Back to top

Előrelépés a burgonya mozaikosság elleni küzdelemben

A Debreceni Egyetem AKIT Nyíregyházi Kutatóintézetének laboratóriumában olyan molekuláris genetikai markereket fejlesztettek, melyekkel egyrészt kimutatható a burgonya M- és S-vírus-fertőzöttségének mértéke, másrészt elkülöníthetők a rezisztens és fogékony fajták.

A burgonya mozaikosságát okozó vírusok (A, X, M és S-vírusok) a világ minden termesztővidékén előfordulnak. Ezek a vírusok szabad szemmel egyáltalán nem vagy csak nehezen észrevehető tüneteket okoznak, a fertőzött növények, különösen S-vírus esetén, gyakran teljesen tünetmentesek.

- Az M- és S-vírusokkal való fertőzöttségnek önmagában nincs jelentős termésveszteséggel járó következménye, csak akkor, ha más, például Y-vírussal is fertőzött a növény. Ez a komplex vírusfertőzés már akár teljes termésveszteséggel járhat, az érzékeny fajták esetében akár a növények gyors elhalásához is vezethet. A burgonya mozaikosságát okozó vírusok leggyakrabban a fertőzött vetőgumókban és az árvakelésekben telelnek át, vektorokkal (például levéltetű) vagy mechanikai úton terjednek – ismertette Dobránszki Judit, a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság (DE AKIT) tudományos főigazgatója.

A Nyíregyházi Kutatóintézet molekuláris genetikai laboratóriumában – ELISA-tesztek mellett kiegészítő – real-time (valós idejű /a szerk.) PCR (qPCR: kvantitatív polimeráz-láncreakció, azaz molekuláris szinten képesek meghatározni a vírusfertőzöttség mértékét /a szerk.) technikát is alkalmaznak a vírusfertőzöttség kimutatására.

A módszer a burgonya-mozaikvírusok különböző típusai és a fertőzöttség mértéke alapján a vírus örökítőanyagára (RNS) tervezett specifikus szekvenciákon alapul. Az alkalmazott qPCR-technikával részletesebb és pontosabb eredmények érhetők el, mint az ELISA tesztekkel.

- A burgonyafajták örökítőanyagára (DNS) tervezett molekuláris genetikai markerek segítségével el tudjuk különíteni az S- és M-vírusokra fogékony és rezisztens fajtákat már a növénynevelés kezdeti fázisában is, így elősegítve és felgyorsítva a burgonyanemesítést lehetővé válik a molekuláris genetikai markerekre alapozott szelekció – tette hozzá Dobránszki Judit.

A molekuláris genetikai módszereket a „Burgonyarezisztencia-kutatás a globális éghajlatváltozás pusztításának mérséklésére” című projekt keretén belül fejlesztették ki a kutatók a Debreceni Egyetem AKIT Nyíregyházi Kutatóintézetének laboratóriumában.

Forrás: 
unideb.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A sokoldalú tyúktoll: lehet festővászon, hőszigetelő vagy lámpaernyő

Több milliónyi tonna tyúktoll keletkezik világszerte, de mit lehet vele kezdeni?

A megporzás segítői

A Georgiai Egyetem a hozzá tartozó állami botanikus kerttel, a zöldipari szövetséggel, valamint a mezőgazdasági minisztériummal együttműködve elindította az állam első programját, amely a beporzó szervezetek támogatásában fontos szerepet játszó őshonos növényekre irányul.

Szépek és hasznosak a vadrózsák

Őshonos növény lévén mindenki jól ismeri a vadrózsát, aminek a termését, a csipkebogyót sokféleképpen hasznosíthatjuk. Több más vadrózsafajt is termesztésbe vontak és nemesítenek Európában.

Miért iszunk tejet?

Hogyan tett szert az emberiség a tej feldolgozásának képességére és miért? Eredetileg az emberi faj nem volt képes az állati tej megemésztésére, nem úgy, mint napjainkban, amikor is a tejtermelés az egyik vezető ágazata a modern kori mezőgazdaságnak. Vajon miért alakult úgy az emberi evolúció, hogy képesek lettünk tejet inni?

Új pályázati lehetőség az állatok egészségéért és jólétéért

2020. március 31-ig nyújthatóak be előpályázatok az ICRAD program támogatásával megvalósuló kutatási projektekre. A transznacionális együttműködési és kutatási projektekhez finanszírozást nyújtó program főként az állatokat érintő járványügyi veszélyekre fókuszál, s ennek jegyében kiemelten támogatja a diagnosztikai eljárások és az új vakcinák fejlesztésére irányuló kezdeményezéseket.

Rosszabb az élelmiszerpazarlás helyzete, mint gondoljuk

Holland kutatók szerint a globális élelmiszerpazarlás általános becslései alacsonyak, és úgy vélik, hogy a korábban becsült 214 kalória helyett valójában naponta körülbelül 500 kalória élelmet pazarlunk el fejenként.

Egy ősi növényvédő szer a gyümölcsösben

Vajon mit lehet még a rézről mondani, gondolhatják sokan. A Bayer Gyümölcs Szimpoziumának akasztói állomásán Szabó Árpád, a BVN Növényvédő Kft. képviseletében alapos választ adott.

Levéltetvek a loncon

Az északi féltekén a loncnak hozzávetőleg 200 faja alakult ki. Többségük őshazája a Távol-Kelet, de Ázsia más vidékeiről és Észak-Amerikából is kerültek termesztésbe loncfajok az európaiakon kívül. Talajtakarónak, szoliter növénynek, sövénynek ültetik, pergolákat, kerítéseket futtatnak be vele, de a kamcsatkai lonc (mézbogyó) termése csemegeként is fogyasztható.

A szomszéd kertészete mindig zöldebb?

Huszonegy éve kezdte bevezetni a hazai kertészeti termesztésbe a hatékonyságot növelő biostimulátorok használatát a Malagrow Kft. Most gazdasági konferenciát rendeztek, ahol a kelet-európai versenytársaink gyakorlatába nyerhettünk betekintést. A magyar kertészeti ágazatoknak jó adottságai és hagyományai vannak, de a világ változik, amit nekünk is követni kell.

Hamburger NASA-módra

A levegő szén-dioxid tartalmából készítenek húspótló élelmiszert. A NASA által felfedezett eljárás kevésbé káros a természeti erőforrásokra, mint az alternatív, növényi alapú húskészítmények előállítása.