Ha csak egy-egy év eseményeit nézzük, a kacsánál és a libánál alig-alig veszünk észre nagyobb eltéréseket. Ha tavaly éppen túltermelés miatt volt gondunk, akkor a következő évben általában jön a visszafogás, és előbb-utóbb az árak is helyreállnak. Amennyiben már nagyobb időtávban vizsgálódunk, ez lehet akár öt és tíz év is, akkor viszont észrevehető a tendenciák távlatos alakulása. Idehaza mindenesetre fontos ágazat a liba és a kacsa, az éves árbevételük meghaladja a 250 millió eurót, azaz 75-77 milliárd forintot hoznak a konyhára. Víziszárnyasból 110-120 ezer tonnát állítunk elő évente. Napjaink gabonatúltermelése, túltengése közepette arról sem szabad megfeledkezni, hogy olyan ágazatról van szó, amelyik zömében magyar gazdasági abrakot fogyaszt.
Megváltozott szokások
Az Európai Unióban a libatartás 2015-ben nem nő, inkább kicsit csökken. Ennek két oka ismert. Az egyik, hogy 2014 körül bajok voltak a jövedelmezőséggel, s ezért az állattartók valamelyest visszafogták a tenyésztést. A másik ok ennél prózaibb és hosszabb távú: a fogyasztói szokások változása miatt a kacsatermékekre helyeződött át a hangsúly, bár ezek is prémium áruk, de olcsóbbak, mint a liba. Ugyanakkor felnőtt egy korosztály, amelynek képviselői már nagy valószínűséggel nem vásárolnak meg egy egész libát vagy kacsát, helyette a félkész vagy kényelmi termékeket favorizálják. Az árkülönbség a liba és a kacsa között még tíz éve, sőt még öt éve is 50-80 százalék volt, s ez 2014-ben már 20-30 százalékosra esett vissza.
Európában a legfontosabb víziszárnyas-fogyasztók az osztrákok, a németek és az angolok. A termelők között két országot, Lengyelországot és Magyarországot tartják meghatározóként. Az egész liba telephelyi eladási ára kilogrammonként 2,3-2,4 euró, míg a kacsánál ez az ár 1,8-1,9 euró. A fogyasztási szokásokban a kacsánál tapasztalható egy kiegyenlítődés, ez a termék egyre inkább olyanná válik nálunk, mint a csirke- vagy a disznóhús. Ugyanez játszódik le a világban is, az európai uniós piacra mi magyarok egyre több kacsát szállítunk. Ehhez hozzátehetjük, hogy a magyar kacsát Japánban és Kanadában is ismerik.
Kereslet és kínálat
Ebben az évben Magyarországon 4 millió húslibát, és mintegy 2,5 millió hízott libát nevelünk fel. A magyar kacsa létszáma az idén 26-27 millió, s ez 3 évvel ezelőtt még csupán 21 millió darabot tett ki. A liba-előállítás és -fogyasztás enyhén csökkenő tendenciája még nem riasztó méretű, de a szakemberek abban bíznak, hogy megáll a jelenlegi szinten. A nálunk előállított liba 90 százalékát, míg a kacsa 70-80 százalékát exportáljuk. A felvevő országok közé tartozik Ausztria, Németország, Dánia, Hollandia, az Egyesült Királyság, Csehország, Japán, Kanada és Olaszország. Az orosz piac továbbra is zárva van előlünk, ami közrejátszik az árak visszaesésében. A szankció bevezetése előtt mintegy 10 ezer tonna víziszárnyas- terméket szállítottak az EU-ból Oroszországba, ami most kínálatként jelenik meg az európai piacokon. Éppen ezért változatlanul igaz, hogy a libaés a kacsatermékek árát nem a termelési költségek döntik el, abban alapvető és meghatározó szerepet a kereslet és a kínálat játszik.
Külön is szólni kell a liba- és a kacsatoll piaci lehetőségeiről. Jelenleg annyi mondható el erről, hogy a nemzetközi tollpiac összeomlott. Ezen termékek keresletét az határozza meg, hogy az adott évben milyen a téli időjárás, mennyire hideg, vagy mennyire meleg. Ha a klímaváltozás hatására melegszik az idő, akkor kevesebb tollat vesznek és a kabátgyártásban kevesebb tollat használnak fel. Mostanra rendkívül nagy tollkészletek halmozódtak fel, ez gyengíti az ágazat jövedelmezőségét. A tavalyihoz képest, amikor is a Tranzit-Food Kft. tollból származó bevétele még elérte az 1,3-1,4 milliárd forintot, az idén csupán 600-700 millió forintra számítanak.
Kedvező hatások
A Tranzit csoport gazdálkodására a stabilitás a jellemző. Ebben közrejátszik az is, hogy az elmúlt két évben kedvezőbben alakultak a termelési költségeik. Ennek hátterében főleg az áll, hogy a terményárak (búza, kukorica, tritikálé, zab) 2014-ben és 2015-ben is a korábbinál elfogadhatóbban alakultak az állattenyésztők számára. Ez pedig nagyon nem mindegy, mert a termelési költségek 60-70 százalékát a takarmányozási költség teszi ki. Ha 2013-hoz viszonyítjuk a gabonák árát, akkor a csökkenés mértéke eléri a 20-30 százalékot. Itt kell megemlíteni, hogy a főként exportra termelő víziszárnyas- ágazatra a forint-euró árfolyam változása kedvezően hat, főleg amióta 1 euróért 310 forint körül kapnak a liba- és kacsatartók. Nem mehetünk el szó nélkül az EKÁER-rendszer bevezetésének kedvező hatása mellett sem, mert ez nemcsak a készárura hat jótékonyan (bár itt nem volt jellemző a csalás), hanem az alapanyag-szállításra és -ellátásra is. Azon érdemes volna elgondolkozni, hogy a 2,5 tonnánál könnyebb kocsikra ez az ellenőrzés miért nem terjed ki.
Napjainkban a Tranzit csoport piacvezetővé vált a húsliba- tenyésztésben, és a kacsaelőállításban is meghatározó. Éppen 25 éve teljesen ismeretlenül csöppentek bele a libázásba. A kertszomszédok biztatták őket arra, hogy használják ki a Szatmárban felhagyott telepkapacitásokat libatenyésztésre. Startup vállalkozás az övék, a nulláról indulva jutottak el a sokmilliárd forintos árbevételig. Ma már elmondhatják, hogy teljes integrációt tartanak fenn, ami kiterjed a törzstenyésztéstől a fogyasztó asztaláig jutó termékre egyaránt. A libánál ez magába foglalja a tenyésztést, a genetikai kutatásokat is. Az általuk használt fajta a Golden Goose, (a valamikori Szentesi fehér lúd). Kacsánál az angol Cherry Valley-vel és a francia Gourmaud-val dolgoznak.
Ötven állattartó telepen
Libából 80 ezer tenyészállatot tartanak, részben Cereden (Nógrád megye), Hajdúböszörmény- Dedőháton, míg Szentesen három törzstelepük működik. Összesen 50 saját állattartó telepen nevelik a libát, s integrációból szerzik be a késztermék 30-35 százalékát. A kacsánál ez az arány nagyobb, ott az integrációs előállítás eléri az 50 százalékot. A Tranzit csoport céljai közé tartozik, hogy ezeken az arányokon a saját javukra módosítsanak, ezért további telephelyeket akarnak vásárolni és építeni. Ha az országban nézzük az elhelyezkedésüket, akkor főként Szabolcs-Szatmár- Bereg és Hajdú-Bihar megyében dolgoznak, de van kapcsolatuk Nógrád és Csongrád megyében is, emellett Békés megyében termelést integrálnak. A saját keltetőjüket Hortobágyon üzemeltetik. Most a régi mellett 1,5 milliárd forintért vadonatúj keltető beruházásba kezdenek, s számukra előnytelen, hogy nagyvállalatnak minősülnek (több mint 1000 főt foglalkoztatnak), emiatt kevés a pályázati lehetőségük.
A libánál előfordulnak olyan esetek, hogy egy-egy tojó 50 esetleg 60 tojást tojik, a Tranzit csoportnál ez átlagosan 48-50 darab, s 68-70 százalékos keléssel számolhatnak. Kacsánként 280-290 tojást vesznek figyelembe, ennél 80 százalékos kelést tudnak elérni. A nevelőtelepre kerülő kacsák a vágási testtömeget 42-44 napra érik el, ugyanez a libánál a 14 hetes kort jelenti. Magára a felnevelésre nagy gondot fordítanak, mindent elkövetnek azért, hogy a legjobb minőségben, ugyanakkor a legolcsóbban hizlaljanak fel egy állatot. Ehhez olyan takarmány-alapanyag és olyan receptúra kell, mint az övéké.
Ebben a munkában együttműködnek a Debreceni Egyetemmel, mert az a céljuk, hogy biztonságos, átlátható, garantáltan nyomon követhető prémium minőségű, környezet és fogyasztóbarát kacsa- és lúdhúst állítsanak elő, a hozzá kapcsolódó informatikai rendszerrel. A teljes folyamathoz a cégen belül kialakítottak egy hozzáértő saját szakgarnitúrát. Az egészséges táplálkozásnál vizsgálják a fehérje és a zsír arányát, a húson belüli zsírsavak mennyiségét.
Az elmúlt 10 év során látványosan javultak a takarmányozási mutatóik. Amíg a kacsánál egy évtizede 1 kilogramm élő testtömeg előállításához még 3 kilogramm tápot használtak fel, addig napjainkra eljutattak a 2,2 kilóig. Mivel egy kacsa felneveléséhez 7 kiló tápra van szükség, ennek a teljes költsége 500 forint. A libához darabonként 22-23 kiló takarmányt használnak fel, ennek a költsége 1300- 1400 forint. Hazai viszonylatban nagy takarmányfelhasználónak számít a Tranzit csoport. Évente 70-80 ezer tonna szemes az igényük, amiből a búza, a tritikálé és a zab akár 50-55 ezer tonnát is kitehet. A keveréktakarmány-gyártás összköltsége eléri a 6 milliárd forintot, ebben már benne van a fehérjehordozók ára is.
Változó piaci igények
A vágás és feldolgozás továbbra is a cég nyírgelsei telepén történik, teljes kapacitással, mondhatni túlzott kihasználtsággal. Éppen ezért határozták el a Tranzit vezetői, hogy a tervezett teljesítménynövelés kiszolgálásához fejlesztési beruházásban újabb telephelyet vásárolnak. A következő három évben 12 milliárd forintot fordítanak a termelés bővítésére. Ebben szerepel egy új keltető 1,5 milliárd forintért, és az állattartó telep bővítése és korszerűsítése ugyancsak 1,5 milliárd forintért. A meglévő vágóhíd korszerűsítésére, átalakítására a továbbfeldolgozó ikresítésére a konténeres élőállat-szállításra 2 milliárd forintot szánnak. A tervek között szerepel egy 6-8 milliárd forintos akvizíció is.
A fogyasztói piac változó igényei miatt változik a feldolgozás minősége is. Amíg 10 éve a ludak mintegy 70 százalékát egészben adták el és csupán 30 százalék volt darabolt, addig mára a helyzet megváltozott: a vágólúd 70 százalékát darabolva, a többit egészben értékesítik. A kacsánál 10 éve még alig daraboltak, jelenleg az eladott mennyiség 40-50 százalékát így kérik a vevők. Közben növekszik a fél és teljes kényelmi termékek iránti vevői igény is.
Mindinkább előtérbe kerül a feldolgozott termékek értékesítése. A csomagolásban és az értékesítésben is nagyot léptek előre, saját GOLDENFOOD márkanéven, saját brand-del, kerül a pultokra ez a fajta liba és kacsa, amit a vevők nagyon szeretnek és elfogadnak. A vágás a kacsa esetében egész éves, bár a libánál is tapasztalható egyfajta kiegyenlítődés ezen a téren, de az értékesítési időszaka még most is szeptembertől decemberig tart.
Erős és stabil vállalkozás
A libánál a feldolgozás márciusban kezdődik, előtte a törzsállományt még októberben ólazzák be és a következő év októberéig az ő gondjuk ennek a terméknek a finanszírozása. Mindehhez komoly forgóeszköz szükséges, a Tranzit csoportnál a libánál és kacsánál évente 5-6 milliárd forintra van szükség erre a célra. Friss fogyasztásra kizárólag Mártonnapkor és karácsony előtt 10 nappal szállítanak friss terméket, minden más esetben fagyasztottat szállítanak. Ehhez viszont komoly hűtőkapacitást kellett kiépíteni, aminek az energiaigénye is olyan. A cégcsoportnál állategészségügyi kiadásokra évente 250-300 millió forintot fordítanak, és emellett sok állatorvost foglalkoztatnak szerződéssel.
Idén november 13-án ünnepség keretében emlékeznek meg a Tranzit csoport létrejöttéről. Mindezt tehetik nyugodtan, mert egy stabil, erős vállalkozás, amely fennállása óta mindig eredményesen gazdálkodott. Az éves összárbevételük most 30 milliárd forint körül mozog, amiből 6-10 százalékos eredményre számítanak. Ez az összeg, ugyanúgy, mint korábban, most is bennmarad a kasszában, hogy tudjanak fejleszteni, beruházni.
