Az elmúlt 40 évben a csokoládé iránti jelentősen megnőtt – mondja Isabella Steeley, az angliai Sheffieldi Egyetem doktorandusza. A növekvő kereslet miatt szerinte „több kakaót kell termelni” – idézi a kutatót a Phys.org.

Ennek kielégítése gyakran trópusi erdők kivágását jelenti, amikor a változatos, nagy széntároló képességű ökoszisztémákat kakaóültetvények váltják fel. Egy másik lehetőség a már meglévő gazdaságok terméshozamának növelése. Az átlagos kakaóhozam hektáronként körülbelül 480 kilogramm, de a lehetséges hozam akár tízszer nagyobb is lehet – mondja Steeley.

Kőzetpor tesztelése Brazíliában

Az Európai Geotudományi Unió közgyűlésén bemutatott tanulmányában Steeley azt vizsgálja, hogy a fokozott kőzetmállás („enhanced rock weathering”) javíthatja-e a talaj termékenységét és a terméshozamot Brazília leromlott, feldarabolt Atlanti-esőerdőjének két kakaótermesztési rendszerében.

Az egyik rendszerben leromlott legelőket erdősítenek újra úgy, hogy kereskedelmi gazdaságban kakaó-, valamint az ezeket árnyékoló fákat ültetnek sorokba.

Így kompromisszumot kell kötni a hozam és a biodiverzitás megőrzése között, mutatott rá Steely.

Talajkorlátok és kőzetmállás

Az érintetlen erdőkben a növények újrahasznosítják a tápanyagokat: a gyökerek felszívják azokat a talajból, míg az elbomló szerves anyagok (lehullott levelek, ágak, elpusztult állatok) visszapótolják őket. A fák kivágása megszakítja ezt a körforgást. A hő és a sok csapadék miatt a trópusi talaj kevéssé képes megtartani a tápanyagokat. Emellett a talaj savasabbá válik, ami tovább csökkenti a már eleve korlátozott tápanyagok felvételét.

Miután a kakaófák megerősödnek, hozamuk jellemzően néhány évtized után csökken, miközben a savasság elősegíti mérgező elemek – például alumínium vagy kadmium – felvételét. A talajjavítás érdekében finomra őrölt kőzetet adnak a talajhoz; ebben az esetben Brazíliában előállított andezites bazaltport. Ahogy a kőzetpor mállik, semlegesíti a savasságot, javítja a tápanyagok hozzáférhetőségét, és potenciálisan alapvető elemeket biztosít a növények számára. Emellett segíti a légköri szén-dioxid megkötését is.

Korai eredmények és szénmegkötési előnyök

Steeley a hároméves kutatás első két évének eredményeit fogja hamarosan ismertetni.

A kutatócsoport egy új módszert is bemutat majd arra, hogyan lehet számszerűsíteni, mennyi kőzetpor mállott el, így kiszámíthatóvá válik a megkötött szén mennyisége is. A korai eredmények szerint a cabruca talajok több CO₂-t köthetnek meg, mint a kereskedelmi farmok a fokozott kőzetmállás révén, ami felveti annak lehetőségét, hogy a kistermelők a talajjavítás költségeit szénkreditek értékesítésével fedezzék.

Mivel a kakaó nagy részét 50 hektárnál kisebb gazdaságokban termesztik, a hozam növelése közvetlenül javíthatja a helyi közösségek helyzetét. „Ez a munka közös erőfeszítés, amelyben helyi gazdák és agronómusok is támogatják a kutatást” – mondta Steeley. A gazdák „nagyon lelkesek minden olyan innováció iránt, amely segíthet fenntartani a megélhetésüket.