A tavalyi évben kereken 120 ezret meghaladó átültetést jelentett 22 adatszolgáltató ország. Az arányok évről évre változnak: 2015-ben a legtöbb beültetést Franciaországban végezték, szám szerint 37 627-et, Hollandia mintegy 29 ezerrel, Németország 22 605-tel vette ki a részét. Franciaországban és Németországban szinte pontosan ugyanannyi embriót ültettek be, mint a megelőző évben, Hollandiában viszont csökkent az átültetések száma. Megemlíthető még Olaszország 6000 körüli, Belgium 6151 szarvasmarha-embrióátültetéssel, a többi ország teljesítése ennél lényegében kevesebb. Az „új” EU-tagállamok közül Lengyelország jelentette a legtöbb szarvasmarha-embrióátültetést, 1196-ot (ez mintegy 30%-kal több, mint az előző évben), Magyarország 607-tel követi (ez ugyanannyi, mint az előző évben volt). Az összes európai átültetésen belül nagyjából fele-fele arányban 47 ezer embriót friss állapotban, 65 ezret mélyhűtés utáni felolvasztott állapotban ültettek át. Az in vitro átültetett embriók aránya az összes átültetés valamivel kevesebb, mint 10 százalékát képviseli (in vitro friss embrióátültetés 9805, in vitro fagyasztott 2952 volt). A jelentésben szereplő országokban 4200 külföldi eredetű embriót ültetettek be, exportjuk ennek valamivel kevesebb, mint a fele (1780).
Az in vitro technológia alkalmazását mindösszesen 8 ország jelentette: Hollandia, Németország nagyobb számú, illetve Olaszország, az Orosz Föderáció, Franciaország és Finnország csekélyebb számú programmal. A gyűjtött petesejtek számában és azok embrióvá fejlődési arányában előny mutatkozik a stimulált programok javára.
Az adatgyűjtés során új típusú rákérdezés történt vágóhidakon kimetszett donor petefészkekből történő petesejtek gyűjtésére, erre négy ország küldött adatot: a 65 donorra vetítve 2472 petesejtet „szüreteltek”, és ebből 434-et átültethető minőségű embrióvá fejlesztettek. Figyelemre méltó, hogy ezekből a számokból és arányokból kiindulva egy értékes tehéntől még a halála után is akár 7 transzferábilis friss embrió állhat rendelkezésre.
Szarvasmarhaembrió-előállításról szintén 22 ország adott statisztikát (táblázat). A kontinensszerte kimosott donorok száma 20 492, és ezekből 185 646 embriót gyűjtöttek ki, belőlük átültethető minőségűnek bizonyult 127 968. Ebből adódóan az egy donorra jutó átültethető minőségű embrió 6,3. A magyar eredményességi ráta ennél szokásosan jobb, 7,4, ami a 4. legjobb európai eredmény. Ezen a téren jelentősen előrelépett Ausztria a 11,4-es mosásonkénti átlaggal, de 8,0 körüli eredményt produkált nagyobb számú programokból Olaszország és Svájc is. Új típusú tevékenység, hogy már 12 országban (köztük hazánkban) az embriók nemének befolyásolása érdekében szexált spermával is történtek donortermékenyítések.
Spanyolországban ezt a módszert az embriógyűjtések több mint negyedénél alkalmazzák, de további 6 országban (köztük hazánkban is) 10-20 százalékban került sor szexált embriók kinyerésére. Az ET-programba vont fajták tekintetében az európai arány 80/20 a tejelő fajták javára az egyéb (kettős és húshasznú) fajtákkal szemben, míg nálunk pontosan fordított ez az arány (20,5/79,5).
Az egyéb fajú állatoknál végzett embrióátültetések számai emellett eltörpülnek: juhoknál/kecskéknél 5 ország jelentett 28 embriógyűjtési programot, ebből 233 előállított embrióval Törökországban 6 embriógyűjtési programban 90 embriót állítottak elő, s ezeket be is ültették. Ugyancsak Törökország kecskéknél bonyolított le ET-programot, ennek során 72 kecskeembriót állítottak elő, amit lefagyasztás után be is ültettek. Lónál 2014-hez képest jelentősen megnőtt az embrióátültetési aktivitás: 5 országban kereken ezer programban 600 embriót állítottak elő, szinte valamennyit átültették, mégpedig 567-et friss állapotban. Ebben az úttörő szerepet továbbra is Franciaország tölti be, azonban náluk is csak az esetek 60 százalékában sikerült donorprogramból (845) átültethető minőségű embriót kinyerni (510).
A ló biotechnika területén Olaszország az innováció kétségkívüli éllovasa: Ovum Pick Up és ICSI (intra-citoplazmatikus sperma injekció) technikákkal a gyűjtött 6273 oocyta fertilizációjával 551 lóembriót állítottak elő, belőlük 29-et friss, 121-et fagyasztottból felolvasztott állapotban be is ültettek.
A hazai adatok európai megmérettetésben továbbra is úgy alakulnak, ahogyan az állatlétszámunk aránylik a kontinens szarvasmarha-létszámához (hozzávetőlegesen a populáció egy, a tejtermelésünk 2%-a az unióénak.) Az összesített adatok szerint 2015-ben a 73 kimosott donorból 774 embriót nyertek, ebből átültethető minőségű volt 543. A hazai embriótermelési tevékenység a módszer és szolgáltatás iránti igények hullámzása következtében változik, az „embriószüretelés” eredményessége kissé visszaesett.
A munka pár éve döntően a húshasznú állományokra koncentrálódik: a 73 mosási programból 58 donor tartozott a hús- (52) és kettős (6) hasznosítású fajtákhoz. A 15 tejelő donorprogramból kinyert 128 embrióból 101 volt átültethető minőségű, míg ez az arány a húshasznúaknál 547-ből 379, illetve magyartarka esetében 99-ből 63. Mint azt már a kontinentális adatoknál megjegyeztük, a kinyert és átültethető minőségű embriókból 103-at szexált spermával állítottak elő.
A hazai 607 szarvasmarha-embrióátültetés mintegy felét végezték friss állapotban (289), a többit pedig fagyasztásból történt felolvasztás után (318). Örvendetes, hogy a hazai beültetési munka viszont nem csökkent számszerűségében: ugyanannyi, mint 2014-ben volt. Azt is látni kell azonban, hogy ebből 106 import mélyhűtött embrió beültetéséből származott. Ebben az évben 10 hazai előállítású embrió exportjára is sor került. Örvendetes, hogy szerény mértékben és többévnyi szünet után egyéb haszonállatfajoknál is történt előrelépés: a Debreceni Egyetem karcagi juh/kecske embrióátültető állomásán 3 donor anyajuhtól 12 transzferábilis képletet nyertek, 9 embriót friss állapotban beültettek. A Bio-Czinov Bt. kancáknál 7 embriónyerési mosási program keretében 4 átültethető minőségű embriót állított elő, ezeket recipiens kancákba beültették.
A 2015. évben az akkreditált szarvasmarha-, juh- és ló-embrióátültető munkacsoportok létszámában annyi változás történt, hogy a már említett karcagi juhos létesítmény a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivataltól ideiglenes működési engedélyt kapott. Azonban az elfogadott négy embrióátültető állomás közül az említett statisztika magyar részjelentése így is döntően a pécsi Embrió Kft. mobil szarvasmarha-embrióátültető állomásának kizárólagos munkájára alapozódik.
Időről időre felmerül állandó jellegű vagy mobil új állomás létesítése – részben exportorientált tevékenység motivációjával –, ezek többnyire az információcsere szintjén megrekednek. Az viszont kétségkívül előrehaladásként értékelhető, hogy 2015 augusztusában – köszönhetően a telepi állatorvos elkötelezettségének – a Bonafarm Zrt. szarvasmarha-embrióátültető stabil állomása sikerrel túljutott az akkreditáción.
A legutóbbi idők fejleménye, hogy a Kaposvári Egyetem égisze alatt egy igen jól felszerelt és felszerszámozott stabil rendszerű szarvasmarha-embrióátültető állomás teljesítette sikerrel az akkreditációs szemlét most októberben, s ez a létesítmény a biotechnika gyakorlati hasznosításán túl, a kutatás-fejlesztést, az IVF embriók előállítását is szolgálja majd. Ám továbbra is sajnálatos tény, hogy az embrióátültetés – s nem is csupán a szarvasmarháknál – szakmai kihívásai ellenére jelenleg eléggé kívül esik az állatorvosi gyakorlat érdeklődési körén. Történik mindez annak ellenére, hogy a nemzeti szabályozás minden állatorvos számára alanyi jogon lehetővé teszi, hogy az állattenyésztési hatóságnál kérje felvételét az embrióátültetési névjegyzékbe. Természetesen ez a bejegyeztetés az állattenyésztési szolgáltatás végrehajtására jogosítja fel a regisztráltat, s egyúttal kötelezettséget is jelent: ugyanis a szarvasmarha ENAR mesterséges termékenyítési/embrióátültetési számítógépes alrendszerébe (TER) mind a kimosásokat, mind a beültetéseket naprakészen jelentenie kell.
Kétségtelen, hogy az embrióátültetési tevékenység speciális ismeretek elsajátítását és a munkafolyamatok manuális begyakorlását kívánja. Ilyen irányú szakképzés korábban nem volt, az OKJ átalakítása során olyan döntés született, hogy a képzés hatósági keretek között valósuljon meg. Így HKJ 20-014 kódszámon, a NÉBIH gondozásában elkészült a „szarvasmarhaembrió-átültető” képzés követelményrendszere, az FM-rendelet kihirdetése várható. A Kaposvári Egyetem máris jelezte, hogy az új embriológiai központja révén részt kíván vállalni az ez irányú szakemberképzésben.
