A tokó tukánt igazából hatalmas csőre teszi érdekessé. Jellemzően a tojó és a hím – a testhosszon és a testtömegen kívül – legkönnyebben a csőr hosszából, illetve alakja alapján különböztethető meg. A tojó csőre rövidebb és szélesebb, éle pedig élesen meggörbült. A tokó tukán testhossza 55-65 centi között, a testtömeg pedig 500-900 gramm között változik. Hazája Guyana, Brazília, Paraguay, Argentína, Bolívia erdős területein, pálmaligeteiben van.
A tokó tukán csőre igen könnyű, alapját vékony, csontos váz képezi, s légkamrákkal telt szaruréteg borítja. A jelentős szarufelszín sajnos gyakorta különféle gombáknak ad eszmei élőhelyet, melyek roncsolhatják a szaruréteget, így a tukán csőre letörhet, ami akár végzetes is lehet madarunk számára.
Tehát igen fontos, hogy az állatok etetésénél is kiemelten ügyeljünk a higiéniára, lehetőleg naponta többször kapjanak viszonylag kis mennyiségben gyümölcsöt és állati fehérjeforrásokat. Ez utóbbit gyakorta vízbe áztatott kutya- és macskatáppal biztosítják.
A tokó tukán nem párválasztó madár, a tojó 2-4 fehér tojást rak egy jókora faodú mélyére, melyet a nemek felváltva melengetnek. Nem gondos szülők – a fiókák jelentős mennyisége egyszerűen éhen hal az odúban, s általában csak egy fióka repül ki, mely sokáig együtt mozog a szüleivel. A természetben és fogságban a legkisebb zavarásra is képes otthagyni a fészekaljat.
Mivel a tokó tukán télen nagy fűtött röpdét igényel, ezért igen nehéz biztosítani számára a szaporításra, tartására alkalmas férőhelyet. Akinek ez megadatik, annak felejthetetlen élményekben lesz része.
Nálunk közgyűjteményben jelenleg nem élnek óriás tukánok, viszont vannak olyan magángyűjtemények, melyekben gondozzák példányaikat.
Nényei Borbálának a Kistermelők Lapjában megjelenő cikke alapján.
