0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. június 16.

Nagy István: támogatjuk a kutatásaink gyakorlati hasznosítását

A magyar mezőgazdaság fellendítéséhez arra indít programot az agrártárca, hogy a kutatóintézetekben fölhalmozott tudás a gyakorlatban hasznosuljon, és hazánk 20 millió ember számára tudjon élelmiszert termelni. Nagy István agrárminiszter és Gyuricza Csaba a NAIK főigazgatója gödöllői sajtótájékoztatón beszélt az agrárkutatás és -felsőoktatás jelentőségéről az ágazat hosszú távú fejlődésében.
Gödöllői programnak is nevezhetjük azt az intézkedéssorozatot, amivel az agrártárca a korszerű tudás gyakorlatba ültetését kívánja támogatni – derült ki Nagy István agrárminiszter szavaiból.

Hazánkban stratégiai ágazat a mezőgazdaság, ami szerte a világon hatalmas kihívások előtt áll. Sokszor elhangzottak már a föld lakosságának és élelmiszerigényének növekedésére vonatkozó számok – mondta a miniszter, és az ebből, valamint az időközben csökkenő termőföld- és ivóvízbázisból eredő kérdésekre önmagában az agrárium nem tud válaszolni. Csak a kutatási eredmények hasznosításával lehet megoldani ezeket a problémákat.

Fontos az agrárszakképzés fejlesztése és arra is választ kell találni, hogyan lehet kedvet ébreszteni az iskolásokban, hogy a mezőgazdasági szakképzést válasszák. A másik megújításra váró terület az agrárfelsőoktatás:

nem elég névtáblát cserélni, a jövőbeli kihívásokra válaszolni tudó fiatal szakembereket kell képzeni -hangsúlyozta Nagy István.

A 16 intézetet integráló NAIK kutatói már megtapasztalták, hogy milyen plusz energiákat szabadít föl a különböző tudományágak együttműködése. Azt a szellemi potenciált kell forintosítani a magyar mezőgazdaság számára, amit a kutatóintézetekben és az egyetemeken fölhalmoztak, valamint kutatóink hazai megbecsülésén is javítani kell – mondta a miniszter. Akkor ki tudjuk teljesíteni a vetőmagjainkban, állatfajtáinkban, termőföldünkben rejlő genetikai potenciált és valóban 20 millió embert láthatunk el élelmiszerrel.

A világon minden sikeres agrártermelő ország példáján látszik, hogy eredményeiket színvonalas kutatásra és oktatásra épülve érték el – mondta el Gyuricza Csaba. Hazánkban is létrejött az a 16 kutatóintézetet és 4 gazdasági társaságot tömörítő szervezet, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, amely a mezőgazdaság minden területét lefedi. Ezerkétszáz dolgozójával három fő terület kutatására-fejlesztésére összpontosít az intézmény. Az első fókuszterület a precíziós gazdálkodás, a másik a klímaváltozással kapcsolatos feladatok, elsősorban az öntözési kutatások. Ehhez kapcsolódva a főigazgató bejelentette, hogy reményei szerint a közeljövőben

önálló öntözési kutatóintézetté fejlesztik a jelenlegi öntözési osztályt.

Harmadik fontos kutatási területnek a kedvezőtlen adottságú területek földhasználatát jelölte meg a főigazgató, hiszen bár hazánk nagyon jó mezőgazdasági adottságokkal rendelkezik, mégis van 800 ezer hektár kedvezőtlen adottságú terület, ráadásul az ország leghátrányosabb helyzetű térségeiben.

A generációváltás az egész agráriumban fontos kérdés, a kutatóintézetekben kutatói utánpótlás programot indítottak, és 50 fiatal kutatót vontak be a munkába, a jövőben pedig még százan nyerhetnek felvételt.

A sajtótájékoztatót követően stratégiai együttműködési megállapodást kötött a NAIK a Vitafort Zrt.-vel és a Hungrana Kft.-vel.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu