Az idei tizedik rendezvényen Kisgergelyné Király Andrea, a Specialmix Kft. tulajdonosa fölidézte, hogy a korábbi években milyen témákat vettek sorra az előadók. A kezdetben alig 20 fős érdeklődők csapata az utóbbi években 80-90 főre duzzadt, legnagyobb örömükre. A Prenor Kft. és az ICL-Group képviselői rendszeres előadói a szakmai napnak.
Mayerhoffer Attila a talaj szerepét hangsúlyozta a gyep tápanyag-utánpótlásáról szóló előadásában. A gyep tápanyagellátása nyílt rendszer, a gyökéren és a lombon keresztül veszik fel a növények a tápanyagot, de azok egy része kimosódhat a talajból, illetve nyírással eltávolítjuk. A sportpályákon napi szintű követés szükséges, hiszen a rendszeres alacsony nyírási magasság nagy igénybevételnek teszi ki a gyepet.
Télen sokféle károsodás érheti a gyepet: fagyási vagy fulladási kár léphet fel, sérülhet a bokrosodási csomó, illetve betegségek támadhatják meg. A károk csökkentése érdekében télen, különösen fagyos időben kerüljük a taposást, hívta fel a figyelmet az előadó.
A gyep hidegtűrése növelhető, ha a növény szénhidrátot tud elraktározni a gyökerében és a bokrosodási csomópontban. A szénhidrátok fagyásgátló anyagként viselkednek, megakadályozzák a jégkristályok kialakulását, energiával látják el a növényt, és szabályozzák a légzését a nyugalmi időszakban. Nitrogén hiányában nem képződnek szénhidrátok, ezért kis mennyiségben ősszel is szüksége van rá a növénynek. Ugyanakkor a nitrogénnel túltáplált gyepben laza lesz a növények szerkezete, megnyúlnak, gyenge a gyökérfejlődés, megfordul a folyamat, nem tud szénhidrátot képezni. A burkolt műtrágyák minden évszakban a kellő mennyiségű nitrogént juttatják a növényeknek.
A kálium a stresszhelyzetek kivédésében játszik fontos szerepet, szabályozza a gázcserenyílások működését, a párologtatást, segíti a szilícium beépülését, ezáltal növeli a sejtek falvastagságát, így csökkenti a szárazság és a só okozta sérüléseket. A vastagabb sejtfalnak köszönhetően a fertőzésveszély és a fagyási kár is kisebb.
Mágori Tibor, a Prenor Kft. szaktanácsadója a fűmag piacon tapasztalható trendekről és a fajtahasználat változásairól szólt. Gyakori igény, hogy gyenge minőségű talajon öntözetlen körülmények között szeretnének gyepet telepíteni. Mindenképpen az őszi, szeptember első felére időzített gyepvetés a járható út. Előfordulhat azonban, hogy mégsem esik az eső, vontatottá válik a kelés. A nádképű csenkesz a legjobb túlélő a fűfajok közül. Nagy tápanyagtartalékkal rendelkező magja átvészeli a száraz időszakot, és csak azt követően csírázik. A szikes, sós talajokat is jól elviseli. Levélzete széles, ezért kevésbé tetszetős, de rendkívüli tűrőképessége miatt egyre kedveltebb.
Tavasszal nem érdemes öntözetlen körülmények között gyepesítésbe kezdeni. Olyankor akkora a gyomnyomás, hogy még öntözés mellett is küzdeniük kell velük a gyepmagoknak. Az előadó a gyomosodás ellen a Colombus EC-t ajánlotta, ami már a kelés után két héttel kijuttatható.
Egyelőre csak futballpályákon terjed a hibrid rendszerek használata, azaz a műfű közé vetett fű, de nagy taposási igénybevétel esetén házi kertekben is lehet létjogosultságuk.
Egyre többször és nagyobb hőstressznek vannak kitéve a gyepek, ezért megfontolandó a mediterrán gyepszőnyeg használata, ami hőtűrőbb, mint hagyományos. Jó színtartó, sötétzöld színe miatt is kedvelik. Szélesebb levele alacsonyra (3 cm-re) nyírással vékonyan tartható.
Ugyancsak ígéretes fűfajta a tarackoló angolperje. A nem tarackoló alapfajjal ellentétben hat hét alatt benövi a kisebb sérüléseket. Idén kezdik hazai viselkedését vizsgálni, legkorábban jövőre lesz kapható a piacon.
A robotfűnyíróval egyelőre még csak ismerkedik a nagyközönség, szélesebb körű elterjedésére még várnunk kell 5-6 évet az előadó szerint. A finom levélzetű, lassú növekedésű keverékekből nevelt gyep nyírására való.
