani. Amellett pedig helyes fajtaválasztással a betakarítása szezonját még jobban széthúzhatnánk. Külön kiemelt támogatást lehet szerezni a jéghálós termesztésre, vagy a fagy elleni megoldásokra. |
Kitekintve kiderül, hogy Európában évente 500 ezer tonna kajszi terem. Ez még kevés így önmagában, viszont jó tudni, hogy a legdrágább frisspiaci termék a gyümölcsök között, 1-1,5 euróért cserél gazdát kilója. A 30 ezer tonnás magyar termés tehát semmiképpen sem zavaró, és tőlünk északabbra a kajszi már nem is termeszthető. Amikor nálunk igazából érni kezd a kajszibarack, az európai piac már teljesen üres, tehát tudnánk hová exportálni. A termék itthon is hihetetlenül népszerű, sőt, a külföldi eredetű fajták nálunk jobban teljesítenek, mint ahol kinemesítették őket. Ebben közrejátszhat, hogy jók a klimatikus adottságaink.
A magyar kajszifajtákat leginkább a hazai feldolgozóipar kedveli, bár ez a gyümölcs frissáruként, lekvárként és pálinkaként is utolérhetetlen. A gönci kajszi pálinka az égetett szeszesitalok piacán a legkeményebb valuták közé tartozik, mondhatni, ebből egy gyűszűnyi is aranyat ér. A leginkább fejleszthető területnek most a lekvárkészítés látszik, és érezhetően sokakat foglalkoztat is ez a piac.
Ami pedig a kajszi pusztulását illeti, illetve azt, hogy szinte megállíthatatlannak tűnik, ez tovább ront a termelők helyzetén. Elvégre már így is gondok vannak a támogatással, a kajszi öntözéséről pedig inkább csak elmélkedünk. Ahhoz, hogy egy vállalkozás a kajszi termesztésében eredményes is lehessen, legalább 15 tonna termést kell betakarítani egy hektárról. A kis fák pótlása is drága, és további gond velük, hogy a termőre fordulásukig kevesebbet hoznak. A jogi szabályozás is nehezíti a támogatás elnyerését, mert azt csak akkor adják, ha az ültetvény 90 százalékban egyöntetű. Ehhez képest idén egyetlen év alatt elérte a pusztulás mértéke a 40 százalékot. Ha ezt továbbszámoljuk, akkor az idén elpusztult 20 ezer kajszi, ami hektáronként 400 fával számolva éppen 50 hektárt tesz ki. Az újratelepítésnél a magyar oltványokat 1000 forintért, az importált fákat 2000-ért lehet beszerezni. Vagyis a kajsziban az idei kipusztulás pótlásának költsége 20-40 millió forint lehet.
Az igazán nagy baj viszont az, hogy ebben a helyzetben a piacunk tervezhetetlen. A tervezhetetlenség abban nyilvánul meg, hogy a vevői igényeket nem tudjuk kielégíteni, pedig a megbízhatóság ezen a piacon is alapkövetelmény. Csak a kajszitermesztésen eléri a 3 milliárd forintot az áfabevétel, és a 2500 professzionálisan működő gazdaságban a bérjellegű költségek meghaladják a kiadások 30 százalékát.
Mit kell tehát tenni a gönci kajszi megmentéséért? Kiss Gábor elsőként az elkötelezettséget és az összefogást említette. Sokat kell fordítani kutatásra, innovációra és a hasznos információk megosztására. Változtatni kell a 90 százalékos egyöntetűséget feltételező támogatáson, mert nem életszerű követelmény. Hogy mindez mennyibe kerül, az attól is függ, hogy mihez viszonyítjuk a költségeket. Bármennyire is elkeserítő az új helyzet, azt kijelenthetjük, hogy még ezrelékekben is nehezen kifejezhető.
Mártonffy Béla arról beszélt, hogy a baj létét tudatosítani kell. Ha megszűnik a kajszitermesztés (ami nem perspektíva), akkor nemcsak egy gyümölcs, hanem a termesztésének ismeretei is eltűnnek. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 100 százalékosan a gönci barack megmentésének ügye mellé áll. Az összefogásnak ki kell terjedni a szakma egészére, a köztestülettől az ágazati szereplőkön át egészen a kormányzati intézkedésekig.
| Ledó Ferenc szerint a magyar kajszitermesztés nemcsak megkétszerezhető, hanem megtöbbszörözhető lehetne. A magyar termelés előnye, hogy akkor jelenik meg az áruja a piacon, amikor a többi nagy termelőnél (Olaszországban, Spanyolországban) már befejeződött a szezon, de igény még van a kajszira. Kétségtelenül igaz, hogy nagyon jó áron lehet értékesíteni a kajszibarackot, de ahhoz jó termésátlag is kell, a 30-40 százalékos arányú tőpusztulás elviselhetetlen. Nem teljesen újkeletű dolog, a mostani betegség pusztítását már az 1920-as évek óta fölföljegyzik. Akarnunk kell, és akkor meg is találjuk az ellenszerét. |
A Vidékfejlesztési Programban van pénz az oktatásra, a kutatásra. Ezzel élni kell, és akkor néhány éven belül kedvező eredmény születik. Meg kell vizsgálni, hogy a behozott kajszibarackfajták vajon beváltották- e a hozzájuk fűzött reményeket, a termesztésük lehet-e eredményes Magyarországon. Az elmúlt öt évben 59 fajtát telepítettünk kajsziból, e téren is hiányzik a koordináció. Például ha ma valaki a Gyümölcsért TÉSZ tagja kíván lenni, az előbb megcsinálja a maga ültetvényét az általa kedvelt fajtával, és azután jelentkezik tagnak. Talán érdemes lenne előbb az integrátort megkérdezni fajtaügyben.
Zavodni Ferenc polgármester két súlyos dologra hívta fel a figyelmet. A kajszi nekik adóbevételt jelent, a foglalkoztatásban pedig sok lakosuk számára ez az egyetlen lehetőség.
Szabó Mátyás véleménye szerint a kajszi megmentésének programját számos rovatból lehet finanszírozni. Van vagy volna pénz együttműködésre, turizmusra, a szaktanácsadás finanszírozására, kockázatkezelésre, hazai forrásból pedig még lehet támogatni a génmegőrzést vagy a zártkerti termesztés fejlesztését.
Czakó Mónika a feldolgozóipar nehézségeiről szólt, hozzátéve, hogy 6 hektáron ők is termelnek saját kajszit. Az eredetvédett pálinkánál el kellene ismerni annak többletköltségét, mert ebből származó többletbevételről jelenleg nem tud számot adni. Sőt, a pálinkát, ha eredetvédett, ellenőrzik is – de a többit nem. A pályázatait az idén mindenhonnan visszautasították. Négy éve szeretne napelemet telepíteni, de egyelőre nem megy. Fontosnak tartotta elmondani, hogy a szedési kultúránkat a célnak megfelelően alakítsuk. Más érettségű barack kell feldolgozásra, és más a hűtőházba. A turizmusban több lehetőséget lát, mint amennyit most kihoznak belőle, volna mit tanulni a borászoktól és a sajtkészítőktől.
Nem lehet kérdés, hogy megmenthető-e a gönci barack. Ehhez minden lehetőséget meg kell ragadnunk. Mint az egyik válaszból kiderült, szinte mindenre van támogatási lehetőség, csak tudni kell megtalálni a megoldásokat, mert szinte mindegyik különböző helyen van elrejtve.
A rendezvény helyszínének megválasztása nem volt véletlen, Boldogkővárából ugyanis jól rá lehet látni a tőle nyugatra elterülő kajsziültetvényekre, tehát mindenki láthatta mekkora a baj. Hihetetlen sok fa elpusztult ebben az évben, de az is feltűnő, hogy a nagyobb részük még megmaradt. Talán a túlélők között lenne érdemes keresgélni, mert még a betegségekkel szembeni rezisztenciához is elvezethetnek.
