0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. november 4.

A Smaragd tuja szaporítása

Minden dísznövénytermesztő célja, hogy kiváló minőségű készárut neveljen. A termesztési folyamat sikere sok esetben már a szaporítóanyag-nevelés során eldől. A Smaragd tuja szaporításának ideális körülményeit mutatjuk be.

A vizsgálatokat 2013-2014 év között, a Nagykállóban működő Kiss Díszfaiskolában végeztük. A faiskolát 1992-ben Kiss László alapította, ma a fia, Kiss Csaba vezeti a családi gazdaságként működő kertészetet.
Kezdetben ezüstfenyőt (Pi­cea pungens), puszpángot (Buxus sempervirens) és oszlopos tuját (Thuja occiden­talis) termesztettek. Jelenleg több száz növényfajt nevelnek és értékesítenek, fajtakínálatuk folyamatosan bővül. Közel 20000 négyzetméteres konténertelepen különféle díszcserjéket, lombos fákat valamint örökzöldeket termesztenek, és széles a kínálatuk oltvány fenyőkből is. A termesztett növények túlnyomó részét maguk szaporítják államilag ellenőrzött ültetvényükről. A faiskola tagja az Alföldi Faiskolások Egyesületének, valamint a Magyar Díszkertészek Szövetségének.

A tuja szaporítása: dugványozási időpont

A Smaragd tuját jellemzően vegetatív félfás dugványozással szaporítjuk, mivel ebben az esetben kapunk rövid időn belül nagy mennyiségű, homogén szaporítóanyagot.
A gyökérképződést és gyökérnövekedést számos tényező befolyásolja, amelyek közül talán a dugványozási idő-pont a legfontosabb. Ezért a vizsgálat során három különböző időpontban: 2013. november 20-án, 2014. február 7-én és 2014. március 8-án dugványoztunk 150-150 hajtást duzzasztott kertészeti perlitbe, majd a dugványokat fűtetlen üvegházba tettük. A három különböző időpontban elrakott dugványokat egy időben szedtük föl (2014. augusztus 15.), és megmértük a gyökérhosszúságukat.
A vizsgálat eredménye alapján elmondható, hogy a márciusban elrakott félfás dugványok gyökeresedése kedvezőbb volt. A fölszedett dugványok gyökereinek átlagos hosszúsága meghaladta a 18 centimétert, szemben a novemberben dugványozott növényekéivel, amelyek hosszúsága alig érte el a 11 centimétert. A februári növények gyökereinek átlagos hosszúsága 14 centiméter volt.


Ebből levonhatjuk azt a következtetést, hogy a márciusi dugványok esetében érvényesültek leginkább a gyökerese­déshez szükséges alapvető fel­ tételek, a kinti levegő hőmér­séklete már magasabb, így a szaporítóközeg hőmérsékle­te is megfelelőbb a dugvá­nyozáshoz és a gyökérfejlő­déshez. Ekkorra a növények mélynyugalmi állapota befe­jeződött.
Februári dugványozáskor a növények már kényszernyu­galmi állapotban vannak, de a kihajtást és a növekedést még a környezeti feltételek szabá­lyozzák. Ekkor a fűtetlen nö­vényházban még nem a leg­kedvezőbb a léghőmérséklet, így a szaporítóközegé sem. Könnyen előfordulhat, hogy még fagypont köré hűl le a hőmérséklet, ami nem ked­vez a gyökeresedés folyama­tának.
A novemberi dugványozás adta a leggyengébb eredményt valószínűleg azért, mert ak­kor a növények még mély­ nyugalmi állapotban voltak. Mindezek ellenére ez az idő­pont sem elhanyagolható, mi­vel ezzel csökkenthető a kora­ tavaszi munkacsúcs.

A dugvány típusa

A gyökérképződést és gyö­kérnövekedést a dugvány tí­pusa is befolyásolja. Három különböző dugványtípust hasz­náltunk: csúcshajtásos, nor­mál félfás és kalapácsos dug­ványt. Mind a három típusból 150­-150 hajtást dugványoz­tunk duzzasztott kertészeti perlitbe, fűtetlen üvegházba 2014. március 8­án. A külön­böző dugványtípusokat azo­nos időben, 2014. augusztus 15­-én szedtük föl, és megmér­tük a gyökérhosszúságukat. A normál félfás dugványok gyö­keresedése volt a kedvezőbb.
A fölszedett dugványok gyö­kereinek átlagos hosszúsága majdnem elérte a 18,5 centi­ métert, szemben a csúcshaj­tásos dugványokéval, ame­lyek átlagos hosszúsága alig 4,5, a kalapácsos dugványoké 11,9 centiméter volt.
Ez azzal magyarázható, hogy a hajtások alsó kétharmadá­ban raktározódik a fotoszin­tézis során nyert tápanyag na­gyobb hányada. Emiatt tapasz­taljuk, hogy a hajtások alapi részéből készült dugványok jobban gyökeresednek a fel­sőbb részről szedetteknél. A normál félfás dugványokat a növény oldalágaiból és nem a csúcsi részről szedtük, ezért gyökeresedtek jobban. A ka­lapácsos dugványok is tartal­mazhatnak preformált gyö­kereket az idősebb részeken, amelyek segítik a jobb gyöke­resedést.

A gyökeresedés serkentése

A gyökeresedést és a gyökér­ növekedést különböző ké­szítmények is befolyásol­ hatják. A vizsgálataink során alfanaftil-ecetsavat használ­tunk talkumporos formában. 2014. március 8­-án 150 dug­ványt alfanaftil­-ecetsavval ke­zelve, másik 150-e­t pedig ke­zeletlenül raktunk duzzasz­tott kertészeti perlitbe, és fű­tetlen üvegházban neveltük őket.
A kezelt félfás dugványok gyökeresedése lényegesen ked­vezőbb volt, a gyökerek átla­gos hosszúsága majdnem el­ érte a 19 centimétert szem­ben a kontroll dugványoké­val, amelyek hosszúsága 14,3 centiméter körüli volt.
Az alfanaftil­-ecetsav segíti a dugványok járulékos gyö­kérképzését, és a kialakuló gyökerek is gyorsabban fej­lődnek. Ezzel növelhetjük a gyökeresedési százalékot, a képződő gyökerek számát, va­lamint azok vastagságát és hosszúságát is. Az alfanaftil­ ecetsav használata biztonsá­gosabbá teszi a termesztést. A kontroll dugványok járulékos gyökérképződése 27%-­kal ma­radt el a kezelthez képest.
Vizsgálataink alapján el­ mondható, hogy Smaragd­ tu­ja szaporításához legkedve­zőbb a márciusi dugványozás, normál félfás dugványokkal valamint, az alfanaftil-­ecetsa­vas kezelés.

Ez is érdekelheti:

Védjük meg a tujákat

Budafa, ahol nem csak a zalai agyag marasztal

Forrás: magyarmezogazdasag.hu