Néhány évvel ezelőtt kezdődött el Kasza Rozália PhD munkája, amelyben a növendéknyulakat a teljes test zsírtartalma alapján két irányba szelektáljuk, és így azonos állományból kiindulva alakítottunk ki egy „Sovány” és egy „Kövér” állományt.
A zsír beépülése igen energiaigényes
A növendéknyulakon több vizsgálatban igazoltuk a szelekciós munka hatékonyságát. Bár a Sovány nyulakban nem nagyon csökkent a zsírdepók mennyisége, de a Kövérekben kétszer több lett a vesekörüli zsír. Mivel a zsír beépüléséhez kb. négyszer annyi energiára van szükség, mint a fehérje beépüléséhez, a Kövér nyulak azonos súlygyarapodás eléréséhez több takarmányt fogyasztottak, és romlott a takarmányértékesítésük (1. táblázat). Megállapítottuk azt is, hogy nemcsak a zsírdepók, hanem a különböző testrészekről származó húsminták zsírtartalma között is különbség alakult ki, ami különösen a nagyobb zsírtartalmú húsmintákban volt jelentős.
Húsminták zsírsavanalízise és infravörös spektroszkópia
A Padovai Egyetemről érkezett PhD hallgató mutatta be a húsminták zsírsavanalízisének eredményeit. Mindegyik generációból 15 Sovány és 15 Kövér csoportból hosszúhátizom-, comb-, elülsőláb- és hasfalmintát vizsgáltak meg laboratóriumban. A szelekció befolyásolta a zsírsavprofilt (2. táblázat). A Kövér csoportban mind a négy húsmintában nőtt a MUFA (egyszeresen telítetlen zsírsavak), és kedvezőbben alakult az n-6/n-3 (Omega-6/Omega-3) arány, ami egészségmegőrző szerepe miatt fontos lehet.
Ugyancsak Olaszországból érkező PhD hallgató ismertette a közeli infravörös spektroszkópia (NIRS) alkalmasságát a teljes test zsírtartalma alapján két irányba szelektált nyulak különböző testrészéből származó húsminták megkülönböztetésére a becsült kémiai jellemzők alapján. A vizsgálat célja a NIRS módszerrel vizsgált húsminták kémiai összetételének becslési pontosságának megállapítása mellett a különböző testrészekből (hosszú hátizom, combhús, mellső láb, hasfal), valamint a Sovány és a Kövér nyulakból származó húsminták megkülönböztetése volt. Összesen 240 húsmintát (az első és a harmadik generáció minden Sovány és Kövér húsrészéből 15-15) vizsgáltak. Összehasonlították a kémiai analízis során mért és a NIRS módszerrel felvett adatokat. Megállapították, hogy a módszer kiválóan alkalmas a víz- (R2: 0,87) és a zsírtartalom becslésére (R2: 0,97). Ugyancsak alkalmas a négy húsminta megkülönböztetésére (hasfal és elülső láb: 91,7 százalék; comb és hosszú hátizom: 98,3 százalék), ugyanakkor gyenge eredményt kaptak a Sovány és a Kövér csoportba történő helyes besoroláskor (Sovány: 60,8 százalék; Kövér: 35,0 százalék). Az eredmények alapján megállapítható, hogy a NIR spektroszkópia – az ásványi anyagokat leszámítva – alkalmas a nyúlhús kémiai összetételének becslésére.
A két csoport anyanyulainak termelése
Az előzetes várakozással szemben az eddigi vizsgálatokban nem volt különbség a Sovány és a Kövér anyanyulak termelése között. A 4. generációban viszont 15 százalékkal jobban vemhesültek a Kövér, mint a Sovány nyulak (3. táblázat). Ennek oka az lehet, hogy amíg eddig 19 hetes életkorban, most 16,5 hetesen vettük tenyésztésbe az anyanyulakat. Úgy látszik, hogy idősebb korban a Sovány nyulak is elég jó kondícióban voltak, emiatt nem kellett számolni azzal, amivel fiatalabb korban, vagyis nem volt szükségük többletenergiára testsúlyuk növelésére, mert 19 hetesen már kellően kifejlettek voltak. Mivel a CT adatok alapján a testzsírtartalomra végzett kétirányú szelekció hatására jelentősen megváltozott a vesekörüli zsír aránya, ezért a testsúlyban tapasztalt eltérés ellentétes a korábbi irodalmi eredményekkel, miszerint a nagyobb vesekörüli zsírral rendelkező anyanyulak fialáskor nehezebbek, mint a kisebb zsírtartalékokkal rendelkező egyedek. Alomlétszámban, 3 hetes alom- és egyedi súlyban, valamint elhullásban inkább véletlenszerűen alakult a két csoport közötti különbség.
Az esetenként kialakult kisebb eltéréseknél többet mond a száz termékenyítésre jutó választott nyulak száma és súlya (4. táblázat). Ezekben a mutatókban a negyedik generációra jelentős különbség alakult ki a Kövér anyanyulak javára. Vagyis úgy látszik, az anyanyulak teljesítményének javítása érdekében érdemes a teljes test zsírtartalmának növelésére szelektálni.
Szendrő Zsolt
Matics Zsolt
Gerencsér Zsolt
Szendrő Katalin
Kaposvári Egyetem
