0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. július 15.

Sürgető volt az összefogás – Vadászati Világkiállítás és sertéspestis a láthatáron

2018-tól jelentősen szigorítják az afrikai sertéspestis hazai kitörésének megelőzését célzó, vadászokat, vadgazdálkodókat érintő szabályokat - derült ki egy szakmai konferencián a FeHoVán. Az országot magas, közepes, és alacsony kockázatú zónákra osztják, eltérő szigorúságú intézkedésekkel. A magas kockázatúnál a szabadtéri társas vadászatot főállatorvosi engedélyhez kötik.

A Kárpát-medence vadászai számára immáron huszonöt éve a legfontosabb program és egyben találkozó az évben a Fegyver, horgászat, vadászat nemzetközi kiállítás – közismert nevén a FeHoVa. Az eszközök, technikák és trófeák bemutatásán túl a szervezők nagy hangsúlyt fektetnek a szakmai előadásokra is, különös tekintettel a  „Vadgazdálkodás aktuális kérdései” című konferenciára, ami az idén többek között a következő időszak legfontosabb vadászati célkitűzéseiről, köztük a 2021-es Vadászati Világkiállításról és a sertéspestis hazai megjelenésének megelőzésével kapcsolatos előkészületekre koncentrált. 

 

„Mozgalmas esztendőn vagyunk túl, ami egyebek közt annak is köszönhető, hogy érdemi változások történtek a vad- és erdőgazdálkodás jogszabályi környezetében”

– kezdte beszédét Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, aki szerint kulcsfontosságú, hogy a húsz éves üzemtervi ciklus első lépéseként 2017 elején lezárult a vadászterületek kijelölése és kialakítása, s nem kevésbé fontos, hogy munkába álltak a tájegységi fővadászok is, ami a földhasználók és a vadászatra jogosultak közötti közvetítést is segíti. Utóbbi kapcsán az elnök emlékeztetett a hamarosan megjelenő vadkárfelmérési útmutatóra, aminek nem titkolt célja, hogy tovább erősítse a gazdálkodók és a vadászok közötti konszenzust.

Ezt hangsúlyozta Bitay Márton Örs, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára is, rávilágítva egyúttal arra, hogy a vadkárbecslési protokoll lényege megértetni, hogy a vadak táplálkozása szükségszerű. „A jogszabály által előírt tűrési kötelezettségnek és a vadak táplálkozási kényszerének harmóniájára kell törekedni.”- mondta az államtitkár. 

Bitay szerint éppen ezért örömteli, hogy változott a világ, hiszen a gazdák és a vadászok egy irányba tartanak, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az Agrárkamara és a Vadászkamara együttműködése, illetve egyetértése. Ez pedig egyre inkább sürgető volt, hiszen közeledik a 2021-es magyarországi Vadászati Világkiállítás. Bitay Márton Örs úgy véli: a hazánkba 50 év után visszatérő rendezvény elsődleges célja, hogy Magyarország visszakerüljön a világelitbe a vadállomány minősége szempontjából. „Bővülő nagyvadállomány, ugyanakkor romló trófeaminőség jellemez most minket” – nevesítette a problémát az államtitkár hozzátéve, hogy a szükséges politikai akarat és egység, illetve a nemzeti forrás az ügy rendelkezésére áll.

 

Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint Jakab István, az Országgyűlés alelnökének, s egyben a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnökének szavai, aki szerint az elmúlt időszakban a vadászat és a vadgazdálkodás terén a legfontosabb törvények születtek meg, s amik kapcsán az Országgyűlés elsöprő erővel, teljes egyetértésben szavazott.

 

 

Hasonló egyetértésre volt szükség a tavaly létrehozott Országos Vadászati Alap kapcsán is. Ennek előnye, hogy a kormány a vadászjegyek és a külföldi vadászengedélyek kiadása utáni bevételeket az alap számára biztosítja, amit a vadgazdálkodás fejlesztésére fordíthatnak a vadásztársaságok. Jámbor László, az Országos Vadászkamara elnöke példás együttműködésről beszélt ennek kapcsán, aminek során többek közt a kamarai bizottságok, a tájegységi fővadászok és a vadásztársaságok dolgoztak együtt a sikeres pályázatok érdekében.

A kezdeményezés olyannyira sikeres volt, hogy az alap 200 millió forintos keretét a kamarának ki kellett pótolnia, mivel úgy döntöttek, nem utasítanak el pályázatot. Jámbor László szerint komoly előrelépés továbbá, hogy az agrárkamara immáron támaszkodik a vadászkamara véleményére a vadászattal kapcsolatos kérdések során, márpedig ez különösen fontos a közelgő 2021-es Vadászati Világkiállítás kapcsán.

A vadászok a programtervezetet előkészítették, s miután a kormány eldöntötte, mit hagy jóvá benne, el is kezdődhet a munka. „Feladatunk a vidéki múzeumhálózatok koordinálása, illetve a hatvani Vadászati Múzeum és a hozzá köthető programok szervezése, köztük például az „Ismerd meg a vadászatot” program, aminek célja az ifjúság vadászatra és a természet szeretetére való nevelése” – tette hozzá a Vadászkamara elnöke, rávilágítva arra, hogy a Világkiállítás jóval több lesz pusztán egy rendezvénynél.

Az afrikai sertéspestis mentesség megtartása egyre szigorúbb intézkedéseket követel

A vadászok számára a következő időszak azonban nem csak az örömteli készülődés jegyében telik majd. Köztudott ugyanis, hogy az afrikai sertéspestis „sötét fellegei” a határainkhoz közel gyülekeznek, s a felkészültségen múlik, mekkora árnyékot vetnek majd ránk. A vírus 2014-ben tört be Európába, s egyre nagyobb területeken veti meg lábát: 2017-ben Csehországban, Romániában és Lengyelországban is elkezdett terjedni – vaddisznók esetében ez megállíthatatlan, házisertéseknél pedig viszonylag gyorsan és hatásosan gátat lehet szabni a vírus továbbterjedésének.

Az intézkedések mindkét esetben drasztikusak, mivel a betegség gyógyíthatatlan, s legjobb esetben is csak húsz év múlva lehet kész az ellenanyag az EU tagállamainak közös kutatása révén. Nemes Imre, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elnökhelyettese előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy egy rendkívül ellenálló vírussal van, vagy inkább lesz dolgunk, ami húskészítmények útján, vérrel szennyezett eszközökkel, járművekkel és ruházattal, s természetesen fertőzött állatokon keresztül terjed.

„A sertéságazat komoly gazdasági károkat szenvedhet tőle, éppen ezért a fertőzött területekkel szemben gazdasági embargó lépett életbe”- mondta Nemes Imre, aki komoly megelőzést célzó előkészületekről számolt be ez ügyben, már ami Magyarországot illeti.

Már megjelent az országos főállatorvos határozata a megelőzést célzó intézkedések újabb szigorításairól. Az országot egy szakértői csapat magas, közepes, illetve alacsony kockázatú zónákra osztotta fel.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye teljes területe, illetve Borsod Borsod-Abaúj-Zemplén megye területének harmada magas kockázatú lesz, Hajdú-Bihar megye, Borsod kétharmada, Heves, Nógrád, illetve Békés megye közepes, az ország többi területe pedig alacsony kockázati besorolást kap. 

Az egyes zónákhoz a kockázati besoroláshoz igazított intézkedéseket írtak elő. 

A legmagasabb szintű óvintézkedéseket igénylő területeken aktívan, szervezetten keresik majd az elhullott állatokat, amiket a mintavételt követően, a szükséges fertőtlenítések után helyben el kell majd ásni. A mintákat az illetékes járási hivatalok mindennap átveszik majd, a laborvizsgálati eredmények pedig másnapra el is készülnek. Nemes Imre szerint az állomány fokozott gyérítése nagyon fontos ezekben a régiókban, nem kevésbé a vadaskerti és a szabadtéri vaddisznók kettőskerítéssel, esetleg villanypásztorral kombinált kerítéssel történő elkülönítése – előbbi területeket egyébként járványügyi szakemberek mérik majd fel.

„Szabadtéri társas vadászatokat főállatorvosi engedéllyel, járványügyi képzést kapott személy jelenlétében lehet majd végezni, méghozzá úgy, hogy a hajtás iránya Ukrajna legyen” – tette hozzá a Nébih elnökhelyettese.

A konferencia résztvevői egyöntetűen vallották: a közös tenni akarás önmagában örvendetes, a további munkák pedig a kompromisszumkészség és az egymás érdekeinek tiszteletben tartásának jegyében kell, hogy folyjanak.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu