A hazánkban és Európában még csak pár éve jelenlévő fajt feltehetőleg a bukszusokkal együtt hozták be – írja a veol.hu. Az örökzöld- és kislevelű puszpángot, valamint a nemzetség többi tagját egyaránt megtámadja.
Nagyon szapora, évente három nemzedéket nevel ki. Leginkább a fejlett zöld, fekete lárváikkal találkozhatunk, a bokrokon lévő látványos hálókat a bábozódáshoz szövik. Ekkorra azonban a hernyók már nagy kárt okozhatnak: a levelek egy részéről lerágják a szövetet, ezért azok besárgulnak vagy bebarnulnak.
Nagyon gyors pusztításra képes, egy teljes sövényt pár nap alatt tönkre tehetnek. Tavasztól őszig aktívak.
Ha időben sikerül észrevennünk a kártevőket, akkor a további terjedés megelőzéseként távolítsuk el a fertőzött hajtásokat. Ha már ez nem jöhet számításba deltametrin, cipermetrin, acetamiprid vagy metoxifenoxid hatóanyagú szereket használhatunk. Igaz ezekkel elsősorban a fiatal példányoktól szabadulhatunk meg.
