Összesen 45 milliárd forint értékű beruházás valósul meg Tiszapüspökiben, amelynek során a legjelentősebb élelmiszeripari feldolgozóüzemet építik fel a rendszerváltás óta – hangzott el a létesítmény alapkőletételén a közelmúltban. A Tisza TK Projekt Kft. üzemének megépítéséhez 9,2 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatással járul hozzá az állam – hangzott el a rendezvényen.
Valami nagyon komoly dolog kezdete ez az alapkőletétel – jelentette ki az eseményen Boldog István, a térség fideszes országgyűlési képviselője. Hozzátette: a gabonafeldolgozó avatója 1990 óta a legnagyobb élelmiszeripari beruházás indító ünnepsége is egyben. Az üzem több mint félezer munkahelyet hoz létre, ami ebben a térségben nagyon komoly gazdasági teljesítménynek számít. Az ünnepség egyben egy folyamat kezdete is, amelynek végén várhatóan több alapkövet tehetnek le és több szalagot vághatnak át – fogalmazott a képviselő, utalva a térségbe áramló uniós pénzekre is. A honatya egyúttal a környéken épülő utakra is utalt, amelyek jó lehetőségeket teremtenek további beruházások idetelepítésére, és egyben biztosítják a mostani beruházás hatékony működését is.
A legmodernebb berendezések működnek majd az üzemben, amely máris elkezdett kinőni a földből – fogalmazott köszöntőbeszédében Zahola-Pollák Vanda. A Tisza- TK Projekt Kft. ügyvezető igazgatója kifejtette: a gyárban készülő kiváló minőségű termékek megújuló energia segítségével jönnek létre, hiszen a gyártáshoz szükséges hőenergiát biomasszából nyerik. Ez utóbbit – az alapanyaghoz hasonlóan – szintén a környékbeli gazdáktól vásárolják meg. A vállalat tehát modern, környezetbarát üzemet épít, amelynek versenyképességét a munkaerő és a hulladékmentes, korszerű technológia teszi lehetővé. Az üzem építése megkezdődött, már rendelkezésre állnak az engedélyek, adottak a finanszírozási feltételek, és megvannak a nagyértékű berendezések is.
A gyár 530 ezer tonna magyar kukoricát dolgoz majd fel évente, amit Tiszapüspöki hozzávetőleg 100 kilométeres körzetéből szereznek be, ezáltal biztos felvevőpiacot jelentenek a gazdáknak. A felvásárolt terményből főként élelmiszeripari alapanyagként szolgáló izoglükóz készül majd az üzemben – hangzott el. Ezen felül keményítőt is gyártanak, szintén főleg élelmiszeripari felhasználásra, illetve a papíriparnak. Az üzemben készülő alkoholt a kozmetikai ipar és a gyógyszeripar használja majd fel. Ezen felül a létesítményben különböző kész takarmányokat is gyártanak majd, és jelentős lesz a GMO-mentes takarmányalapanyagok termelése is. Zahola-Pollák Vanda kifejtette: a kukoricát jelenleg a gyárhoz közeli úton viszik feldolgozni, azonban a beruházás célja, hogy ez helyben történjen. Feldolgozott terméket érdemes tovább vinni, mert az így előállított hozzáadott érték az országban marad, az itt elvégzett munka az export értékét növeli.
A kis csapatként indult munkaközösségnek sokat segített a Nemzetgazdasági Minisztérium, amely anyagilag is támogatta a beruházást, amely közvetlenül 550 munkahelyet hoz létre, de számításaik szerint további 750 munkahely létrejöttéhez járul hozzá közvetett módon. Kitért arra is, bár a tereprendezési munkák már megkezdődtek, csak az alapkőletételt követően indul be igazán a gyár építése, amit mintegy 4 ezer ember végez majd, a lehető legbiztonságosabb körülmények között. A gyár 2017-ben kezdi meg működését, és hosszú ideig a térség életének része lesz – zárta szavait az ügyvezető.
A kiemelt nemzetgazdasági beruházásnak minősített üzem felépítéséhez a kormány 9,2 milliárd forintos vissza nem térítendő állami támogatást nyújt, és több bank is hosszú lejáratú hitelt biztosít, mondta el az eseményen Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, aki szerint ez is azt mutatja, hogy a kormány támogató politikájával és kellően perspektivikus beruházásokkal növelhető a bankok hitelezési hajlandósága. A miniszter kijelentette: az utóbbi években számos kormányzati intézkedés segítette az ágazat fejlődését, hiszen az élelmiszeripart stratégiai ágazatnak tekinti a kormány. Varga Mihály e lépések közé sorolta a hazai élelmiszer-termelés GMO-mentességének megőrzését, a gazdaság további fehérítése érdekében tett lépéseket, az adó- és a támogatási rendszer átalakítását, valamint a fejlesztési forrásokhoz való hozzáférés megkönnyítését. A részben ennek eredményeként létrejött tiszapüspöki beruházás pozitív hatással lesz hazánk versenyképességére, a feldolgozóipar erősítésére és az élelmiszeriparban foglalkoztatottak számának növelésére, hiszen az üzem 550 embernek ad majd munkát a térségben. A zöldmezős beruházásként készülő gabonafeldolgozó a rendszerváltás óta a legjelentősebb olyan magyarországi élelmiszeripari fejlesztés, amelyet teljes egészében magyar tulajdonban álló vállalat valósít meg. A 2017-re elkészülő gyár stabil, hosszú távú keresletet, ezzel az eddiginél jobb értékesítési lehetőséget jelent majd a hazai kukoricatermelők számára.
A cukoripar területén komoly változások várhatók a következő években, és nem független ettől a tiszapüspöki gyár avatója sem. Az Európai Unió tagállamai 2005-ben úgy döntöttek, hogy radikálisan átalakítják az unió cukoriparát. A Közösség merev szabályai a világpiacinál jóval magasabb árakat alakítottak ki Európában, és az uniós exportszabályozás is ellentmondott a nemzetközi normáknak. Ráadásul a Világkereskedelmi Szervezettel (WTO) folytatott tárgyalások során az Európai Unió ígéretet tett, hogy megnyitja piacait a fejlődő országok előtt. Mindennek következményeképpen az európai cukoripar radikálisan átalakult. A Magyarországon működő 12 cukorrépa-feldolgozó gyárból például egyetlen maradt meg, miután az érdekeltek úgy vélték, hogy az iparág csak akkor maradhat fenn, ha az eredeti uniós kvótát 75 százalékkal csökkentik, amivel a korábbinál több kiegészítő diverzifikációs támogatáshoz juthat a szektor. Ennek következtében aztán a gyárak végül az eredetileg tervezettnél is több kvótát adtak vissza, míg végül 105 ezer tonnában határozták meg a Magyarországon maximálisan gyártható mennyiséget.
A kérdés azért is időszerű, mert az EU cukorpiacát jelenleg ugyan szigorú kvótaszabályozás jellemzi, viszont hamarosan, egészen pontosan 2017 októberében megszűnik ez a rendszer. Az uniós piac ugyan ezt követően is védett lesz a világpiacon, de az egyes tagállamok számára megállapított limit megszűnik. A cukorkvóta kivezetése után megnyílik az elvi lehetősége annak, hogy a hazai cukoripar ismét bővüljön, és elméletileg annak sem lenne akadálya, hogy új cukorgyárak induljanak be. A gyakorlatban azonban mindez nem várható, legalábbis a répacukor esetében biztosan nem, mert a termesztése egyre kevésbé jövedelmező.
Viszont a répacukornál nagyobb fantázia van a kukoricából készülő cukorszirupban. A jellemzően az élelmiszeriparban felhasznált izoglükózt jelenleg is előállítanak Magyarországon, azonban a Tisza-TK Projekt Kft. gyára a legnagyobb ilyen üzem lesz Magyarországon, amikor elkészül. Hazánk korábbi 220 ezer tonnás éves izocukor-termelési kvótája jelentősen, 250 ezer tonnára nőtt 2013 őszén. A kvótanövekedés azért is jelentett komoly előrelépést, mert számítások szerint mintegy ötmilliárd forintnyi többletexport- bevételt jelent, és hatmilliárd forint az éves értéke a termelésben, és hamarosan ez a korlát is megszűnik. A cukorkvóta- szabályozás utáni, legalábbis az Európai Unión belül tisztán piaci alapokon nyugvó jövőben az lehet a legvalószínűbb, hogy az élelmiszeripari felhasználásra szánt izoglükóz gyártása bővülhet Magyarországon, míg a répacukorgyártás valószínűleg csak kis volumenben marad fenn.
