Back to top

Tehenek tőgygyulladásának lehetséges okai és megelőzésének lehetőségei

Tejtermelő szarvasmarha telepeink gazdaságossága is a kiadások és bevételek mértékétől függ. Az ökonómiai biztonság érdekében kiemelt jelentőségű, hogy a napi bevételt jelentő tej mennyisége és minősége megfelelő legyen. Vagyis mindent meg kell tenni a telepnek, hogy extra levonások, kobzások ne fordulhassanak elő.

A tavalyi év fő problémája az aflatoxin volt. Idén sem lebecsülhető a növény-egészségügyi problémák által előidézett gombatoxin-szennyezettség kockázata, ami mellett a magas szomatikus sejtszám is napi problémát okoz sok telepen. A tőgygyulladások gyakorisága a nyári napokban a legnagyobb, azonban az év minden szakában számíthatunk az előfordulására.  

Ennek számos oka lehet:

  • a nyári melegben a tehenek az itatóból kifröcskölt és ezzel elpocsékolt vízzel, illetve az ebből képződött pocsolyákba belefeküdve hűtik magukat. Szerencsére idén alacsonyabb volt az átlaghőmérséklet, de párásabb, fülledtebb idő sem tett jót teheneinknek.
  • nem végzik el időben a kitrágyázási munkákat, nem megfelelő az istálló- és az alomhigiénia
  • nem fordítanak kellő figyelmet a fejéshigiéniára és a fejési munka szakszerűségére – a fertőzött, gyulladt tőgynegyedekből származó tej bekerül az elegytejbe.
  • a fejési rendszerekben jelentkező vákuum meghibásodások, higiéniás anomáliák
  • Prototheca spp. okozta megbetegedések
  • egyebek

Ezeknek a magas szomatikus sejtszámot okozó tényezőknek egy részét technikai beállításokkal, nagyobb odafigyeléssel meg lehet szűntetni, vagy mérsékelni lehet. A szeparátornak „csúfolt” centrifuga a problémák elfedésére tökéletesen alkalmas, de a problémát nem szűnteti meg, illetve nem is engedélyezett, továbbá emiatt etikai aggályokat is felvet. Ismertek olyan állományszintű kezelések, állategészségügyi szemléletű takarmányozási módszerek, amivel eredményt lehet elérni. 

Ehhez ismernünk kell takarmányaink (alapanyagaink, illetve adalékanyagaink) hatását a tejtermelésre. Tőgygyulladások előfordulása esetén  a tőgy-megbetegedésekből, illetve a tőgyregeneráció hiányából fakadó problémák kezelését kell megvizsgálnunk.

A tőgy – számunkra - leglényegesebb része a mirigyállomány. A tejmirigyben található epithelsejtek a tejképződés  során megtelnek, majd ellaposodnak és kiürülnek. A tejmirigy apokrin mirigy, tehát tejkiválasztás során egy részük elpusztul. A magas szomatikus sejtszám úgy alakul ki, hogy e mirigyek  sejtregenerációja nem megfelelően zajlik, részben természetes okokból (apoptózis, életkor, laktációs napok száma), részben az ember által előidézett okokból (napi háromszori fejés, túlfejés, túl sok tej bennhagyása a tőgyben stb).

Ezt a sejtkárosodást takarmányozási módon lehet mérsékelni, illetve állategészségügyi szemléletű takarmányozással és helyes higiéniai technológiával  meg tudjuk szüntetni. A tőgyben található mirigyhámsejtek membránjának sérülését megfelelő nutricinekkel megállíthatjuk, és a mirigyállomány regenerálódása után a tejtermelés biológiai és gazdasági szempontból is zökkenőmentes lesz.

A sejtregenerálódást elősegítő legegyszerűbb mód extra Zn bevitele a szervezetbe. Életfenntartásra és alacsony szintű termelésre  Zn-ből eleget tudnának felvenni állataink, de a megemelkedett tejtermelési elvárások, valamint a szálas és egyéb tömegtakarmányok évről évre egyre alacsonyabb Zn és egyéb mikro és makroelem szintje miatt kénytelenek vagyunk premix vagy kiegészítő formájában pótolni. A keveréktakarmány-gyártó cégek is egyre nagyobb presszió alatt vannak az árak miatt, ezért kénytelenek a Zn-et és egyéb mikro és makroelemeket a legalacsonyabb árakon, emiatt kémiai szempontból szervetlen formában biztosítani a premixeikben. Tudományos igényességű in vitro és in vivo kísérletekben is bizonyított, hogy a kelatizált, illetve proteinizált vagy komplexxé alakított Zn (a köznyelvben szerves Zn) etetésével a Zn élettani hasznosulása többszöröse a szervetlen formátumú Zn -hez képest, így a sejtregeneráció mértéke növelhető, időtartama csökkenthető. A telepek teljesen érthető gazdaságossági okokból egyre több tömegtakarmányt próbálnak feletetni állatainkkal, a rost viszont csökkenti a Zn felszívódását és hatékonyságát, ezért is fontos a minél hatékonyabb értékesülés.

Gyakorlati tapasztalatunk az, hogy azon telepek esetében, ahol már több, egymástól független „szomatikus sejtszám csökkentési módszert” is kipróbáltak eredmény nélkül, Zn-kel kiegészített eredetvédett huminsavas termék  etetésével a szomatikus sejtszám a 600-700000-es szintről is 400000 alá tudott csökkenni.

Napi tapasztalatunk, hogy egyre több gazdaságban jelentkezik a Prothoteca spp. (klorophyll mentes egysejtű algák), által okozott tőgygyulladás, ezért ezt a témát és a lehetséges megoldásait is kicsit bővebben kifejtenénk.

Eredetileg a fák nedvéből mutatták ki, de a későbbiekben különböző környezeti forrásokból is izoláltak Prothoteca taxonokat, többek között növények, talaj, sár, patakok, állóvizek, tengervíz, szarvasmarha ivóvíz, marha és sertés bélsár, iszap, istállópadozat. Az első esetet 1952 -ben Lerche jelentette egy fertőzött tehénről, melynek lecsökkent a tejtermelése és a tej híg, vízszerű volt fehér pelyhekkel. A Prototheca eredetű mastitis a hagyományos kuratív módszerekkel és hatóanyagokkal nem kezelhető, ezáltal komoly pénzügyi veszteséget okoz.

A Protothecát egyre gyakrabban mutatják ki a laboratóriumok az állomány szintű mastitis vizsgálatok során. Bár gyakorlati körökben gyakran emlegetik a duzzadt, kemény tőgynegyeddel és vízszerű rögös tejjel jelentkező akut mastitis okaként, legtöbbször mégis szubklinikai és krónikus mastitiszes tehenekből mutatható ki.  Az is megfigyelhető, hogy a Mycoplasma bovis –hoz és Staphylococcus aureus hoz hasonlóan a Protothecát is szakaszosan ürítik a tejjel a tőgygyulladással érintett tehenek.

Két vizsgált esetben Prothoteca fajokat izoláltak azon tehenek környezetéből, amelyeknek protothecás mastitise volt. A Protothecát leggyakrabban bélsár mintákból vagy olyan víz mintákból mutatták ki, amely bélsárral szennyeződhetett. Prototheca fajokat találtak a Prototheca mastitissel fertőzött gazdaságokban a trágyában és a környezetben is. Protothecás tőgygyulladásos és a tőgygyulladás tüneteitől mentes tehenek is üríthetnek Prototheca fajokat a bélsárral. A P. zopfii bejutása a tőgybe a bimbócsatornán keresztül történik. Előfordult, hogy némely tehén szakaszosan, ritkábban kezdte üríteni a Prototheca fajokat, de arra nincs bizonyíték, hogy maguktól meggyógyultak volna. A Prototheca mastitis átjuthatott egyik tehénről a másikra a fejés során, ami később komoly gazdasági károkat okozott. (Ruben et al. 1996)

Amennyiben Prototheca eredetű mastitist feltételezünk, tenyésztéses mikrobiológiai laboratóriumi vizsgálat, illetve identifikálás szükséges. A Prototheca eredetű mastitis morfológiai tünetei alapján összetéveszthető más penész által előidézett mastitissel, mert a tenyésztéssel kapott telepeik nagyon hasonlóak. Figyelmes mikroszkopálással észlelhetőek az üres, vagy endospórával teli spóratokok. Amennyiben egy tehénállomány elegy-tejmintájából kimutatható a Prototheca, abban az esetben javasolt minden tehenet egyedileg is  megvizsgálni, hogy megállapíthassuk, mely egyedek fertőzöttek. Habár az elegy tej mintából is kitenyészthető a Prototheca véres agaron, javasolt egy szelektív Prototheca szaporító módszer használata is. Az elegytej Prototheca szennyeződésének oka nem csak a fertőzött tehenek tejéből származhat, hanem akár a környezetből vagy a fejő berendezésből is.

 

Megelőzési lehetőségek

 

Jelenleg nem létezik bizonyítottan megbízható módszer a kezelésére, ezért minden Protoheca- mastitises tehenet ki kell emelni az állományból. A fertőzött tehenek selejtezése csökkentené további tehenek megfertőződésének és a környezet szennyeződésének kockázatát. Fontos, hogy megszüntessük az állattartó telepen és környezetében a pangó vizeket és a nagy mennyiségű trágyát.

Ugyanazon módon kell megközelítenünk a Prototheca-mastitis megelőzés kérdését, mint más, trágyában szaporodó, környezeti mastitist okozó mikroba esetén. A tőgybimbók minden esetben legyenek tiszták és szárazak, még szárazon állás idején is.

Az alomnak tisztának és száraznak kell lennie. Javasolt azon területek vízelvezetését megoldanunk, ahol a teheneket tartjuk, ezáltal csökkentjük a környezet mikroba terhelését is. Az almot a trágya közvetlenül is szennyezheti, illetve a tehenek a nem megfelelően takarított felhajtó utakról a lábukkal is behozhatják a trágyát. Különösen figyelni kell a tehenek környezetére az ellés körüli időszakban.

A fejés-előkészítő munkának szakszerűnek, precíznek és  kiválónak kell lennie. A fejőkelyhek  felhelyezése előtt minden tőgybimbónak mindig tisztának és száraznak kell lennie. Minden állománynál, de különösen a Protothecás mastitisel veszélyeztetetteknél a legnagyobb szigorral kell a fejés-előkészítést elvégezni, annak érdekében, hogy az összes fertőző baktériumot és Protothecát eltávolítsuk a bimbóról fejés előtt. Ez az előkészítés vagy a tőgy mosását és papírtörlővel való külön-külön letörlését, vagy jódos bimbófürösztő szerbe mártását és ezt követően papírtörlővel való szárazra törlését jelenti.

Jusson eszünkbe, a Prototheca a magas páratartalmú időben és helyeken virágzik. A páratartalom csökkentésével a Prototheca túlélési és osztódási esélyei is csökkennek. Érdemes átgondolni, hogyan javíthatunk a tejelő és ellető istállónk szellőzésén, hogy csökkentsük a páratartalmat. Hosszú távon ez is egy kulcsfontosságú intézkedés lesz a környezeti, és konkrétan a Protothecás mastitis kockázatának csökkentésére.

 

Mit tegyünk, ha már fertőzött az állományunk?

 

  1. Előzzük meg az újabb Prototheca fertőzéseket a fejési szigor betartásával. A fertőzött tehenek a kehelygumin keresztül átadhatják más egyedeknek a mikrobákat. Fejjük a fertőzött teheneket utoljára.
  2. Előzzük meg a Prototheca fertőzést a tőgy előfertőtlenítésével. A tehenek fejés közben is fertőződhetnek, ha a bimbón lévő mikrobák bejutnak a bimbócsatornába. Biztosítsuk, hogy a bimbó mindig tiszta és száraz legyen fejés előtt. Mossuk le vagy fürösszük a bimbót jódos készítménnyel, majd minden esetben új papírral töröljük szárazra. 
  3. Ne fejjük a fertőzött tőgy negyedeket, ezzel meggátolva a fertőzött tej elegytejbe való kerülését, ahol magas szomatikus sejtszámot okoz. Csak állítsuk le az érintett tőgy negyed fejését, és semmiképpen se kezeljük antibiotikumokkal. Amennyiben bent tartunk fertőzött állatot a csoportban, figyeljük az elegytejbe fejt fennmaradó tőgy negyedeket mastitest tálca segítségével. Ha újabb tőgy negyedeknél is mutatkozik reakció, külön-külön tenyésztessük ki a mikrobákat a pontos diagnózis érdekében.
  4. Vizsgáljuk meg a tehén klinikai mastitis adatait és szomatikus sejtszámát, hogy a fertőzés kezdete megállapítható-e. Míg mást nem tudunk, számoljunk azzal, hogy új esetek jelentkezhetnek az ellés körül, vagy tejtermelés első időszakában.
  5. A Protothecával szennyezett tejet ne itassuk meg borjakkal. A borjak a mikrobákat a trágyájukkal a környezetbe ürítik, és növelik a telepünk általános fertőzöttségét.

Bármilyen fertőzésnek, betegségnek az alapja, hogy a kórokozó egy legyengült immunrendszerrel találkozzon. A 21. századi állattenyésztés és ezzel együtt a szarvasmarha tartás is erősen elrugaszkodott a természetes immunitás kialakulását segítő környezettől. Ezen túl a modern istállózás komoly feladat elé állítja az immunstátusz fenntartását is. A legyengült immunrendszerű állatot pedig már nem csak az obligát, de az opportunista patogén kórokozók is képesek megtámadni, többek között a Prototheca Zopfii is. Az immunrendszer erősítésében segíthetnek a valódi, eredetvédett huminsavat és fulvosavat tartalmazó takarmánykiegészítők. 

Az egyik legnagyobb probléma, hogy amennyiben már jelen van a Prototheca, nagyon nehezen tudjuk diagnosztizálni. Egészen mostanáig csak hosszan tartó -és sokszor pontatlan- sejttenyésztésen alapuló módszerrel voltak képesek a mikrobiológiai laborok megállapítani, fertőzött-e az adott állat. Ez alatt az idő alatt, viszont tovább fertőzött, illetve az antibiotikumos kezelése sem hozta meg a várt eredményt.

A Prototheca elleni védekezés jelenleg egyenlő a megelőzéssel. Mint azt már olvashattuk, a kórokozók terjedése elsősorban a szerves trágyával történik, így legfőbb feladatunk, az állatok környezetének tisztán tartása. Ennek hatékony eszköze a megfelelő tisztító és fertőtlenítő szerek használata. Az állatok környezetét, (különösen a fejőházat) olyan savas, vagy lúgos habosítható tisztító szerekkel tudjuk takarítani, amelyek a behatási idő alatt (15-20 perc) fellazítják és oldatba viszik a felületre tapadt, szerves, vagy szervetlen szennyeződéseket. Ezzel a módszerrel jelentősen csökkenthető a felületen megtapadt kórokozók száma, mivel a mosás során azt a biofilmet is eltávolítjuk, amely alatt megbújhatnak. Az ezután alkalmazott fertőtlenítést még nagyobb hatásfokkal tudjuk elvégezni.

A másik fontos lépés a fejés előtti és utáni tőgykezelés. A fejés előtti tőgy előkészítésnek abban van óriási szerepe, hogy a tőgybimbóra került kórokozókat megfelelően eltávolítsuk, valamint a fejés során minimálisra csökkentsük annak az esélyét, hogy az esetlegesen fertőzött egyedekről a nem fertőzöttekre átvigyük a kórokozókat. Ehhez megfelelő minőségű és hatóanyagú tőgy előfertőtlenítőket kell használni. Ilyen hatóanyagok pl.: klór, quaterner-ammóniumsók, jód.

A fejés utáni utófürösztők használata azért fontos, mert a filmképző tulajdonságuk révén lezárják a nyitott bimbócsatornát, amelyen át a mikrobák könnyen feljuthatnának a tőgyszövetekbe, illetve hosszan tartó csíracsökkentő hatást fejtenek ki. Az ilyen típusú filmképző szerek jód hatóanyaguknak köszönhetően kifejezetten pusztítják a Prototheca -t, így csökkentve a fertőződés veszélyét.

A fejőház illetve a tőgybimbók higiéniáján túl fordítsunk kellő figyelmet a fejésre és a fejőkelyhekre is.

A továbbfertőzés megakadályozásának szintén fontos mozzanata, a fertőzött vagy fertőzésgyanús egyedek utoljára történő fejése. Ezután különösen fontos a fejőkelyhek megfelelő fertőtlenítése is, amit perecetsavas fertőtlenítő szerrel tudunk elvégezni.

További információkért, segítségért a témával és a megoldásokkal kapcsolatban, forduljon bizalommal az Alpha-Vet Kft. szaktanácsadóihoz.

 

Forgalmazza: Alpha-Vet Állatgyógyászati Kft.
8000 Székesfehérvár, Homoksor 7.
Rendelésfelvétel: hétfőtől péntekig 07-17 óráig
Tel.: +36-22/516-419; +36-30/994-5925
e-mail: vevoszolgalat@alpha-vet.hu
web: www.alphafeed.hu 

 

 

 

Forrás:

- Ruben N. Gonzalez, Prototheca, Yeast, and Bacillus as a Cause of Mastitis, Cornell University Ithaca, New York 1996

- Ann Godkin, Prototheca-Unseen danger, OMAFRA, Ontario 2001

Forrás: 
Alpha-Vet KFT.

Népszerű agrárszaklapok