Pataky Zita okleveles építészmérnök, egyetemi mestertanár (BME Épületszerkezettani Tanszék) a Budapest Főváros Önkormányzata megbízásából készült, Zöld infrastruktúra füzetek sorozatban megjelent Zöldhomlokzatok című kiadványt ismertette. A füzet a függőleges zöldfelületek tervezésének, kivitelezésének műszaki és kertészeti útmutatójaként segíti a szakembereket és a téma iránt érdeklődőket számos megvalósult példán keresztül. Az előadás az útmutató legfontosabb gondolatait tárgyalta.
Nem érjük el
Budapest egy lakosra jutó átlagos zöldfelülete 5,4 négyzetméter, de a beépítettebb részeken, például a hetedik kerületben csupán 0,49 négyzetméter. Az értékek nem érik el a WHO ajánlását, mely egy lakosra 9 négyzetméter zöldfelülettel számol. A nagyvárosokban, köztük Budapesten, különösen a belső kerületekben nincs lehetőség a zöldfelületek vízszintes irányú bővítésére, ezért a függőleges felületek növényesítése lehet a megoldás. Az előadó a vízáteresztő burkolatokat, az árnyékadó, légmozgást segítő szerkezeteket, a vizet, és a zöld infrastruktúra elemeit, a növényeket sorolta az egész városra kiterjedő természetes légkondicionáló-hálózat elemeihez. Ez utóbbiak közül kiemelte a zöldhomlokzatok előnyeit.
A zöldhomlokzat megköti a port és a légnemű szennyezőanyagokat. Az egészségre veszélyes finomporból egy négyzetméter levélfelület 0,2-2 kilogrammot köt meg a zöldhomlokzaton. Emellett ez a levélfelület négyzetméterenként 1,7 kilogramm oxigént termel, 2,4 kilogramm széndioxidot köt meg, és a levegő nitrogéndioxid- és kéndioxid-mennyiségének csökkentésében is szerepet kap, ezzel javítja a levegő minőségét. Kedvező a hatása a környezet mikroklímájára, csökkenti a városi hősziget-hatást. A fehérre vakolt falhoz képest a déli zöldhomlokzatok közel 20 °C-kal is csökkenthetik a felület hőmérsékletét. Az előadó német, japán és osztrák vizsgálatok eredményeit mutatta be a hallgatóságnak. A zöldhomlokzat növényzete hűti a környezetét, mert a kísérletek szerint a fölvett víz 99 százalékát elpárologtatja. Nagyobb, összefüggő, 100-200 négyzetméternyi zöldhomlokzat hűtőhatásának következtében akár három-négy fokkal alacsonyabb lehet a hőmérséklet. Egy négyzetméternyi növényfelület több száz liter vizet képes elpárologtatni, szerepe lehet a levegő hűtésében, így a légkondicionáló gépek használatának mérséklésében.
A zöldhomlokzat növényeinek levelei mozgó lamellaként működnek. Légmozgás jön létre, ami hűti a levegőt, a növény árnyékolóként a hőcsillapításban is közreműködik. A hővédelem szempontjából a régi építésű épületeknél érdemes vele foglalkozni. A lombhullató zöldhomlokzatok növényei téli lombtalan állapotukban az épületek faláig beengedik a nap melegét, míg nyáron zöldleveles állapotban azt távol tartva hűtenek. Növelik a falak élettartamát az UV-sugárzás és a csapadék káros hatásainak mérséklésével, ugyanakkor hagyják átszellőzni a falat.
Az ismertetőfüzet összegzi a zöldhomlokzatok különböző típusait. Létezik kúszónövényes (támszerkezetet igénylő és nem igénylő), ültetőedényes (ezen belül pontszerű ültetőelemes és vonalszerű ültetőedényes), valamint függőleges gyökérzónás (filces, kazettás, gabionos) rendszer. Részletesen szól a kialakulásukhoz, az élő alkotóelemek növekedéséhez szükséges időről, a bekerülési költségekről, a fenntartási munkákról, a víz- és ápolási igényekről. Elemzi a támszerkezeteket, az ültetőközegeket, táblázatban foglalja össze a felhasználható növényeket és azok jellemző tulajdonságait.
Az építészeti célok közül említésre méltó a díszítésben és a mechanikai védelemben játszott szerep, a természetes árnyékolás, az alkalmazott növények jellemzőitől függő kis- és nagyelemes dekorációs homlokzat használata burkolatként, illetve egyes építészeti elemek, rácsszerkezetek befuttatásával létrejött önálló, külső térhatároló szerep. A zöldhomlokzatok sikere két szakma, a műszaki-építészeti és a kertészeti szakágak hosszú távú, közös munkáján múlik, hallottuk az előadótól.
A statikus
A zöldfalak és zöldtetők építésének legfontosabb kérdéseit tárgyalta előadásában Dezsényi Péter kertészmérnök, ügyvezető igazgató (Deep Forest Kft.). A cég 2001 óta több mint 500 zöldtetőt, tetőkertet, zöldteraszt épített, tervezett, és tart fenn, több mint hatvanezer négyzetméteren. Gyakorlati tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal.
A statikus szerepe már a tervezés szakaszában is igen fontos. A kivitelezés során használt gépekkel kapcsolatban nézzük meg a lehetőségeket, a statikussal egyeztessük a teherelosztást, ha szükséges, alá kell támasztani a födémet. Meghatározó, hogy régi vagy új épületre kerül-e a zöldtető. Ha régi épületen készül, külön statikai számításokat kell végezni a terhelhetőség miatt, és ellenőrizni kell az építéshez korábban felhasznált anyagok, például a beton minőségét, és vízszigetelő szakembert kell bevonni a munkába.
A zöldtetők építésénél ma már gyakoribb a fordított rétegrend alkalmazása, amikor kívülre kerül a hőszigetelő réteg, és belülre a vízszigetelés. Mielőtt a kertészeti kivitelezési munkák megkezdődnének, 48 órás árasztásos próba szükséges a vízszigetelés ellenőrzésére. Ha ezt nem végzik el, akkor érdemes felmondani a kivitelezési szerződést, utólag ugyanis nagyon nehéz a hiba feltárása, majd javítása, és jelentősek a többletköltségek.
Az extenzív zöldtetőknél az ültetőközeg vastagsága 8-10 centiméter, intenzív zöldtetőnél (tetőkertnél) 25-30 centiméter. Ez utóbbinál fontos a gyökérvédelem, ma már gyárilag egybeépítik a vízszigetelő anyaggal. Van, aki az extenzív ültetőközegbe is gyommentes komposztot kever. Minél több a szerves anyag a közegben, annál gyorsabb a Sedum növekedése, de a gyomok száma is nő, emelte ki Dezsényi Péter. Az előadó azt javasolta, hogy a magyarországi éghajlati viszonyokat figyelembe véve ne legyen sötét színű a földkeverék, mert kiéghet a növény.
Az extenzív zöldtetőknél az első évben a 8-10 centiméter vastag keverékbe ültetett növényeket is rendszeresen kell öntözni. Egy év elmúltával így százszázalékos eredésre és fedettségre számíthatunk. 20-30 éves, magukra hagyott extenzív zöldtetőkben az eltelepített Sedum-fajok mellett más fajok is megjelennek újabb fűfélék és lágyszárú növények mellett.
A cég két és fél éve építette Budapesten, az Örs vezér terén az IKEA áruház biodiverz zöldtetőjét, ahol jelenleg 127 növényfaj él. Ennek negyedét telepítették, a többi emberi beavatkozás nélkül jelent meg.
A zöldtetőknél a szerkezetből adódóan hiányzik az altalaj, ezért a hagyományos kertekhez viszonyítva változik a víz- és tápanyagciklus, a hődinamika. Más a kitettség, a szél- és a fényviszonyok. Az intenzív zöldtetők ültetőkeverékeként a riolit-homok-komposzt keveréket javasolta az előadó. A fenntartás során nagyobb figyelmet kell fordítani az öntözésre és a rendszeres tápanyag-utánpótlásra. Az intenzív zöldtető fenntartásához nélkülözhetetlen az automata öntözőrendszer.
|
Hibák A zöldtetők leggyakoribb tervezési, kivitelezési és építési hibáiról szólt előadásában Csabina Péter műszaki tanácsadó (Diadem Kft). A tervezési hibák egyikeként a helyszín ismeretének hiányát jelölte meg, amikor a tervezők nem figyelnek a szél-, a csapadék- és a fényviszonyokra. Gyakori, hogy helytelen a rétegfelépítés megjelölése, például hiányzik a drénréteg, pedig az esővizet az vezeti el. Figyelni kell a drénréteg víztároló képességére, a nyomásállandóságra, a vízelvezető képességre. Az előadó javasolta, hogy a homlokzat mellett 30 centiméter széles drénréteg készüljön. Előfordul, hogy nem megfelelő az ültetőközeg vastagsága, vagy a vízelvezetés tervezésénél rosszul határozzák meg a lefolyók számát, illetve a lefolyók szintjét a küszöbmagassághoz képest. Fontosak a vízelfolyási számítások. A kivitelezhetetlen, fenntarthatatlan formák tervezése is gyakori, esetenként a növényismeret hiánya okoz gondot, vagy a mennyiségi kiírás nem egyezik a tervvel. A kivitelezés hibái között is szerepelt a helyszín ismeretének hiánya, aminek következtében a behajtási engedélyek, a daruzási lehetőségek rossz felmérése később komoly gondot okoznak. A kivitelezés során figyelni kell az anyagmozgatás szervezésére, a vízszigetelés védelmére. Gyakori az anyagismereti és az alkalmazástechnikai ismeretek hiánya. A rossz logisztika erősen növeli a költséget, és romlik a munka minősége. Az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy a kivitelezés során ne használjunk mésztartalmú kerti zúzalékot, mert kiválik, és olyan helyeken rakódik le a mész, ami hosszútávon rontja a rendszer működését. |
