Back to top

Mérgező növények erdőn, mezőn kertben

Az utóbbi hetekben néhány internetes fórumon, közösségi oldalon megjelent, és a sorozatos megosztásokkal gyorsan terjedt egy tiszafa-gyümölcsöt tartalmazó köhögéscsillapító teakeverék receptje. A növényvilágot jól ismerő kertészkedők tudják, hogy a piros magköpeny kivételével a tiszafa minden része mérgező. Az eset kapcsán fontosnak tartjuk föleleveníteni azoknak a mérgező növényeknek a sorát, amelyeket kertünkben nevelünk, vagy amikkel erdőn-mezőn járva találkozhatunk.

Közkedvelt dísz- és hazai vadon termő növényeink között sajnos szép számmal vannak olyanok, amelyek mérgező anyagokat tartalmaznak, és ezzel komoly gondot okoznak. Elsősorban a gyermekek számára rejtenek veszélyt, akik gyakran megrágják a leveleket vagy lenyelik a terméseket. Nem tanácsos ezért óvodák, bölcsődék és játszóterek környékén mérgező növényeket ültetni. Lehetetlen és nem is kívánható, hogy a mérgező növényeket kiirtsuk, inkább azon kell munkálkodnunk, hogy gyermekeinket a természettel való helyes kapcsolatra tanítsuk és neveljük.
A kicsiket főleg az étvágygerjesztő, színesen csillogó bogyók, termések szokták elcsábítani, és éppen ezek azok, amelyek a legtöbb méreganyagot tartalmazzák. Ilyen péládul a tiszafa (Taxus baccata) gyümölcse is, aminek a magja halálosan mérgező alkaloidokat tartalmaz. Hasonlóan mérgező a gyöngyvirág (Convallaria majalis) és a foltos kontyvirág (Arum maculatum) pirosas, narancssárgás termése is. Az elfogyasztott mennyiségtől függően allergiás reakció, izomremegés, görcs, ájulás, nehéz légzés és végül szívelégtelenség miatt halál állhat be.
A hazai mérgező cserjék viszonylag veszélytelenek. Csak nagy mennyiségű mérgező növényi rész elfogyasztása után válik szükségessé az orvosi vagy kórházi elsősegélynyújtás, illetve az életmentés. Mivel a méreg rendszerint szájon keresztül jut az emésztőrendszerbe, a gyógymód általában alapos gyomormosásból áll. Elkerülhetetlen az elsősegélynyújtás az aranyeső (Laburnum anagyroides) és a farkasboroszlán (Daphne mezereum) termése, magva elfogyasztása után. Az aranyeső idegbénító mérget, cytisint tartalmaz. A méreganyag elsősorban a virágzatban, a magvakban és gyökerekben található. Gyermekeknél halálos adag lehet 2-5 termés vagy 10-25 mag. A farkasboroszlán minden részében mezerein nevű mérget tartalmaz. Kora tavasszal erősen illatozó virágait, nyáron világító piros, húsos csontár termései követik. Már felületes érintéskor gyulladásba hozza a bőrt, hólyagképződéssel. A termés vagy más növényi rész elfogyasztásakor a száj nyálkahártyája megduzzad, bélgörcsök lépnek fel és láz, majd ájulásos halál. Gyermekeknél már 10-12 bogyó halálos lehet.
A csattanó maszlag (Datura stramonium) széles körben elterjedt gyomnövény, nemesített változata az angyaltrombita. Magja atropint tartalmaz. Gyermekek esetében 15-20 mag elfogyasztása akár halálos is lehet. A mérgezés első tünetei az az arc kipirosodása, a nyálkahártyák szárazsága, gyorsabb pulzus és tág pupillák, érzékcsalódás, bódultság, aluszékonyság.
Rendkívül veszélyes kerti dísznövény a ricinus (Ricinus communis), már 1-2 ricintartalmú mag elfogyasztása halálos lehet. Bükkerdőkben él a nadragulya (Atropa belladonna), aminek éretten fekete, csillogó bogyói a csattanó maszlaghoz hasonlóan atropint tartalmaznak. Gyerekeknél 2-5, felnőtteknél 10-20 bogyó elfogyasztása már halálos veszélyt jelenthet.
Útszéleken, erdőszéleken gyakran előforduló cserje a gyalogbodza vagy földi bodza (Sambucus ebulus). Néhány bogyó elfogyasztása már heves hányást vált ki gyerekeknél. A fekete bodzáról könnyen megkülönböztethető; a gyalogbodza nem fásszárú, hanem lágyszárú, alacsonyabb növény. Az ágai felfelé állnak, a virágok az ágak végén helyezkednek, később nyílnak, a portokok pirosak. A növény termése is felfelé áll.
A közparkokba szívesen ültetett madárberkenye (Sorbus acuparia) világító, narancspiros almácska terméseit keserű íze miatt a gyermekek általában kiköpik. Nagyobb mennyiségben hányingert okozhat, ugyanakkor megfőzve teljesen ártalmatlan, lekvárnak, dzsemnek kiválóan alkalmas.
Kerti növényeink közül óvakodjunk az azálea- és rhododedronfélék, a leánder, a trombitafolyondár bármely részének elfogyasztásától. A leánder nedve bőrrel érintkezve irritáló hatású. Az ártatlannak tűnő keleti és nyugati tuja és közönséges boróka (Juniperus communis) minden része, különösen a tobozbogyók tujont tartalmaz, ami az idegrendszerre ható méreg, hallucinációt okoz.
Kedvelt szobanövényeink közül szinte mindegyik tartalmaz emberre káros vegyületet. Nem jellemző azonban, hogy ezeket elfogyasztja a gyermek. Leggyakrabban a bőrirritáló hatású tejnedvet tartalmazó növények, a fikusz, a mikulásvirág okoznak gondot. Kifejezetten mérgező azonban a kroton, a buzogányfa (Dieffenbachia), a szobai kankalin, a ciklámen gumója, az anyósnyelv (Sanseiveria), a szobaborostyán, a japán cikász (Cycas revoluta) és a legénypálma (Zamioculcas zamiifolia).
Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyékben nagy felületen termesztenek dohányt (Nicotiana tabacum). A nikotintartalmú növény minden része, főként levelei erősen mérgezőek. A nikotin a nyárkahártyán keresztül gyorsan felszívódó vegyület. A nikotinmérgezés általános rosszullétet, szédülést, fejfájást, hányást, hasmenést és kézremegést okoz. Súlyosabb esetben a vérkeringés összeomlása, ájulás, végül légzésbénulás miatt halál következhet be. Éppen ezért tartsuk távol a gyereket a dohányföldektől és a szárító helyiségtől, de még az otthon tartott szálas dohánytól is!
Megoszlanak a vélemények az ördögcérnáról (Lycium barbarum), aminek aszalt termését Goji-bogyóként magas antioxidáns-tartalmú gyógynövénykét árulják. Éretlen termése erősen mérgező atropint és solanint tartalmaz. Felnőtt számára 10-15 (érett!) bogyó még nem veszélyes, de jobb, ha a gyermeket távol tartjuk tőle!
Erősen mérgező vadnövények még a sárga tejnedvet tartalmazó vérehulló fecskefű (Chelidonium majus), a petrezselyemhez hasonlító levelű, de büdös foltos bürök (Conium maculatum), az akonitint tartalmazó sisakvirág (Aconitum). A közönséges akác (Robinia pseudo-acacia) magja rosszullétet, hányást, kólikaszerű hasfájást, görcsöt és kiszáradást válthat ki. A hunyor (Helleborus) minden része halálosan mérgező, láz, szédülés, emésztési- és idegrendszeri panaszok jelentkezhetnek. Primintartalma miatt allergiás bőrkiütéseket okoz a szártalan kankalin (Primula veris). Szintén súlyos bőrirritációst okoza a farkas kutyatej (Euphorbia cyparissias) tejnedve. Közkedvelt kerti évelő növény a piros gyűszűvirág (Digitalis purpurea), amely digitoxint tartalmaz. Ezt a gyógyszeripar szívgyógyszerek gyártására használja föl, ellenőrizetlen mennyiségben azonban szívelégtelenséget, halált okoz. Mérgező arzénvegyületet, az úgynevezett kolchicint tartalmaz az őszi kikerics (Colchicum autumnale), aminek nincs ellenszere. Lenyelése szívrohamhoz vezethet.
Kevésbé mérgezőek és csak nagyobb mennyiség elfogyasztásakor veszélyesek vagy akár halálosak a seprőzanót (Cytisus coparius), a fehér fagyöngy (Viscum album), a varjútövis (Rhamnus catharticus), a közönséges kutyabenge (Frangula alnus), a borostyán (Hedera helix), a magyal (Ilex aquifolium), a fagyal (Ligustrum vulgare), a vadgesztenye vagy bokrétafa (Aesculus hippocastanum) zöld tokja és éretlen termései.

Elsősegélynyújtás

A leánder, fikusz, buzogányfa érintésekor a bőrre került, maró hatású növényi nedvet bő, szappanos vízzel haladéktalanul mossuk le! Ha a gyermek nagy valószínűséggel evett valamelyik a növényből, azonnal hívjunk mentőt, majd minél hamarabb hánytassuk meg. Gyermekeket kétéves kor alatt a fulladás veszélye miatt ne hánytassuk. Kortól függően 2-3 dl meleg, enyhén sós vizet itassunk, és ujjunkkal ingereljük a garat falát. Az orvosnak mutassuk meg a lenyelt növény megmaradt részét, ami nagy segítséget nyújthat a diagnózis felállításához és a megfelelő kezelés kiválasztásához. Amíg a gyereket nem látja az orvos, ne kapjon semmit enni, mert a zsíros táplálék elősegíti a méreganyagok felszívódását. Szájszárazság esetén egy kis vizet ihat.

Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2016/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok