Back to top

Egy szakember, három szakma

A zöld szakma balatonfüredi rendezvényén a Magyar Faápolók Egyesülete is részt vett. Lukács Zoltán elnök elmondta, hogy az egyesület idén nem szervezett konferenciát és szakmai előadásokat, helyette munkamegbeszéléseket tartottak, mert a sok megoldandó feladat miatt azt látták hatékonynak.

A faápoló szakma három részből áll, annak tehát, aki arborista szeretne lenni, három szakmai képesítést kell szereznie. Az egyik, az erdészethez tartozó fűrészkezelés háromszintű vizsgával zárul, amit az Erdészeti Biztonsági Szabályzat (EBSZ) határoz meg. A faápolóknak a fűrészkezelői szakma legmagasabb fokát, a beépített területi fakitermelő szintet kell elérniük. A második szakma, a kötéltechnika ipari alpinista kötéltechnikai oktatás keretében szerezhető meg, ahhoz kapcsolódó szabályzat szerint. Az ipari alpinista biztonsági szabályzat szerint használható a kötéltechnika, de annak gyakorlatát nem oktatják Magyarországon. A legutóbbi szakmai nap legfontosabb része éppen ezért kötéltechnikai megbeszélés volt, iparialpinista-technikát oktatók, illetve hazai, osztrák és szlovák gyakorlati szakemberek részvételével. Arról is szó esett, hogy hogyan lehetne a faápolás kötéltechnikáját szabályozni, leírni, oktatni.Egy szakember, három szakmaA munkamegbeszélésen a faápoló szakemberek fontos témaként érintették az oktatást. A fűrészkezelés és a kötéltechnika mellett az arboristának a faápolási ismeret lenne a harmadik „lába”. Jelenleg hazánkban a faápolás oktatása minden szinten megszervezett. Tavaly akkreditálták az OKJ-szintű faápolóképzést, két tanfolyama már befejeződött. A szakmérnökképzés a SZIE Budai Campusán idén februárban indult, ezzel a faápolás bekerült a hazai felsőoktatásba. Egy év múlva végeznek az első faápoló szakmérnökök, akik az alapképzettséget a kertészeti vagy az erdészeti egyetemen szerezték meg, és azt követően az egyéves faápoló szakot is sikerrel abszolválták. Tíz-tizenöt fővel tervezték beindítani, a tapasztalatok szerint ugyanis az új szakokra rendszerint nincs elég jelentkező. Itt azonban találkozott az igény azzal, amit az egyesület elképzelt, huszonhatan jelentkeztek.

Februári találkozójukon a különböző favizsgálatok költségeit is áttekintették. A költségek alapja a mérnökóradíj. Egyeztették azt a minimális tartalmat, ami egy-egy favizsgálathoz kell, valamint, hogy mit neveznek favizsgálatnak és szakvéleménynek, milyen minimális tartalommal adható ki szakvélemény, és arra körülbelül mennyi időt kell fordítani. A mérnökóradíj alapján mindenki kiszámíthatja a költségét, foglalta össze Lukács Zoltán.

Célok

A Magyar Faápolók Egyesülete 2010-ben alakult meg két egyetem, több magáncég és magánszemélyek összefogásával. Az egyesület célja a városi környezetben lévő fák egészségi állapotának védelme, a személy- és vagyonbiztonság növelése, a kapcsolódó szakértői és faápolási tevékenységek jövőbeni támogatása, szabályozása és tudományos alátámasztása. Kiemelt célja a tanácsadás magánszemélyek, illetve az üzleti- és állami szféra számára. Jelenleg 36 taggal működnek.

 

Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2017/11 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok