A telep Győr-Moson-Sopron megyében, a Marcal folyó közelében helyezkedik el, tulajdonosa: Sípos Ede egyéni vállalkozó, állattenyésztési szaktechnikus. A gazdaság fő terméke a juhtej és a tenyészállat, a vágóbárányt és a szükségleten felüli szemesterményt melléktermékként értékesítik. Az állomány kialakulása A telep tulajdonosa 1995-ben kezdett merinóállományán fajtaátalakító keresztezésbe Franciaországból származó lacaune kosokkal. Még ebben az évben elkezdte az állomány törzskönyvezését is. A telephez 190 hektáros mezőgazdasági művelésű terület tartozik, melyből 70 ha gyep, 30 ha pillangós növény. A fennmaradó területen abraktakarmányt, illetve árunövényt termel. A jelenlegi telepen eredetileg egy 700 m2-es tatarozásra szoruló állattartó épület volt, amelyet később folyamatos fejlesztésekkel bővített, és új építésű épületekkel egészített ki. A telep termelési eredménye 2014-ben a következőképpen alakult: az egy anyára jutó tejtermelés 153 l/db/év, a bárányok napi súlygyarapodása 350 g/nap. Még ebben az évben 110 jerketoklyót és 50 növendék kost értékesítettek. A telep jövedelme a család eltartásának biztos forrása volt már akkoriban is. A felmérés időpontjában az állomány korcsoport-összetétele a következőképpen alakult: 547 anya, 6 tenyészkos, 322 szopósbárány, 85 választott bárány, 20 éven felüli növendék kos, 90 éven felüli jerke toklyó. Összesen 1070 db juhot tartottak a gazdaságban. Az anyák elletését januárban, márciusban és májusban szervezik. Az elletés tervezésének fő szempontja, hogy egyegy ellési szakasz 3-4 hétre korlátozódjék. Az ikerellő egyedeket minden esetben néhány napig egyedi fogadtatóba helyezik. Innen először kis, majd fokozatosan egyre nagyobb csoportokba rakják őket. Az egyes bárányt ellő anyák ellés után kis csoportokba kerülnek, és már a következő napon fejik őket. Amikor a bárányok elérik az 5-6 hetes kort, elkezdődik a „bőgőre fejés”, mialatt 5-6 órát a bárányiskolában töltenek. A bárányokat 8 hetes korban elválasztják az anyjuktól. (…)Tejtermelő juhászat Mórichidán
A mórichidai tejtermelő juhtelep a hazai juhtenyésztés korszerűsítésének első csoportjához tartozik. A gazda az eredeti merinó állományát a franciák híres fajtájával, a lacaune-nal keresztezte. Ez a tejelő fajta egyúttal jó minőségű hústermelő is. E tulajdonsága teszi alkalmassá arra, hogy a tej- és a hústermelést egyaránt javítsa. A telep jelenlegi állapota, tenyésztési módszere és tartástechnológiája több éves, következetes munkával alakult ki.
A telep Győr-Moson-Sopron megyében, a Marcal folyó közelében helyezkedik el, tulajdonosa: Sípos Ede egyéni vállalkozó, állattenyésztési szaktechnikus. A gazdaság fő terméke a juhtej és a tenyészállat, a vágóbárányt és a szükségleten felüli szemesterményt melléktermékként értékesítik. Az állomány kialakulása A telep tulajdonosa 1995-ben kezdett merinóállományán fajtaátalakító keresztezésbe Franciaországból származó lacaune kosokkal. Még ebben az évben elkezdte az állomány törzskönyvezését is. A telephez 190 hektáros mezőgazdasági művelésű terület tartozik, melyből 70 ha gyep, 30 ha pillangós növény. A fennmaradó területen abraktakarmányt, illetve árunövényt termel. A jelenlegi telepen eredetileg egy 700 m2-es tatarozásra szoruló állattartó épület volt, amelyet később folyamatos fejlesztésekkel bővített, és új építésű épületekkel egészített ki. A telep termelési eredménye 2014-ben a következőképpen alakult: az egy anyára jutó tejtermelés 153 l/db/év, a bárányok napi súlygyarapodása 350 g/nap. Még ebben az évben 110 jerketoklyót és 50 növendék kost értékesítettek. A telep jövedelme a család eltartásának biztos forrása volt már akkoriban is. A felmérés időpontjában az állomány korcsoport-összetétele a következőképpen alakult: 547 anya, 6 tenyészkos, 322 szopósbárány, 85 választott bárány, 20 éven felüli növendék kos, 90 éven felüli jerke toklyó. Összesen 1070 db juhot tartottak a gazdaságban. Az anyák elletését januárban, márciusban és májusban szervezik. Az elletés tervezésének fő szempontja, hogy egyegy ellési szakasz 3-4 hétre korlátozódjék. Az ikerellő egyedeket minden esetben néhány napig egyedi fogadtatóba helyezik. Innen először kis, majd fokozatosan egyre nagyobb csoportokba rakják őket. Az egyes bárányt ellő anyák ellés után kis csoportokba kerülnek, és már a következő napon fejik őket. Amikor a bárányok elérik az 5-6 hetes kort, elkezdődik a „bőgőre fejés”, mialatt 5-6 órát a bárányiskolában töltenek. A bárányokat 8 hetes korban elválasztják az anyjuktól. (…)Forrás:
