A Központi Statisztikai Hivatal 2018. február 14. és április 16. között mérte föl kilenc gyümölcsfaj (az Európai Unió rendelkezései alapján az alma, körte, kajszi és őszibarack, a hazai ágazati megkeresésnek megfelelően pedig a meggy, cseresznye, szilva, dió és bodza) ültetvényszerkezetét. Az első eredményeket hat héttel a felmérés lezárulta után ismertette Tóth Péter, a Mezőgazdasági Statisztikai Osztály statisztikai tanácsadója.
Azokat a gazdálkodókat keresték föl, akik 2017-ben legalább 2500 négyzetméteres gyümölcsültetvény után igényeltek területalapú támogatást.
Az ültetvények 34 százalékán (25 ezer hektáron) almát,
19 százalékán (14 ezer hektáron) meggyet,
tizedén (7000 hektáron) diót,
9-9 százalékán (6500 hektáron) bodzát és szilvát termesztenek.
A kajszi termőterülete 5500,
az őszibaracké 3500,
a cseresznyéé 2800,
a körtéé pedig 2300 hektár,
a területi arányuk pedig sorban 7, 5, 4 és 3 százalék.
A legidősebb ültetvényeket almában és körtében tartják fönn nagy arányban, ennél a két gyümölcsnél a kertek 30 százalékát 2000 előtt telepítették. Újabban bodzát telepítettek a legnagyobb arányban, a felmért ültetvények 63 százaléka 2010 után létesült, a második legnépszerűbb gyümölcsfaj pedig a kajszi volt, 43 százalékkal, de a cseresznye- és a dióültetvények 36-38 százalékát is 2010 óta telepítették.
A kérdezőbiztosok a gazdálkodók telepítési és kivágási tervei iránt is érdeklődtek, a válaszok alapján a következő öt évben 17 ezer hektár gyümölcsös telepítésére lehet számítani, és 12 ezer hektárról vágják ki az ültetvényeket. Elsősorban alma és meggy telepítésében gondolkodnak a megkérdezettek, 5200, illetve 4000 hektár a várható telepítések nagyságrendje.
Kiderült a felmérésből, hogy a közvélekedésnél nagyobb arányban öntözhetők a gyümölcsöseink: a cseresznye és a körte fele, a meggy 37 százaléka öntözhető, de tavaly a lehetőségek felével nem éltek a termesztők. Legkisebb arányban a dió- és a bodzaültetvényeket rendezték be öntözésre, 22, illetve 24 százalékos arányban. Megyei bontásban a zalai gyümölcsösök vannak a legjobb helyzetben, a kétharmadukat lehet öntözni, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a 27 százalékukat.
Leginkább a dióra jellemző ez a művelés, aztán a bodza és az alma következik. A hazai almáskertek tizedén folyik biogazdálkodás. Valószínűleg a támogatásoknak tudható be, hogy az összes terület 63 százalékát az utóbbi három évben jelentették be biotermesztésre.
A KSH felmérésében a gazdálkodók életkorára és szakmai végzettségére is rákérdeztek, és ebből az derült ki, hogy a gyümölcstermesztőknél az országos átlagnál nagyobb a szakképzettek aránya, vagyis 47 százalékuk rendelkezik legalább középfokú mezőgazdasági végzettséggel. A legképzettebbek a Hajdú-Bihar megyében gazdálkodók, minden harmadikuk felsőfokú mezőgazdasági végzettséggel rendelkezik.
A végleges adatokat a nyár vége felé hozza nyilvánosságra a KSH – mondta el Tóth Péter, addig is a honlapjukon lehet megtalálni az első rendszerezett eredményeket az említett mutatókon kívül a fajtaszerkezetről a kereskedelmi kapcsolatokról is. A további, részletes adatok közt az alanyhasználatról, a térállásról, a támrendszerről, a koronaformáról, a termésről is beszámolnak majd.


