0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. november 7.

Génszerkesztéssel készül a csak hím utódot nemző tenyészbika

Ez a húsmarha tenyésztésben előnyös lenne, hiszen a hímek gyorsabban nőnek és nagyobb a húskihozataluk. A technológia egyelőre csak elméletben létezik, és a jogi szabályozása sem tisztázott még.

A Kaliforniai Egyetemen Alison Van Eenennaam és egyik hallgatója, Joey Owen kutatják annak lehetőségét, hogy CRISPR technikával, vagyis génszerkesztéssel olyan tenyészbikát hozzanak létre, ami garantáltan hím utódokat nemz.

Az elképzelésük az, hogy a SRY nevű gént adják hozzá a szarvasmarha génállományához. Nem akármilyen gén ez, mivel a jelenlétében a nőstény egyedek hímekké válnak: izmosabbak lesznek, és rendelkeznek hímivarszervekkel is – igaz spermatermelésre nem képesek.

Az SRY egy úgynevezett here meghatározó faktor (testis-determining factor, TDF). Az emlősöknél ez a gén felelős azért, hogy az állat fizikailag is hím legyen – ebből sejthető, hogy normál esetben az Y kromoszómán található ez a gén.

Bizonyos esetekben azonban természetes módon átkerülhet az X kromoszómára. Ez például az embereknél is megeshet. 1992-ben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a női sportolóknál kezdte keresni az SRY gént, és 5000 nőből 13-nál ki is mutatták a jelenlétét. Később ezt a gyakorlatot megszüntették, mivel sérti a privát szférát, és tisztességtelen is.

A szarvasmarhák esetében egyelőre nem találtak olyan „nőstényből-lett-hímet”, amely természetes módon rendelkezett az SRY génnel. Owen azonban úgy gondolja, hogy attól, hogy még nem írták le, létezhetnek ilyenek. A legtöbb bikát amúgy is ivartalanítják.

Van Eenennaam laboratóriumában a tervek szerint létrehoznak egy olyan bikát, melynek X kromoszómájához hozzáadják az extra SRY gént, ezzel azt továbbörökíti a lányainak. Az első lépést már meg is tették ez irányba: sikeresen hozzáadták az SRY gént egy bika bőrsejtjeinek X kromoszómájához. Ahhoz, hogy egy élő bika jöjjön létre, egy ugyanilyen génszerkesztést kell elvégezni egy szarvasmarha embrión. Ha ez nem működik, akkor Van Eenennaam még mindig használhatja a bőrsejtet, melynek segítségével klónozással lehet létrehozni a bikát.

A szarvasmarha tenyésztőknek egyébként már most van lehetősége a nem szerinti szaporításra, hiszen a piacon kapható ivarok alapján szelektált szaporítóanyag (az Y kromoszómát tartalmazó hímivarsejtek kicsit kevesebb DNS-t tartalmaznak, így könnyebbek, mint az X kromoszómákat tartalmazók, tehát súly alapján szét lehet választani őket). Azonban a húsmarha tenyésztésnél kevésbé jellemző a mesterséges termékenyítés – Amerikában mindössze 4 százalék. Ezeket az állatokat szabadon tartják, és a megtermékenyítéshez a begyűjtésük idő- és munkaigényes. Ezt a problémát azonban megoldanák Van Eenennaam különleges tenyészbikái.

A tudós hosszútávú célja, hogy a marhahús előállítását hatékonyabbá tegye. A bikák több húst termelnek, mint a tehenek, nem lesznek vemhesek és nem is ivarzanak. Van Eenennaam feltételezése szerint a mesterséges hímek 15 százalékkal hatékonyabban alakítják majd a füvet és a takarmányt hússá, mint a nőstények.

Törvényi szabályozás

Európában egyelőre nem létezik megfelelő törvényi szabályozás, ugyanis a jogalkotás nem különbözteti meg a génszerkesztést (CRISPR) a génmanipulációtól (GMO).

Amerikában eddig csak egyetlen génmódosított (GMO) állatfaj kapott engedélyt, egy gyorsan növő lazacfajta. A tudósok azt remélik, hogy a génszerkesztés esetében megengedőbb lesz a szabályozás, így gyorsabban kerülhetnek kereskedelmi forgalomba az új innovációk. Még az Obama adminisztráció alatt, 2017 januárjában született állásfoglalás szerint a CRISPR technológiával létrehozott új állatfajtákat új gyógyszerekként vizsgálnák, és az engedélyeztetésük pont olyan bonyolult és drága is lenne.

Ez a tervezet azonban Van Eenennaam szerint a szabályozás által gátolná a génszerkesztési technikák használatát az állatoknál. Jelenleg a kormánynál lobbiznak a tervezett szabályozás megszüntetéséért, és azzal érvelnek, hogy az USA nagyon lemaradna Argentína és Brazília mögött.

Szökött gének

A génszerkesztés fejlődésével egyre egyszerűbb a gének módosítása nagyjából bármilyen szervezetnél. Azonban a félelem miatt, hogy a mesterségesen létrehozott élőlény génállománya esetleg elkeveredik, „megszökik” (és például a vadon élő rokonfajokkal keveredik) jelenleg könnyebb kutatási pénzt nyerni arra, hogy a CRISPR által jelentett rizikókat és veszélyeket vizsgálják, mint arra, hogy milyen hasznos dolgokra lehet használni.

Van Eenennaam szarvasmarha projektje is arra kapta a pénzt, hogy megvizsgálja a génmódosított organizmusok által jelentett potenciális veszélyeket. Az amerikai mezőgazdasági hivatal olyan módszert szeretne, amivel sterilizálni lehet a génmódosított élőlényeket, mint például harcsákat vagy a nyárfákat, így megakadályozva hogy a DNS-ük elterjedjen a vadonélő rokonfajok között.

Mivel azok az állatok, amiket az SRY gén változtat hímmé várhatóan sterilek, így nem tudják továbbítani a genetikai változásaikat, vagy bármilyen más DNS módosítást, ami hozzájuk kapcsolódik.

Mivel a szarvasmarhákat egyedileg jelölik, nyilvántartják, zárt legelőn tartják, levágják, illetve a szaporodási ciklusa is lassú, ezért valószínűleg náluk a legkisebb az esély rá, hogy a genetikai anyaguk kikerül a vadonba.
Forrás: www.technologyreview.com