0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. április 1.

Keszthelyi burgonya az árral szemben

A tavalyi európai túltermelés és az orosz embargó is rányomja a bélyegét az idei burgonyaszezonra. Az étkezési burgonya felvásárlási ára a termelési költséget sem éri el. A Magyarországon működő élelmiszer-üzletláncok átvették a vezető szerepet a burgonyaértékesítésben, de készletüket nem magyar termelőktől szerzik be. A keszthelyi fajták szerepe a kis-, közepes és biogazdaságokban jelentős.

A hazai burgonyatermesztők termékeinek szinte lehetetlen bekerülni a nagyáruházakba, a piacokon, felvásárló-helyeken történő értékesítés visszaszorul. A hazai termelésű magyar fajtáknak a közvetlen értékesítésben lehet nagy szerepük, vázolta röviden a hazai burgonyahelyzetet Polgár Zsolt egyetemi tanár, az intézet szakmai vezetője a 16. Országos Burgonya Növényvédelmi Tanácskozáson és Fajtabemutatón, Keszthelyen.

A keszthelyi Burgonyakutatási Központ vetőgumó-termelése szinten tartott, 10 fajtából, évente 400 tonna, miközben a hazai szaporítóterület csökken. Így elmondható, hogy a keszthelyi fajták átvették a vezető szerepet a hazai vetőgumó-termesztésben, tette hozzá Polgár Zsolt. A vezető fajták a Botond, a Démon és a Balatoni rózsa, amiből nem tudnak eleget termelni. Az idei évben sem lesz kiemelkedően magas a termés, az éghajlati viszonyok immár tíz év óta szinte lehetetlenné teszik az eredményes termelést öntözetlen viszonyok között.

A keszthelyi fajtákat elsősorban a kis- és közepes termelők keresik, de értékesítenek vetőgumót a közeli Horvátországba, Erdélybe és Szerbiába is. Többszörös betegség-ellenállóságuk miatt könnyen termeszthetők, a biotermesztésben is létjogosultságuk van, emelte ki a szakember.

A Burgonyakutatási Központ átszervezése egy éve kezdődött, és továbbra is tart, nehézségekkel terhelt. Cernák István, az intézetet magába foglaló Pannon Egyetem Agrártudományi Kutatóközpont megbízott igazgatója elmondta, hogy

mindenképpen jó irány az, ha a nemesítés és az árutermelés, – értékesítés elválik egymástól.

Az előbbit a Burgonyakutatási Központ, az utóbbit a piaci alapokon működő Georgikon Tanüzem Nonprofit Kft. végzi. Az igazgató elmondta, hogy az intézetben a nemesítés és fajtafenntartás mellett termesztés- és tárolástechnikai, illetve a molekuláris genetikai kutatások, rezisztenciavizsgálatok folynak.

A 16. alkalommal megrendezett Országos Burgonya Növényvédelmi Tanácskozás és Fajtabemutató résztvevői több olyan növényvédelmi, tápanyag-utánpótlási, termesztéstechnológiai, illetve áruvá készítési technológiát ismerhetett meg, amellyel szélsőséges éghajlati viszonyok között is sikeresen lehet burgonyát termeszteni. Első kézből kaphattak tájékoztatást a közeljövőben kivonásra kerülő hatóanyagokról, illetve bevezetés előtt álló új készítményekről is. Megismerhették a keszthelyi nemesítésű burgonyafajtákat, egyebek mellett a sárga héjú, sárga húsú, normál étkezési típusú Balatoni sárgát, ami jövőre kap fajtaelismerést, és 2020-ban már vetőgumót is kínál belőle a Pannon Egyetem.

A tanácskozás témáiról részletesen a Kertészet és Szőlészet, valamint a Magyar Mezőgazdaság hasábjain olvashat.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu