A kutatók „rendkívülinek” nevezik a veszteség mértékét. Bár a gleccserek visszahúzódása a felmelegedő éghajlatban – amelyet elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok kibocsátása hajt – várható folyamat, az olvadás jelenlegi üteme már komoly aggodalomra ad okot – írja a BBC.
A szakemberek szerint a gleccserek zsugorodása a következő évtizedekben a mezőgazdaság, a vízenergia-termelés és a közlekedés vízellátására is hatással lehet. A jégveszteség emellett egyes hegyoldalakat instabilabbá tehet, és növelheti a földcsuszamlások kockázatát. Szélsőséges esetben ezek villámárvizeket is okozhatnak.
Fotó: Image by Nico Grütter, Pixabay
Erre példa az augusztusi nepáli katasztrófa, amikor egy nagy kiterjedésű szikla- és gleccserjég leomlása okozott árvizet. Az esemény kialakulásában több tényező játszott szerepet, a kutatók szerint azonban a gleccserek hosszú távú elvékonyodása és a fagyott talaj felengedése is növelhette a kockázatot.
A korábban szélsőségesnek tartott mennyisége kétszerese tűnt el
A mostani jelentés legfontosabb megállapítása nem az, hogy a svájci gleccserek zsugorodnak – ez a jelenlegi éghajlati folyamatok mellett várható –, hanem az, hogy milyen gyorsan történik mindez. Az Alpok gleccserkutatói egészen a közelmúltig már szélsőségesnek tekintették, ha egy év alatt a jég 2 százaléka eltűnt. Idén azonban a becslések szerint 5,5 százalékkal csökkent a svájci gleccserek jégtömege.
„Ez valóban katasztrofális” – mondta Matthias Huss, a jelentést készítő Svájci Gleccsermegfigyelő Szolgálat igazgatója.
Ez azért is súlyosbította a helyzetet, mert a friss hó világos felülete sokkal több napfényt ver vissza, mint a csupasz gleccserjég. A sötétebb jég ezért több napenergiát nyel el, ami tovább gyorsítja az olvadást.
„Tíz évvel ezelőtt nem gondoltam volna, hogy ilyen gyorsan el lehet veszíteni a gleccsereket” – mondta Fabien Maussion, a Bristoli Egyetem gleccserkutatója, aki nem vett részt a svájci jelentés elkészítésében.
A szakember szerint a nyár folyamán tapasztalt változások rendkívül aggasztóak, ugyanakkor egy klímakutató számára nem teljesen váratlanok a jelenlegi éghajlati folyamatok ismeretében.
A gleccserek vize egyelőre enyhíti a vízhiányt
A gleccserek olvadékvize különösen fontos lehet a forró és száraz időszakokban. Az öntözés mellett a vízenergia-termelésben és a hajózásban is szerepet játszhat.
A kutatók becslése szerint július és szeptember között a svájci gleccserek mintegy 2,2 billió liter olvadékvizet adtak a környezetüknek. Ez rövid távon enyhítette az idei nyári vízhiányt, hosszabb távon azonban éppen ez gyorsítja fel a gleccserek jégkészletének kimerülését.
Fotó: Pixabay
Matthias Huss szerint a kisebb gleccserek a jövőben már nem lesznek képesek olyan mértékben pótolni a vízkészleteket, mint korábban.
„Minden csepp víz, amely ezekben a hőhullámokban lefolyik, tulajdonképpen régi víz, amelyet a gleccser jege évtizedek vagy évszázadok óta tárol” – mondta. Hozzátette:
A vízhiány hatásai már most is érezhetők. A Rajna vízállása idén nyáron egyes szakaszokon rekordalacsony szintre süllyedt, ami megnehezítette a hajózást, és növelte a szállítás költségeit. A kutatók szerint a svájci gleccserek idei példája azt mutatja, hogy nem pusztán a jég fokozatos visszahúzódása jelent problémát: egyre nagyobb figyelmet kell fordítani az olvadás felgyorsuló ütemére és annak hosszú távú következményeire.
