A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának tangazdasága, a Smart Farm ma Magyarország egyik legmodernebb agrárinnovációs központja, amely egyszerre szolgálja az oktatást, a kutatás-fejlesztést és a gyakorlati mezőgazdasági termelést. Bakos István ügyvezetővel beszélgettünk.

Kiterjedés és kísérletek a Smart Farmon

A gazdaság működtetését az Uni-Agro-Food Kft. végzi, amelynek feladata, hogy összehangolja a szántóföldi termelést az egyetemi kutatásokkal és a hallgatók gyakorlati képzésével. A tangazdaság összesen 520 hektáron gazdálkodik, ebből mintegy 200 hektárt kifejezetten oktatási és kutatás-fejlesztési célokra használnak. A területen 50 hektárnyi kísérleti parcella található, ahol több mint 3000 kisparcellás vizsgálat zajlik, emellett mező- és makroparcellákon is folynak kutatások.

A kutatások a piaci igényekhez igazodnak, így a szója, a burgonya, a borsó, a cukorcirok vagy éppen a gyöngyhagyma is szerepel a vizsgálatok között.

Nem csak növénytermesztés

A Smart Farm azonban jóval több egy korszerű növénytermesztési bemutatóhelynél. Az állattudományi kutatások ugyancsak meghatározó szerepet töltenek be. A telepen négy szarvasmarha szolgál anyagcsere-vizsgálatok alapjául, emellett modern baromfi- és sertéskísérleti laborok működnek.

A baromfiállomány esetében egyedi ketreces vizsgálatok során elemzik a takarmányhasznosítást, az anyagcsere-folyamatokat és a tojáshéj minőségét, emellett a hőmérséklet, a páratartalom és a fényviszonyok teljes mértékben szabályozhatók. Hasonló klimatikus és viselkedésmonitoring-vizsgálatok zajlanak a sertéstelepen is, ahol az üvegházhatású gázok kibocsátását és az állatok környezeti reakcióit is elemzik.

Hétköznapok és tervek

A Smart Farm elsődleges célja, hogy az egyetemi hallgatók az elméleti ismereteket valós körülmények között is elsajátíthassák. A gyakorlati képzés azonban nem kizárólag az egyetemistáknak szól: rendszeresen fogadnak agrárszakképző intézmények diákjait, általános iskolásokat és óvodás csoportokat is, akik a precíziós gépekkel és a modern növénytermesztési technológiákkal ismerkedhetnek meg.

Bakos István elmondta, a jövőbeni fejlesztések középpontjában továbbra is a precíziós gazdálkodás áll. A növénytermesztésben már ma is talajszkennereket, drónokat, műholdas helymeghatározást és térinformatikai rendszereket alkalmaznak, miközben az állattenyésztésben is egyre nagyobb szerepet kapnak a digitális megoldások. Az egyetem felnőttképzési programjaiban külön precíziós növénytermesztési és állattenyésztési szakirányok működnek.

Bakos István szerint, amiért dolgoznak, az az, hogy a Smart Farm ne csak egy termelő és bemutató gazdaság legyen, hanem az egyetem gyakorlati képzésének bázisa. Egy olyan felkészült és innovatív gazdaságot építenek, ahol a jelen technológiájával találkozhatnak a hallgatók, és ahol egyben választ kaphatnak az agrárszakma jövőbeni kihívásaira.