A vizsgálatokat 2013-2014 év között, a Nagykállóban működő Kiss Díszfaiskolában végeztük. A faiskolát 1992-ben Kiss László alapította, ma a fia, Kiss Csaba vezeti a családi gazdaságként működő kertészetet.
Kezdetben ezüstfenyőt (Picea pungens), puszpángot (Buxus sempervirens) és oszlopos tuját (Thuja occidentalis) termesztettek. Jelenleg több száz növényfajt nevelnek és értékesítenek, fajtakínálatuk folyamatosan bővül. Közel 20000 négyzetméteres konténertelepen különféle díszcserjéket, lombos fákat valamint örökzöldeket termesztenek, és széles a kínálatuk oltvány fenyőkből is. A termesztett növények túlnyomó részét maguk szaporítják államilag ellenőrzött ültetvényükről. A faiskola tagja az Alföldi Faiskolások Egyesületének, valamint a Magyar Díszkertészek Szövetségének.
A tuja szaporítása: dugványozási időpont
A Smaragd tuját jellemzően vegetatív félfás dugványozással szaporítjuk, mivel ebben az esetben kapunk rövid időn belül nagy mennyiségű, homogén szaporítóanyagot.
A gyökérképződést és gyökérnövekedést számos tényező befolyásolja, amelyek közül talán a dugványozási idő-pont a legfontosabb. Ezért a vizsgálat során három különböző időpontban: 2013. november 20-án, 2014. február 7-én és 2014. március 8-án dugványoztunk 150-150 hajtást duzzasztott kertészeti perlitbe, majd a dugványokat fűtetlen üvegházba tettük. A három különböző időpontban elrakott dugványokat egy időben szedtük föl (2014. augusztus 15.), és megmértük a gyökérhosszúságukat.
A vizsgálat eredménye alapján elmondható, hogy a márciusban elrakott félfás dugványok gyökeresedése kedvezőbb volt. A fölszedett dugványok gyökereinek átlagos hosszúsága meghaladta a 18 centimétert, szemben a novemberben dugványozott növényekéivel, amelyek hosszúsága alig érte el a 11 centimétert. A februári növények gyökereinek átlagos hosszúsága 14 centiméter volt.
Ebből levonhatjuk azt a következtetést, hogy a márciusi dugványok esetében érvényesültek leginkább a gyökeresedéshez szükséges alapvető fel tételek, a kinti levegő hőmérséklete már magasabb, így a szaporítóközeg hőmérséklete is megfelelőbb a dugványozáshoz és a gyökérfejlődéshez. Ekkorra a növények mélynyugalmi állapota befejeződött.
Februári dugványozáskor a növények már kényszernyugalmi állapotban vannak, de a kihajtást és a növekedést még a környezeti feltételek szabályozzák. Ekkor a fűtetlen növényházban még nem a legkedvezőbb a léghőmérséklet, így a szaporítóközegé sem. Könnyen előfordulhat, hogy még fagypont köré hűl le a hőmérséklet, ami nem kedvez a gyökeresedés folyamatának.
A novemberi dugványozás adta a leggyengébb eredményt valószínűleg azért, mert akkor a növények még mély nyugalmi állapotban voltak. Mindezek ellenére ez az időpont sem elhanyagolható, mivel ezzel csökkenthető a kora tavaszi munkacsúcs.
A dugvány típusa
A gyökérképződést és gyökérnövekedést a dugvány típusa is befolyásolja. Három különböző dugványtípust használtunk: csúcshajtásos, normál félfás és kalapácsos dugványt. Mind a három típusból 150-150 hajtást dugványoztunk duzzasztott kertészeti perlitbe, fűtetlen üvegházba 2014. március 8án. A különböző dugványtípusokat azonos időben, 2014. augusztus 15-én szedtük föl, és megmértük a gyökérhosszúságukat. A normál félfás dugványok gyökeresedése volt a kedvezőbb.
A fölszedett dugványok gyökereinek átlagos hosszúsága majdnem elérte a 18,5 centi métert, szemben a csúcshajtásos dugványokéval, amelyek átlagos hosszúsága alig 4,5, a kalapácsos dugványoké 11,9 centiméter volt.
Ez azzal magyarázható, hogy a hajtások alsó kétharmadában raktározódik a fotoszintézis során nyert tápanyag nagyobb hányada. Emiatt tapasztaljuk, hogy a hajtások alapi részéből készült dugványok jobban gyökeresednek a felsőbb részről szedetteknél. A normál félfás dugványokat a növény oldalágaiból és nem a csúcsi részről szedtük, ezért gyökeresedtek jobban. A kalapácsos dugványok is tartalmazhatnak preformált gyökereket az idősebb részeken, amelyek segítik a jobb gyökeresedést.
A gyökeresedés serkentése
A gyökeresedést és a gyökér növekedést különböző készítmények is befolyásol hatják. A vizsgálataink során alfanaftil-ecetsavat használtunk talkumporos formában. 2014. március 8-án 150 dugványt alfanaftil-ecetsavval kezelve, másik 150-et pedig kezeletlenül raktunk duzzasztott kertészeti perlitbe, és fűtetlen üvegházban neveltük őket.
A kezelt félfás dugványok gyökeresedése lényegesen kedvezőbb volt, a gyökerek átlagos hosszúsága majdnem el érte a 19 centimétert szemben a kontroll dugványokéval, amelyek hosszúsága 14,3 centiméter körüli volt.
Az alfanaftil-ecetsav segíti a dugványok járulékos gyökérképzését, és a kialakuló gyökerek is gyorsabban fejlődnek. Ezzel növelhetjük a gyökeresedési százalékot, a képződő gyökerek számát, valamint azok vastagságát és hosszúságát is. Az alfanaftil ecetsav használata biztonságosabbá teszi a termesztést. A kontroll dugványok járulékos gyökérképződése 27%-kal maradt el a kezelthez képest.
Vizsgálataink alapján el mondható, hogy Smaragd tuja szaporításához legkedvezőbb a márciusi dugványozás, normál félfás dugványokkal valamint, az alfanaftil-ecetsavas kezelés.
Ez is érdekelheti:
