Bevezető előadásában Kiss Gábor, a Gyümölcsért Kft. ügyvezetője kiemelte, hogy a kajszi hazánkban 2-3 milliárd forint áfabevétellel gazdagítja a költségvetést, több mint 2500 gazdaság foglalkozik kaj szi termesz tés sel. Ezt a nagyon munkaigényes gyümölcsöt több millió fogyasztó igényelné, magyar kajsziból a mai mennyiségnél kétszer többet is gond nélkül lehetne értékesíteni. A gondok a növény-egészségüggyel kezdődnek, ugyanis bár a kajszi mindig is az esendő gyümölcsök közé tartozott, az utóbbi években rendkívül súlyos pusztulások következtek be. Boldogkőváralja körzetében az idén 20 ezer fa, azaz 50 hektárnyi állomány pusztult ki. Pedig a gyümölcsösök egy részében igyekeznek még a környezeti hatásoktól is védeni a fákat jéghálóval és fagyvédő berendezésekkel.
Nagyon nehéz úgy piacot építeni, hogy márciusban még jók a kilátások, szüret előtt pedig kiderül, hogy a várt termésnek csak a fele van meg, hangsúlyozta Kiss Gábor. Éppen ezért összefogásra kérte a termesztőket, a döntéshozókat és a kutatókat, hogy mielőbb feltárják a pusztulás okait, és megosszák ezt a tudást az érintettekkel. Erre a kutatási programra az éves bevételek néhány ezrelékét elég elkölteni, a Gyümölcsért Kft. pedig elszánta magát, hogy végigviszi a kutatást.
A tészek szerepe
A klímának biztosan nagy hatása van a kajszipusztulásra, mondta Ledó Ferenc, a FruitVeB elnöke, a mediterrán térségben ugyanis nem ilyen súlyos a kár, bár a jelenség nem ismeretlen. A magyar kajszi előnye egyben a hátránya is: a termeszthető-ség északi határán vagyunk, ami jó aromaanyagokhoz és nagyobb természeti kitettséghez vezet. A fajtahasználatban a minél később virágzó kajszikat kellene előnyben részesíteni, illetve a szedési idő megnyújtása is fontos szempont kell legyen.
A kajszinak körülbelül a fele tészeken keresztül kerül forgalomba, de sajnos a termesztők nem a telepítés előtt lépnek be a szervezetbe, hanem a megtermelt árunak keresnek értékesítési csatornát. Pedig a tészek a fajtától kezdve teljes technológiát tudnak javasolni, amit azért is érdemes megtartani, mert így egységes árualap képződik a tészen belül, amit könnyebb eladni. Sokkal nagyobb az üzleti siker lehetősége, ha céltudatosan, egy piaci irányhoz épí tik ki a teljes termesztési-csomagolási-szállítási rendszert.
Fontos lenne beépíteni a pályázati programba, hogy jöjjön létre néhány mintagazdaság, ahol kiderülhetnek a fajtákkal kapcsolatos problémák. A FruitVeB létrehozta a Tész-Ész Nonprofit Kft-t a szakmai munka segítésére, mondta Ledó Ferenc, illetve a tészeknél kötelező a szaktanácsadók alkamazása. Sőt a jól menő üzemekben külföldi szaktanácsadókat is foglalkoztatnak, az ő ismereteiket is be kell vonni a kajszipusztulás okainak föltárásába.
A pusztulás megelőzésében minden termesztő érintett, jobban össze kellene szedni a rendelkezésre álló információkat a fajtákról, illetve megszervezni, hogy ne akarjon mindenki mindent kipróbálni. Az összefogásnak többféle szintje van, ezek közül a tész az egyik, ami nagyon sok mindenre alkalmas, mondta Bittsánszky Márton. Ki kell alakítani azt a fajtakört, ami a termőhely és a piac szempontjából is alkalmas a hoszszú távú termesztésre.
Millió ok
Szabó Zoltán is a gazdálkodást veszélyeztető mértékűnek nevezte a 30-40 százalékos pusztulást, amikor már az a kérdés, hogy pótoljam-e a kivágott fákat, vagy újratelepítsem-e a teljes ültetvényt, sőt, komolyan fölmerül a más növényfajra váltás lehetősége is. Másfél évtizede áttevődött a kajszitermesztés központja Gönc körzetébe, ahol 200-250 méteres domboldalakon telepítettek ültetvényeket. Ezen a vidéken 7-10 nappal később virágzik a kajszi, mint másutt az országban, és a téli fagy is kevésbé károsít. Ennek ellenére nagyon sok fa halt el az idén. A kajszitermesztő országokban általában évi 5 százalékos pusztulást normálisnak tartanak, amivel együtt kell élni, ez pedig a pótlások 3 éves termőre fordulásával számolva is azt jelenti, hogy az elültetett fák 15 százaléka kiesik minden évben a termésből. Ennél nálunk sokkal rosszabb a helyzet. Csak a Gyümölcsért Kft-hez tartozó ültetvényeket vizsgálva azt találták, hogy 100 hektáron 11 évre visszamenőleg háromszor fordult elő 10 százalék fölötti pusztulás, egyszer 5 százaléknál kisebb mértékű, az átlag 9 százalék lett 2005 és 2015 között. Másképp elemezve a folyamatot az derült ki, hogy 4 év alatt az eredetileg telepített fák harmada, 7 év alatt a fele kipusztult. Napjainkra az eredeti fáknak már csak az egyharmada található meg az ültetvényekben.
Magyarországon már 1875-ben írtak a kajszi hirtelen elhalásáról, Nyujtó Ferenc 1959-ben írt összefoglaló művet a gutatütésről. A jelenséget sokszor lehet összefüggésbe hozni a téli hideggel, és örök téma az alany hatása. Ötven éve a mirobalánt nem tartották jó kajszialanynak, mert összeférhetetlenségi gondokat tapasztaltak és hosszú tenyészideje miatt nem volt jó a hajtásbeérés. Göncön a Vörös szilva alanyon telepített ültetvények hosszabb életűek voltak.
A hirtelen elhalásnak milliónyi oka lehet a termőhelytől kezdve a kórokozókon át az összeférhetetlenségig. Az utóbbi években újabb kór ütötte fel a fejét, a csonthéjasok európai sárgasága fitoplazma. 2009-ben Gönc környékén súlyos fertőzöttséget találtak. A fitoplazmás fák levelei kanalasodnak, sodródnak, halványabbak, mint az egészséges levelek. A termés kevesebb és rosszabb minőségű. Sajnos ezzel a betegséggel már 2-3 éves ültetvényekben is lehet találkozni, ami valószínűleg már a szaporítóanyaggal érkezett. A fitoplazma terjesztőjének a szilva-levélbolhát tartják, ami nálunk is megtalálható, és a gönci termőtáj nagyon gazdag a tápnövényeként szolgáló szilvafélékben, kökény, kökényszilva is sokfelé él vadon. A rovar fenyőn telel, ami ugyancsak bőven található az erdőkben, így a körzetben jók a szilva-levélbolha életkörülményei.
A jelenség alaposabb megismerésére a Gyümölcsért Kft. fölvette a kapcsolatot több szakértővel és számos vizsgálatba kezdett: gyökér- és talajmintákat vettek a mikorrhizakapcsolat fölmérésére, növényvizsgálatokat indítottak egészségesnek látszó és betegeskedő fákból a fitoplazma kimutatására, továbbá szeretnék megvizsgálni az alanyok és a szemzési magasság, a talaj, a környezet hatását, valamint még jobban megismerni a fajták viselkedését. Fontosnak tartják az egészséges szaporítóanyag-termesztést, és a fák erőnlétének javítását növénykondicionáló szerekkel, baktériumos talajkezeléssel vagy más módokon.
A kajszipusztulást előidéző és mértékét befolyásoló számos tényező miatt hatékony védekezési eljárások kidolgozása csak a téma részletes, alapos, komplex vizsgálatától várható, hangsúlyozta Szabó Zoltán. A különböző területeken jártas szakemberek közös gondolkodása és lelkes együttműködése hozhat eredményt. A tanácskozás végén javaslatot tett három munkacsoport létrehozására: a biológiai alapok, a technológiai kérdések és az információ-megosztás külön csapat felállítását igényli.
Fitoplazma
Jogszabály alapján a csonthéjasok európai sárgasága fitoplazma karantén kórokozó, mondta el Jordán László, ezért a növényvédelmi hatóság 2009 óta hivatalos megfigyeléseket folytatott. Négy év alatt 150 millió forint kártalanítást fizettek ki a kötelezően kivágott fák után, míg 2012 után elterjedtnek minősítették a betegséget az országban. Tavaly két munkacsoport alakult a fitoplazmás betegségek és vektoraik vizsgálatára, és a lehetséges védekezési módok kidolgozására gyümölcsben, illetve szőlőben. A hatóság ezeknek a munkájához minden szakmai lehetőségével hozzájárul, és szeretné megalapozni a munka anyagi támogatását is, egyelő-re ugyanis mindenki önként vesz részt a munkacsoportokban. Hatóságként át kell tekinteni a szaporítóanyag-termesztés és a certifikáció folyamatát, ezen a téren még vannak lehetőségek. Például az üzemi törzsültetvények növény-egészségügyi vizsgálatára nem akkor kerül sor, amikor a legjobban látszanak a fitoplazma tünetei.
Szabó József kajszitermesztő, a beszélgetések levezetője szerint eddig is segítő hozzáállás jellemezte a hatóság munkáját, ezért javasolja, hogy érdemes lenne kötelezően kivágatni az elhanyagolt ültetvényeket, és nem szabadna fenyőt és galagonyát engedni a kajszisok közelébe. Nagy gond továbbá, hogy nincs elég engedélyezett rovarölő szer a vektor elleni védekezésre.
2000-ben négyéves fölmérést tervezett a hatóság a csonthéjasokban a különböző termőhelyeken és különböző korú fákon, emlékeztetett Kölber Mária,a szőlő fitoplazma munkacsoport vezetője. Sajnos a munkát anyagi okok miatt csak két évig folytathatták.
A kajszigutaütés már az 1920-as években ismert volt, kóroktanát az 1960-as években Klement Zoltán vezetésével kezdték föltárni. A később nemzetközivé váló munkacsoportban Rozsnyay Zsuzsa mikológus és Németh Mária virológus is részt vett. Huszonnyolc országban végül több mint 40-féle okot találtak a kajszigutaütésre, és három nagy tünetcsoportot különítettek el. Az egyes országokban azonosított kórokozókról szerzett ismeretek máig alapot adnak a helyzet értékeléséhez. Hozzászólásában Rozsnyay Zsuzsa a termőhely szerepét emelte ki, és hangsúlyozta, hogy kórtani szempontból a magas szemzés sokkal előnyösebb, mint az alacsonyabb, nem is beszélve a túl mély ültetés veszélyeiről.
Megelőző intézkedések
Süle Sándor a kutatások nehéz helyzetére hívta föl a figyelmet. Magyarországon 1992-ben azonosították a csonthéjasok európai sárgasága fitoplazmát, kutatására azonban semmi pénzt nem kaptak, mondta. Az OTKA visszautasítja az ilyen jellegű pályázatokat, mert nem tekinti alapkutatásnak. Amúgy a védekezésnek Süle Sándor szerint három pillére van: az első az egészséges szaporítóanyag, ehhez nagyon alaposan kellene ellenőrizni az anyafákat, és módszert kidolgozni valamilyen gyorstesztre, amivel a faiskolások is ellenőrizni tudják a fáikat. A szilvahimlőre érvényes alapos növény-egészségügyi előírásokat csak kissé kellene módosítani a hatékonyabb fitoplazma-ellenőrzéshez.
A másik alapvető feladat a gyümölcsösök mentességének fenntartása: ehhez a tősarjakat el kell távolítani, más ültetvényektől védősávokat betartani, kiemelni a fertőzött fákat. A beteg növények ugyanis kimondottan vonzzák a levélbolhákat, amelyek aztán a fenyő és leggyakrabban a galagonya közvetítésével kerülnek a kajszira. Megfigyelhető, hogy a beteg fák környékén terjed a fertőzés.
A szilva-levélbolha ellen egy kontakt és egy felszívódó készítmény használható, jó lenne még egy készítményt bevetni valamikor a kajszi virágzása idején, amit méhkímélő technológiával lehet használni.
Sajnos ezek az intézkedések már nem elég hatékonyak, ha a fitoplazma járványszerű-en elterjedt az ültetvényben.
Faiskolában nem látható
Palesits Zsolttól megtudtuk, hogy a magyar fajtákon kívül a Bergeron, a Goldrich, a Hargrand és az Orange Red szerepel a hazai szaporításban. Minden más fajtát külföldről hoztak be a telepítők. A hazai oltványok alanya szinte kizárólag mirobalán magonc, ami azért alakult így, mert szilvát is lehet rá szemezni, tehát a faiskolás arra használja, amire igény van. A faiskolások betartják az elő-írásokat, nagyon figyelnek a szilvahimlőre, de a fitoplazma tüneteit nem ismerik. Annyi biztos, fogalmazott, hogy ha egészséges anyagokat oltunk össze, akkor a kész oltvány is egészséges lesz, nem is hallott kifogást magyar szaporítóanyagra. Szívesen vennék, ha szűrnék a törzsfákat, ugyanis az ő érdekük is az, hogy megbízhatónak tekintsék őket a termesztők és tőlük vásároljanak.
Faiskolai tapasztalatait osztotta meg Rácz Szabó Róbert. Soroksáron, a Budapesti Corvinus Egyetem kísérleti üzemében 2005-ben találták meg a fitoplazmát, 2009-ben viszont Verticillium-fertőzés okozott súlyos pusztulást. Megfigyelése szerint a 2007-es szokatlanul enyhe tél után volt olyan erős a fitoplazmás pusztulás, mint az idén, amikor szintén nem volt komoly téli lehűlés. A faiskolában a szemzőhajtás-termő fákon 12 évig nem tapasztaltak hirtelen elhalást 15 fajtán, aztán miután termővé alakították az ültetvényt, két év múlva a fák 30 százaléka elpusztult.
Sajnos most sem úgy néz ki, hogy évekre előre lehet számolni a telepítési támogatásokkal, amikor a termesztők időben megrendelhetik az oltványokat.
Az alanykérdéshez Kerek Mária Magdolna, ceglédi kajszinemesítő hozzátette, hogy vizsgálták a szilva közbeoltást Besztercei, Bódi szilva, Vörös szilva és Duránci szilvafajtákkal, illetve a vadkajszit, szelektált alanyokat és mi robalán alanyokat. A fölmérések azt mutatták, hogy a Ceglédi bíbor kevésbé volt érzékeny az alanyokra, 11-20 százalék közötti volt a fapusztulás a különböző alanyokon, míg a Magyar kajszinál13-67, a Ceglédi óriásnál17-33 százalék.
Ma a faiskolások azért sem használnak szilvatörzset, mert a Fehér Beszterceinagyon vírusérzékeny, a Brompton esetében pedig nincs elég adat a nemes fajtákkal való összeférésről. Olaszországban nő az igény a mikroszaporított, sajátgyökerű kajszi iránt.
Hatósági oldalról Szőnyegi Sándor, a Nébih Növényegészségügyi és Szaporítóanyag-ellenőrzési Osztályának vezetője elmondta, hogy szabadföldi teszttel kimutatható a fitoplazma, ami a pre bázis ültetvénynél követelmény, az üzemi törzsültetvényekben PCR módszerrel lehetne vizsgálni. Az uniós előírások szerint csak vizuális szemlét kell folytatni, annál már most is szigorúbb a magyar ellenőrzés. Ám amin nincs tünet, azon bármilyen módszerrel nehéz földeríteni a betegséget.
A szilva-levélbolha Borsod, Somogy, Nógrád és Pest megyében elterjedt, az ország többi részén csak elvétve fordul elő.
Egy asztalnál
Komoly eredmény, hogy sikerült összehozni minden érintettet Boldogkő váraljára: részt vettek a tanácskozáson a térség polgármesterei, Sivák János és Zavodni Ferenc, Hörcsik Richárd országgyűlési képviselő, Szabó Mátyás, a Földművelésügyi Minisztérium Agrárfejlesztési Főosztályának vezetője és Bittsánszky Márton,az FM Agrárpiaci Főosztályának helyettes vezetője, Mártonffy Béla és Fodor Zoltán,a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai vezetői, Somogyi Norbert, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgató-helyettese, Ledó Ferenc, a FruitVeB elnöke, Palesits Zsolt, a Magyar Gyümölcsfaiskolások Országos Egyesületének elnöke, Jordán László,a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj és Erdővédelmi elnökhelyettese, Szabó Zoltán,a Balatonfruit Kft. ügyvezetője, Kölber Mária, a Genlogs Kft. ügy vezetője, Süle Sándor,az MTA Növényvédelmi Kutatóintézet nyugalmazott munkatársa, Czakó Mónika, a Bestilló Pálinkaház ügyvezetője, és Gara Miklós kajszitermesztő.
Mindannyian egyetértettek abban, hogy a kérdéskör olyan összetett, amit csak közös munkacsoport létrehozásával lehet alaposan körüljárni. Szerencsére a kajszitermesztők nem versenytársai egymásnak és igénylik az új ismereteket, nyitottak az újításokra.
Fajtaérzékenység
Rendkívül nagy a különbség a fajták érzékenységében, ahogy az az egyik idei, öt borsodi ültetvényre kiterjedő fölmérésből is kiderült. A Tardiff de Valence átlagos és legnagyobb mértékű elhalása sem érte el az 5 százalékot, és 10 százalék alatt maradt a Magic Cot, a Goldrichés a Wonder Cot pusztulása is.
A Lilly Cot, a Lady Cot és a Flavor Cot alkotta következő csoportban az átlagos elhalás 13-17 százalék. A Berge Cot és a Tom Cot átlagosan 22-25 százalékban pusztult az idén, de a legnagyobb mértékű elhalás ennél jóval nagyobb, majdnem 45 százalék volt a Berge Cotnál.
Végül a Chrisgold, a Bergarouge és a Goldbar fák közül átlagosan is minden harmadik elhalt, a legnagyobb pusztulási arány pedig elérte az 50 százalékot. Balatonboglári ültetvényekről szerzett tapasztalatai alapján Gara Miklós a Ceglédi óriás,a Ceglédi bíbor, a Goldrich és a Harcot fajtákat találta életerősnek, a Bergeron viszont mellbevágóan könnyen pusztul.
A NAK támogatná
A NAK támogatnáFodor Zoltán, a NAK mezőgazdasági szakterületi igazgatója biztató tervekről számolt be. A kamara folyamatosan bővíti csapatát, hogy felnőjenek a rengeteg feladathoz, amivel megbízták őket. Agrárinnovációs csoportot is létrehoznak, remélhetőleg kellő mennyiségű pénzzel együtt. A kamarához került a szaktanácsadás, és szeretnének előrelépni a kutatási eredmények terjesztésében is. A kajszival más területen is foglalkoznak majd, tervezik, hogy az uniós promóciós programokban is kiemelt helyet kap a magyar kajszi.
Mártonffy Béla, a kertészeti osztály vezetője szakmai és jogalkotási segítséget ígért: komplex módon kell kezelni a kérdést, és el kell juttatni a politika szintjéig, hogy mennyire súlyos gondról van szó. Az alma, a meggy és a kajszi emblematikus gyümölcseink, és a kajszival nemcsak egy gyümölcs, hanem egy kultúra veszhet el, ha nem találunk megoldást. A termesztést a piaci célhoz kell igazítani, ugyanakkor a saját értékeinket sem szabad veszni hagyni. külön marketinget kellene kialakítani a friss gyümölcsre, a baracklekvárra és a pálinkára.
Pályázati lehetőségek
Szabó Mátyás szerint a témában számos pályázati lehetőséggel lehet élni. Végig kell gondolni a problémakör minden elemét, és figyelni a megnyíló új pályázati lehetőségekre, amelyekkel például a fajtákkal, a szaktanácsadással kapcsolatban lehet támogatáshoz jutni. Új elemekkel bővül a Leader program, amivel a kockázatkezelés másképp finanszírozható. Innovációs források nyílnak meg a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban élelmiszeripari vállalkozások számára.
Kránitz Lívia, az FM gazdasági elemzője teljesen új forrásról beszélt, ami a Horizont 2020 program alapján, a piaci igényeknek megfelelő kutatások indulását szolgálja. Az Európai Innovációs Partnerség (EIP) a vidékfejlesztési programban megjelenő eszköz, 89 programban szerepel. Fő célja az erőforrás-hatékonyság és a gazdasági versenyképesség javítása, az éghajlatbarát és a fenntartható termelés előmozdítása. Agrár-innovációs operatív csoportok vehetnek részt a pályázatokon, ami lehet konzorcium vagy valamilyen jogi személyiségű csoportosulás, de legalább 5 termelő és egy kutató tagja kell hogy legyen, továbbá szaktanácsadó, képző, vagy feldolgozó is lehet a csoportban. Projekttervet kell készíteni, amiben leírják a problémát, a megoldási lehetőségeket, a szereplők kapcsolódását a témához, az előzményeket és a várható hatásokat.
A projekt 100 százalékban finanszírozható, legföljebb 150 ezer euró értékben, és 2-4-5 évre kell ütemezni a munkát. A gazdálkodó tagoknál beruházásokat is végre lehet hajtani, amit a projekttervben szerepeltetni kell. Az MVH-tól 60 százalékos támogatás vehető igénybe, összesen 3,2 millió euróig.
A témakiválasztás még a kezdeti lépéseknél tart, a minisztérium is keresi azokat a területeket, ahol hatékonyan működhet ez a támogatás. A Boldogőváralján tárgyalt problémakör éppen ilyen lehet, hangsúlyozta Kránitz Lívia.
