Bio módszerek Magyarország legszebb konyhakertjeiben

Az előadássorozat megszervezésének alapötletét az adta, hogy a programban résztvevő “kertesek” az értékelő lapokon szinte kivétel nékül arról nyilatkoztak, hogy igyekeznek öko-bio módszerekkel dolgozni, de igénylenék azt, hogy ehhez szakmai segítséget kapjanak, tudtuk meg Kovács Szilviától, a „A legszebb konyhakertek” – Magyarország legszebb konyhakertjei program ötletgazdájától, vezetőjétől. Az idei program végén úgynevezett praktika-lapokat állítottak össze, amelyben a kertművelők saját tapasztalataikat, módszereiket gyűjtötték össze. Ezt később almanachba fogalva közzé is szeretnék majd tenni, mondta el Kovács Szilvia. Ezzel együtt fontosnak tartották azt, hogy a “kertesek” és a kertművelés iránt érdeklődők oktató rendezvénysorozat keretében is megismerkedhessenek a bio módszerekkel, árutermelő biogazdáktól tanulhassnak, illetve saját módszereiket is megoszthassák egymással. Karcagon Hubai Imre Csaba, Balmazújváros-Virágoskúton Rózsa Péter biogazdák, Gutorföldén pedig Roszík Péter, a Biokultúra Szövetség alelnöke, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ügyvezetője szólt a biogazdálkodás hasznáról, gyakorlatáról. Az ökológiai gazdálkodás kihívásokkal teli, sok buktatót is rejtő termelési forma, ezért nagyon hasznos a tapasztalatcsere, egymás tanítása. Kovács Szilvia hangsúlyozta, hogy nagyon fontos, hogy főleg a helyi tapasztalatokra támaszkodjanak a kertművelők, hiszen az éghajlat, a talajadottságok nagy mértékben befolyásolják a módszerek eredményességét.
A szakmai előadások sorában Roszík Péter többek között arra hívta föl a kertművelők figyelmét, hogy ismerjék meg és föl a kártevőket, azok természetes ellenségeit, és ne ijedjenek meg péládul a katicabogár-lárvától. Kiemelte a vetésváltás, a növénytársítás, a termőhely- és fajtaválasztás fontosságát, a sokféleség fenntartását kertben, ami mind-mind a megelőző növényvédelem része.
Kovács Gyula erdész-gyümölcsész, a hagyományos gyümölcs-tájfajták megőrzését célzó Tündérkert mozgalom elindítója arról beszélt, hogy az évszázadok során a parasztemberek tudatosan szelektálták a gyümölcsfajtákat, amely során a fő szempont az volt, hogy mindenféle gondoskodás nélkül ízletes gyümölcsöt teremjenek, nagy biztonsággal, minden évben. A különböző fajtákat más és más célra használták. Valamelyik aszalásra, más ecetkészítésre, megint más pálinkának, lekvárnak, rétesbélésnek vagy téli tárolásra volt alkalmas. Kovács Gyula fontosnak tartja, hogy a kertmozgalom résztvevői újra felkarolják, és minél több kertbe visszaültessék az ősi tájfajtákat, az öregektől megtanulják, életben tartsák a hozzájuk kapcsolódó tudást.
Fercsák Lászlóné, Karola asszony, a „A legszebb konyhakertek” – Magyarország legszebb konyhakertjei helyi koordinátora nagy lelkesedéssel osztotta meg biokert-művelési tapasztalatait, a hajdani bolgárkertészek már-már feledésbe merülő zöldségnevelési módszereit a talajelőkészítéstől a betakarításig.