Mivel sok vegyszer zsírban oldodik, ezért felhalmozódik a viaszban. Mint egy korábbi vizsgálat már kimutatta, főleg varroa ellen használt szintetikus szerek fordulnak elő a leginkább a viasz szennyező anyagai között (0,01 mg határértékkel számolva). Ezek mellett a mezőgazdaságban használatos szermaradványokat lehet még a viaszban beazonosítani, sajnos főleg olyanokat, melyek a méhek számára mérgezőek.
A terranoi egyetem kutatói meglepődtek, amikor friss kutatásuk során arra jutottak, hogyaz elemzett 178 viaszminta 74 százalékában található legalább egy nem kívánatos vegyszermaradvány. Még jobban meglepte őket, hogy a viaszminták elemzésekor az Európában toxicitása és az emberi egészségre való veszélyessége miatt már rég betiltott DDT-t is beazonosították, mint szermaradványt.
Azt feltételezik, hogy ezekbe a viaszmintákba a DDT afrikai importtal került. Afrikában ugyanis a szer még engedélyezett a mezőgazdaságban.
Óriási, és megoldatlan probléma, hogy ezeket az anyagokat miként távolítsák el a méhészetek és a műlép gyártók közötti viaszkörforgásból.
A kutatók ezért azt javasolják, hogy a jövőben legyenek pontosan meghatározva a méhészetekben a viasz tisztasági paraméterei, melyeket időközönként ellenőrizni kellene.
